Kövessen minket a Facebookon

Nagyvilág

2015-01-11 07:58:00

Francia utópia: Muszlim párt előzheti be a Nemzeti Frontot

Michel Houellebecq francia író Behódolás című regénye pontosan a párizsi terrortámadás napján, január 7-én jelent meg a párizsi Flammarion kiadó gondozásában. A Hetek cikke.

2022, Franciaország. François Hollande (meglepő módon) a második mandátumát tapossa egy megerősödött szélsőjobb ellenszelében. Minden jel arra mutat, hogy a közelgő választások Marine Le Pen pártjának kedveznek majd. Hacsak nem történik valami váratlan fejlemény a két forduló között, amely felboríthatja az erőviszonyokat. Mint például az, hogy a Muzulmán Testvériség a második helyen végez.

Íme, Houellebecq történetének alapszituációja, amelynek kibontakozását egy középkorú, nihilista egyetemi irodalomtanár szemszögéből olvashatjuk. A kiábrándult értelmiségit megtestesítő narrátor – s végső soron egész Európa – hosszú és gyötrelmes útja tárul elénk, amelynek vége az Allahnak való teljes behódoláshoz vezet.

michel houellebecqMichel Houellebecq

Hogyan történhet meg Franciaország iszlamizációja a nem is olyan távoli jövőben? A könyv szerint mindenekelőtt egy karizmatikus vezető színre lépése szükségeltetik. A fiatal, csupán öt éve létező (teljes mértékben fiktív) Muzulmán Testvériség élén ilyen személy áll. Mohammed Ben Abbes óvatosan kezeli mind a palesztinok támogatásának, mind a zsidó vallási közösségekhez való viszony kérdését. Emellett kulturális létesítményeket, karitatív szervezeteket hoz létre, melynek révén nagy népszerűségre tesz szert (a nem feltétlenül vallásos) arab fiatalok körében is. Így a 2022-es választásokon 25 százalékos támogatottságot kap, követve ezzel az első helyen álló Nemzeti Frontot.

A választások végleges eredményét bizonytalanság lengi körül, miközben zavargások törnek ki országszerte, amelyekről a sajtó hallgat: szélsőjobbos és dzsihádista csoportok is azon igyekeznek, hogy meghiúsítsák a szavazást. Végül a Muzulmán Testvériség koalíciót alkot a jobb- és a balközép pártjaival, a Nemzeti Front pedig hoppon marad.

Korán a Sorbonne-on

 

A könyv folytatásában az új kormány legradikálisabb intézkedései az oktatás területét érintik. Hiszen „aki a gyermekeket felügyeli, az a jövőt felügyeli”. A saría értelmében fokozatosan kell megvalósítani a tervet: minden francia gyermeknek iszlám oktatásban kell majd részesülnie, a nők számára pedig csak néhány szakirány lesz választható, elsősorban irodalmi vagy művészeti tanulmányok. A tantervet természetesen a Korán alapján kell összeállítani. Végül, de nem utolsósorban pedig minden oktatónak muzulmán vallásúnak kell lennie.

Az iszlám szellemében átitatódott társadalom ilyen módon elérheti azt, amit Európa már régen elveszített: „a család és a hagyományos erkölcs helyreállítását” – zengi az újdonsült propaganda. Mindehhez csak hab a tortán, hogy az új köztársasági elnök egy olyan politikust nevez ki miniszterelnökké, „akinek soha nem volt egy saját, önálló gondolata”, s aki lépten-nyomon katolikus mivoltát hangoztatja. Az iszlám így „az új humanizmus” végső formájának megtestesítőjévé válik, amely „újraegyesítő, és teljesen őszinte, amikor kijelenti, hogy tiszteletben tartja a Könyv három vallását”. Az iszlám valódi ellensége ugyanis az ateista materializmus, a szekularizáció. Ben Abbes tehát megérti, hogy „a választások nem a gazdaság, hanem az értékek területén zajlanak”.

A francia irodalom trollja


Houellebecq valós és fiktív személyek, valamint a média példáin keresztül vonultatja fel azokat a reakciókat, amelyeket egy hasonló helyzet produkálhat egy modern nyugat-európai társadalomban.

Ott vannak például az egyetemi kollégák mint különböző emberi attitűdök megtestesítői: az aktuális politikai hatalomhoz simuló, a lázadó, vagy éppen a titkosszolgálat volt tagjaként az eseményeket előre sejtő, ám ellene fellépni képtelen alakok. Csupán két lehetőség van: a menekülés vagy a beletörődés.

Houellebecq bevallása szerint használja a „félelemkeltés” eszközét, ám azt is hozzáteszi: nem provokációnak szánta a művet, csupán egy szerinte valószínű folyamat sűrített változatát vetette papírra. Azt is elismerte, hogy nem tartja túl valószínűnek azt, hogy egy muszlim párt néhány éven belül meg tudná nyerni a választásokat Franciaországban. Ehhez több időre, s elsősorban a muszlimok saját közösségén belüli összhangra lenne szükség – állítja.

A regényt már a megjelenése előtt 2015 első irodalmi szenzációjának kiáltotta ki a francia sajtó. A szenzáció pedig csak fokozódott, amikor a mű szkennelt változata (valószínűleg egy a sajtó számára kiküldött recenziós példány) megjelent a világhálón.

„Az irodalom trolljaként” emlegetett író „politikai fikciója” egyébként 150 ezer példányban jelenik meg. A több pszichiátriai kezelésen is átesett, önmagát ateistának (legújabban agnosztikusnak) valló Houellebecq 1998-ban robbant be a nemzetközi köztudatba, szinte azonnal megteremtve botrányíró státuszát. Legutóbbi, 2010-es, A térkép és táj című művében pedig a Michel Houellebecq nevű író alkoholista lesz és brutális gyilkosság áldozatává válik.


Hetek / Orbázi Melinda

Ajánlom

További külföldi híreink