Nagyvilág

2015-01-02 06:45:00

Hűségesküt tett Putyinnak 20 ezer muszlim harcos

A NATO-val mint potenciális ellenséggel számol a Kreml aktualizált katonai doktrínája, amelyet a közelmúltban publikáltak. Eközben Ramzan Kadirov csecsen elnök vezetésével több tízezer speciálisan kiképzett harcos jelentkezett önkéntesnek, hogy Putyin főparancsnoksága alatt megvédje Oroszországot bármilyen támadástól. A Kreml szerint az orosz biztonságot inkább veszélyezteti a balti államok NATO-tagsága, illetve a külföldről szponzorált és irányított politikai szereplők, mint több tízezer felfegyverzett csecsen harcos. A Hetek cikke.

Az új orosz katonai doktrína megőrizte alapvető védelmi jellegét, ugyanakkor első helyen jelöli meg a NATO-t az orosz biztonságot fenyegető veszélyek között. Az Orosz Föderációt veszélyeztető tényezők között szerepelnek továbbá az orosz határ (vagy szövetségesei) közelébe telepítendő rakétaelhárító rendszerek, illetve a szövetséges országok belügyeibe történő beavatkozás. A Kreml által közreadott dokumentum a hadviselés új módszerei között figyelmeztet az információs térben az orosz érdekek ellen irányuló támadásokra és a külföldről finanszírozott politikai erőkre is. 

A 2014. december 26-án aktualizált dokumentum szerint Oroszország fenntartja magának a jogot atomfegyver bevetésére, amennyiben vele szemben nukleáris vagy egyéb tömegpusztító fegyvert alkalmaznak, illetve egyéb, az Orosz Föderáció létét veszélyeztető agresszióra válaszul. Az új doktrína célul tűzte ki a BRICS-országokkal való együttműködés szorosabbá tételét, a közös biztonságpolitika megerősítését a FÁK tagállamok között és szorosabb együttműködést a biztonság terén Abháziával, valamint Dél-Oszétiával. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy mivel Ukrajna a FÁK tagja, mindenféle katonai téren való együttműködést a NATO-val Oroszország ellenséges lépésnek fog tekinteni. Moszkva már bejelentette: ha Ukrajnába nyugatról fegyver érkezik, a Kreml is felfegyverzi a keleti területek szeparatistáit.

vlagyimir putyinVlagyimir Putyin

Borisz Nyemcov orosz ellenzéki aktivistát a dokumentum 22. pontja aggasztja leginkább, amely jogszerűnek tartja az orosz haderő bevetését nemcsak az ellene, vagy szövetségesei ellen irányuló agresszió esetén, hanem az Orosz Föderáció határain kívül található állampolgárai védelmére – bárhol a világon. Nyemcov Facebook-bejegyzése szerint ez felveti annak lehetőségét, hogy Oroszország – polgárai érdekeire hivatkozva – megszállja akár Kazahsztánt vagy Belorussziát: „írnak a homeli vagy asztanai orosz állampolgárságú lakosok Putyinnak egy levelet arról, hogy elnyomja őket Lukasenko vagy Nazarbajev, ő pedig a 22. pontra hivatkozva fogja, és küldi nekik a hadsereget. Semmi újdonság nincs ebben. Hitler is a németek védelmére hivatkozva szállta meg a Szudétákat. Mostantól a külföldön élő oroszoknak Putyin óriási problémákat okoz: potenciális katonai veszélyforrásként fognak rájuk tekinteni. Kétlem, hogy honfitársaink ennek örülnek.”

A dokumentum 31. pontja kimondja, hogy az Orosz Föderáció érdekeinek és állampolgárainak védelmében operatív jelleggel bevethető a hadsereg az ország határain kívül, a nemzetközi jog hatályos rendelkezései és az orosz törvények alapján. Ez a pont kifejezetten annak fényében aggasztó, hogy december 28-án Ramzan Kadirov csecsen elnök megtöltötte a grozniji stadiont az orosz hadsereg speciális kiképzésén részt vevő fegyveresekkel, és kinyilvánította hűségét az orosz elnök iránt.

Kadirov beszédében méltatta Putyin elnököt, mint aki az egyetlen volt, aki a csecsen népnek segítséget nyújtott (nem háborút vezetett a csecsenek ellen, hanem megvédte őket). „Amerika, Európa hadat üzentek Oroszországnak gazdasági téren: káoszt, pánikot és tömeges rendbontásokat akarnak elérni – mondta a köztársaság feje –, ugyanakkor a csecsen nép ebben a nehéz helyzetben összezár Putyin körül. Tudjuk, hogy az országban van reguláris hadsereg, légierő és flotta, valamint nukleáris fegyverek, azonban vannak feladatok, melyeket önkéntesek tudnak elvégezni. És mi elvégezzük őket.” A mintegy húszezer muszlim harcos nyilatkozatot írt alá, melyben elkötelezik magukat Putyin mint a hadsereg főparancsnoka iránt, és az Orosz Föderáció védelmében készek önkéntesként bármilyen harci cselekményben részt venni. A harcosok a rendezvény végén „Allah Akbar” kiáltásokkal hagyták el a helyszínt.

Korábban gyakran érte az a vád a csecsen elnököt, hogy harcosokat küldött Ukrajnába. Mivel hivatalosan nem lehet a köztársaságnak saját hadereje, ez azt jelentené, hogy az orosz hadsereg folytat harci cselekményeket Ukrajna területén, amit a Kreml rendszeresen cáfolt. Azt azonban elismerte az orosz elnök is, hogy önkéntesek a szabad idejükben tartózkodhattak a szomszédos állam területén. Most húszezres tömegben is megcsodálhattuk őket.

Hetek / Igari Léna

További külföldi híreink