Külföld

2016-02-06 08:00:00

Merkelt nem érdeklik a kritikák, bekeményít

Miközben belföldön és külföldön egyre határozottabb bírálatok érik Angela Merkelt, a német kancellár mégsem visszakozik menekültügyben, sőt újra elkezdte leckéztetni a többi európai országot, mondván, képtelenség, hogy az 500 milliós lélekszámú Európai Unió ne tudjon legalább átmenetileg befogadni egymillió menekültet. A Bild szerint a kancellár megújult magabiztosságának oka, hogy rájött, igazából senki nem akarja komolyan megbuktatni. Nem azért, mert nem kellene másnak a hatalom, hanem mert olyan nagy a baj. A Hetek cikke.

A Focus által készített közvélemény-kutatás szerint a németek 40 százaléka szerint itt az idő arra, hogy Merkel lemondjon, miután politikája a menekültkérdésben megbukott.


Még rosszabb hír a kancellár számára, hogy az elutasítók aránya éppen saját pártjában, a CDU-ban a legmagasabb,  már ha nem számítjuk külön a bajor keresztényszocialistákat, ahol Merkel még ennél is népszerűtlenebb.

A borús közvélemény-kutatási adatokkal egyidőben tette közzé az IW kölni gazdaságkutató intézet a németországi menekültek munkaerőpiaci elhelyezkedési esélyeiről készített jelentését. Eszerint az intenzív felzárkóztatási és képzési programok ellenére a keresőképes bevándorlók legfeljebb egynegyede talál idén munkát, a többségük pedig tartósan, évekre segélyekre szorul majd.

Sokba kerül a németeknek

Az IW azt is kiszámolta, hogy mekkora terhet jelent mindez Németországnak. Nagyon optimista módon a tavalyihoz képest csökkenő bevándorlással számolnak (a 2015-ös 1,1 millió után 2016-ban 800 ezer, 2017-ben 500 ezer bevándorló érkezésével kalkuláltak a modellben), de még így is idén 17 milliárd, 2017-ben pedig 23 milliárd eurót emésztene fel a menekültek ellátása és segélyezése. Ehhez jön hozzá a nyelvtanfolyamok és integrációs kurzusok költsége, további évi 5 milliárd euró. Ezeket az összegeket az adófizetőknek kell állniuk, és akkor még nem beszéltünk a közel-keleti országoknak beígért támogatásokról, ami biztosan több lesz a tervezettnél. (A héten a törökök jelezték, hogy a 3 milliárd euró biztosan nem lesz elég a menekültek visszatartására. Erdogan láthatóan rájött arra, hogy Európát az oszmán időkkel ellentétben már nem kell katonai erővel megszállni ahhoz, hogy „haradzsot” – a török szóból származik a harácsolás kifejezés – lehessen szedni a „gyaur” népektől.)

A német kancellár ennek ellenére nem hátrál. A Kereszténydemokrata Unió neubrandenburgi gyűlésén az Európai Unió aktív együttműködését sürgette, és képtelenségnek nevezte, hogy egy 500 milliós térség ne tudjon legalább átmenetileg befogadni egymillió menekültet. Merkel azt mondta, „csalódott” az Európai Unió eddigi vonakodása miatt, és hangsúlyozta, hogy a menekültkérdésben nincs más lehetőség, mint a szoros együttműködés az uniós tagállamok között. Védelmébe vette a bevándorlók kulturális különállását is, mondván, az az Európai Unió értékrendszerének durva semmibevétele, ha egyes uniós tagállamok nem hajlandók iszlám vallásúak befogadására.


Ez utóbbi kritika különösen Szlovákiának és Magyarországnak szólt, miután mind Robert Fico, mind Orbán Viktor nyíltan elzárkózott attól, hogy muszlim bevándorlókból álló közösségek jöjjenek létre országaikban.

Angela Merkelt bírálta viszont az osztrák külügyminiszter, aki egy lapinterjúban „téves útnak” nevezte a menekültek meghívásának politikáját, és azt az elképzelést is, hogy be lehet fogadni minden migránst.

Sebastian Kurz szerint Ausztria ragaszkodik ahhoz, hogy 2019-ig kitoloncoljon összesen 50 ezer menekültet. Kurz emlékeztetett arra, hogy tavaly az Egyesült Államokban tízezer, Szlovéniában ezer, míg Ausztriában 90 ezer menekültkérelmet nyújtottak be. „Ezt még egyszer egészen biztosan nem bírja el az ország” – jelentette ki. Az osztrákok ugyanakkor 500 euróra emelik az egyszeri segélyt, amelyet azoknak adnak, akik három hónapon belül önként elhagyják az országot.

Nem tud bukni?

A Bild öt pontban foglalta össze, szerintük miért nem bukik meg a kritikák ellenére Angela Merkel.

1. Nem a CDU stílusa a trónfosztás

A kereszténydemokraták egyfajta „állampártként” tekintenek magukra, és ezért jóval lojálisabbak a kancellárjukhoz a szociáldemokratáknál.

2. Nincs alkalmas utód 

Hiába bírálja keményen a kancellárt Edmund Stoiber, a CSU vezetője nem lenne alkalmas a helyére lépni. Wolfgang Schäuble CDU-s pénzügyminiszter még elképzelhető utód lenne, de ő ugyanazt képviseli, mint Merkel.

3. A nagykoalíció fél az előrehozott választásoktól

Ha a szociáldemokraták kilépnének a nagykoalícióból, Merkel elveszítené biztos többségét, de az előrehozott választással csak a bevándorlásellenes Alternatíva Németország (AfD) járna biztosan jól.

4. Részleges visszavonulás sem várható

A CDU elvileg rákényszeríthetné Merkelt, hogy mondjon le a pártvezetésről, de ebben az esetben valószínűleg a kancellári tisztségéről is lemondana, így jönne az előrehozott választás.

5. Merkeltől várják a változást

Merkel korábban sokszor képes volt politikája korrekciójára, most is ebben bíznak hívei.

Hetek / Morvay Péter

<

További külföldi híreink