Kövessen minket a Facebookon

Nagyvilág

2015-04-14 08:00:00

Putyin nagyot lépett Teherán felé

Oroszország szorosabbra fűzi kapcsolatait Iránnal – ennek az egyik jele lehet az, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök hétfőn engedélyezte az S300-as légvédelmi rakétakomplexumok eladását Teheránnak. Az S300-as eladását korábban az oroszok azért függesztették fel, mert a fegyverrendszer felkerült az Iránnal szembeni szankciós listára.

Vlagyimir Putyin orosz elnök hétfőn visszavonta azt a korábbi elnöki rendeletet, amely megtiltotta az S300-as rakétakomplexumok leszállítását Iránnak. Akkor az exportot a nyugati szankciók miatt állította le Moszkva, amiért egyébként Irán be is perelte őket. Most azonban, hogy Irán és a hatok megállapodtak egy ideiglenes keretszerződésben, mellyel remény nyílt arra, hogy szabályozni lehet Teherán nukleáris ambícióit és egyben megszüntethetik az iszlám köztársasággal szembeni nyugati szankciókat, az oroszok a korábban megígért fegyverrendszerek leszállítása mellett döntöttek.

A Kreml közlése szerint Putyin visszavonta Oroszország korlátozásait az S300-as exportjára Iránba – melyet egyébként nyugati nyomásra vezetett be Moszkva még 2010-ben. A szerződés felfüggesztése annak idején fájó pont volt Teherán és Moszkva kapcsolatában. A Kreml – a Reuters beszámolója szerint – azt is közölte: Oroszország belekezdett Irán felé a gabonaexportba is, de különféle késztermékeket és építési alapanyagokat is leszállítanak Teheránnak, ahonnan cserébe nyersolajat importálnak.

vlagyimir putyinVlagyimir Putyin

 

Oroszország az ENSZ Biztonsági Tanácsának az iráni atomprogram miatt Teheránnal szemben hozott 2010-es büntetőintézkedései keretében függesztette fel a 2007-ben Iránnal kötött, 800 millió dollár értékű fegyverszállítási szerződésének teljesítését. Az Interfax orosz hírügynökségnek név nélkül nyilatkozó haditechnikai együttműködési forrása szerint a szerződést nemcsak felfüggesztették, hanem meg is semmisítették, a rakétavédelmi rendszereket szétszedték, az előleget visszaadták Teheránnak. Irán kártérítésként 4 milliárd dollárt követel a genfi nemzetközi választott bíróságon Moszkvától.

Ezt adná Moszkva

Oroszország az újragombolt rakétaexporttal Irán felé valószínűleg a Nyugatnak is oda akar szúrni, ugyanis az Egyesült Államok és Izrael arra hivatkozva lobbizott az S-300-as rakéták leszállítása ellen, hogy Irán a fejlett légvédelmi komplexumokkal meg tudná védeni titkos/földalatti/illegális nukleáris létesítményeit egy légitámadással szemben.

Most azonban Oroszország nem a sima S300-as, hanem a fejlettebb, Antej-2500-as rakétakomplexumok eladását ajánlotta fel Iránnak. Az Antej-2500-as a nyolcvanas évek S-300V rendszerének a továbbfejlesztése, képes megsemmisíteni a ballisztikus és cirkáló rakétákat, robotrepülőgépeket, 200 kilométeres sugarú körben gyakorlatilag bármit.

Ahogy arról az atv.hu korábban beszámolt, a nyugati szankciókra az egyik orosz ellenlépés a Nyugat riválisainak a felfegyverzése lehet. Erre pedig most úgy tűnik, hogy legitim lehetőség adódott azzal, hogy keretszerződés született az iráni atomprogramról, melyet egy végleges szerződés, valamint a Teheránnak szembeni szankciók fokozatos, vagy ahogy Irán azt szeretné, azonnali felfüggesztése követhet.

Felfordulás a Közel-Keleten

A rakétarendszerek leszállítása valójában a megállapodást élesen ellenző Izrael és Szaúd-Arábia érdekeit sértheti, előbbi ugyanis továbbra sem tett le arról, hogy végső soron katonai eszközökkel állítsa le Iránt, ha az atombomba létrehozására törekedne, míg utóbbi jelenleg is síita lázadókkal küzd Jemenben, melyeket Rijád szerint térségbeli riválisa, az egyre – és a szankciók felfüggesztése esetén még inkább – erősödő Teherán eresztett rájuk.

szergej rjabkovSzergej Rjabkov

Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettes szerint amint megszületett a végleges megállapodás az iráni atomprogramról, azzal párhuzamosan a nyugati szankciók, így a fegyverszállítás tilalma is megszűnik.

Az Egyesült Államok ugyanakkor jelezte, hogy ők úgy értelmezik: a szankciókat fokozatosan kell megszüntetni, ahogy Irán betartja a megállapodásban lefektetett pontokat. Az ugyanakkor még nem világos, hogy kinek az álláspontja fog érvényesülni, mert ahogy arról a múlt héten az atv.hu beszámolt (http://www.atv.hu/kulfold/20150409-teherani-szkepszis-veszelyben-a-nuklearis-megallapodas  ), Irán meglehetősen hisztérikusan reagált az amerikai közlésre, hazugsággal vádolva az Obama-adminisztrációt.

Mi jön a szankciók után?

A szankciók felfüggesztése ugyanakkor mind a Nyugat, mind az oroszok számára kétesélyes. A Nyugat számára az orosz légvédelmi fegyverek leszállítása lenne csapás, az oroszok számára pedig az, ha a szankciók felfüggesztése esetén megindulna az iráni földgáz Európa felé, megbillentve az egyébként is gyengélkedő Gazprom helyzetét. Ez utóbbi forgatókönyv egyébként felvetődött az orosz törvényhozásban is, ahol egy szenátusi képviselőnek az orosz külügyminiszter-helyettes talányosan csak annyit felelt, hogy “nincs meggyőződve afelől, hogy az iráni fél készen áll-e a földgáz nagyméretű európai exportjára, mivel ehhez komoly infrastruktúrát kellene felépíteni.”

Ajánlom

További külföldi híreink