Kövessen minket a Facebookon

Nagyvilág

2015-11-23 11:31:00

Hogyan győznék le az amerikai elnökjelölt-aspiránsok az Iszlám Államot?

A párizsi terrortámadások után a jövő évi amerikai elnökválasztásra készülő aspiránsok is kénytelenek voltak ismertetni terveiket az Iszlám Állam legyőzésére. Van, aki Putyinnal karöltve porig rombolná a terrorszervezetet, van, aki csak az IÁ térségbeli ellenfeleit támogatná.

Republikánusok

Donald Trump

Ahogy az várható volt, a milliárdos ingatlanmágnás, Donald Trump képviseli a legradikálisabb álláspontot az Iszlám Állammal szemben: szerinte porig kell bombázni az terrorszervezet, és ebben támogatni kell Vlagyimir Putyin orosz elnököt is. „Söpörjük a fenébe azokat a balekokat – fogalmazott a republikánus elnökjelölt-aspiráns.

Trump arról is többször beszélt, hogy elvágná az Iszlám Államot a jövedelemforrásoktól, szerinte az Egyesült Államoknak bombáznia kell az olaj infrastruktúrát Irakban és Szíriában, amelyből a terrorszervezet bevételei származnak.

Az elnökjelölt-aspiráns azt egyelőre nem fejtette ki, hogyan kell megoldani azt a problémát, hogy a terrorcsoport tagjai a polgári lakosság között élnek.

Azt sem részletezte, hogyan szerezne a jelenleg rendelkezésre álló korlátozott hírszerzési információnál többet a dzsihádisták elhelyezkedéséről ahhoz, hogy kivitelezhesse tervét.

Az ingatlanmágnás biztonsági övezetet építene Szíriában a polgári lakosság számára, és azt tervezi, hogy megválasztása esetén kötelezné az USA-ban élő muszlimokat, hogy regisztrálják magukat a nyilvántartásban, valamint azt is kijelentette, hogy hazaküldené a Szíriából érkezett bevándorlókat.

Jeb Bush

Jeb Bush elutasította a muszlimokról szóló adatbázis gondolatát, mondván, hogy félelmet gerjesztene.

A kampányban igencsak gyengén teljesítő elnökjelölt-aspiráns szerint elsöprő erejű nemzetközi koalíciót kell létrehozni és bevetni az Iszlám Állam ellen.

Bush kiáll az amerikai szárazföldi csapatok bevetése mellett is, és kilátásba helyezte, hogy megválasztása esetén ő lenne családjának harmadik tagja, aki amerikai katonákat küldene Irakba.

Az egykori floridai kormányzó ugyanakkor azt is hangsúlyozta, hogy az Iszlám Állam elleni hadsereg nagy részét helyi erőkből kellene felállítani.

Emellett repüléstilalmi zónát léptetne érvénybe Szíria felett, és biztonsági övezetet létesítene az országban. Ezt a két elképzelést egyébként, az Obama adminisztráció már többször kizárta.

Bush szerint az Egyesült Államoknak „véget kell vetnie Aszad saját népe ellen folytatott brutális háborújának”.

Ben Carson

Ben Carson a múlt héten publicisztikát közölt a Washington Postban, melyben többek között arról írt, hogy meg kell győzni a kurdokat, a szíreket és az irakiakat, hogy az Iszlám Állam alapjaiban fenyegeti a létüket, és el kell fojtani a terrorszervezet öndicsőítő propagandáját a közösségi médiában.

Trumphoz hasonlóan a nyugdíjas idegsebész szerint is ki kell zsigerelni az Iszlám Állam infrastruktúráját azáltal, hogy elvágják a terroristákat a legfőbb bevételi forrásaiktól, többek között az olajtól.

Carson szerint össze kell hozni egy nemzetközi koalíciót az Iszlám Állam ellen, azt azonban nem fejtette ki, mely országokkal kötne szövetséget az Egyesült Államok elnökeként.

Marco Rubio

A floridai szenátor szerint a párizsi terrortámadások után a NATO-megállapodás 5. cikkelyére hivatkozva – mely szerint ha a szövetség egy tagállamát támadás éri, akkor az összes NATO-tagot megtámadták – egy multinacionális haderőt kell felállítani az Iszlám Állam ellen.

Rubio azonban elhatárolódott amerikai szárazföldi csapatok bevetésétől Irakban és Szíriában, eltekintve a különleges erők számának megnövelésétől.

Hozzátette, hogy az Egyesült Államoknak légi- és logisztikai támogatást is nyújtana a térségben.

Ted Cruz

A texasi szenátor szerint nem szabad amerikai katonákat küldeni az Iszlám Állam ellen hozzátéve, hogy a kurd erők olyanok, mintha „amerikai bakancs lépne a földre”. Cruz szerint, az Egyesült Államoknak jobban fel kell fegyvereznie a kurdokat és fel kell lendíteni a légierejüket.

Carly Fiorina

Carly Fiorina – a Hewlett Packard egykori vezérigazgatója – is támogatná a pesmerga csapatok felfegyverzését, az Egyesült Államoknak pedig koordinálnia kell az Iszlám Állam elleni harcokat.

Demokraták

Hillary Clinton

A volt külügyminiszter az utolsó demokratajelölti vitában – egy nappal a párizsi támadások után – viszonylag óvatosnak bizonyult, és visszadobta a labdát a Közel-Keleti országoknak.

Clinton szerint az Iszlám Állam elleni harc „nem lehet Amerika harca”, azt azonban támogatja, hogy segítsék a terrorszervezet ellen harcoló kurd- és arab erőket, akár úgy, hogy különleges erőket küldenek a térségbe. 

„Nem hiszem, hogy az Egyesült Államoké a felelősség nagy része” – mondta, hozzátéve, hogy a felelősség Aszadot, és az iraki vezetést terheli.

Martin O'Malley

Maryland egykori kormányzója a demokrata elnökjelölt-aspiránsok vitájában arra törekedett, hogy különbség legyen Clinton és az ő nézetei között, szerinte ugyanis Amerika felelőssége az Iszlám Állam legyőzése. O'Malley szerint is nemzetközi koalícióban kell harcolni a terrorszervezet ellen.

Bernie Sanders

A demokrata elnökjelölt-aspiráns Berinie Sanders is világméretű összefogásban harcolna az Iszlám Állam ellen.

Közölte azt is, hogy hajlandó lenne együttműködni Oroszországgal és Iránnal is a terrorszervezet ellen. 

„Oroszországnak csatlakoznia kell hozzánk. Aggódunk Irán miatt is, de Iránnak is velünk kell tartania. Vannak aggodalmaink Szaúd-Arábia miatt is, de Szaúd-Arábiának is csatlakoznia kell hozzánk” – fogalmazott Sanders a Simpson College-ben mondott beszédében.

atv.hu / The Telegraph

További külföldi híreink