Tömegsír Donyeck mellett; Kijev cáfolja a NATO-t – frissül
Vlagyimir Putyin orosz elnök az Európai Parlament (EP) és az ukrán törvényhozás által is ratifikált EU-ukrán szabadkereskedelmi megállapodás újratárgyalását követeli, továbbá azonnali megfelelő megtorló intézkedéseket helyez kilátásba, ha Ukrajna csak részben is nekiáll megvalósítani az egyezmény passzusait - írta pénteki számában a Financial Times című brit gazdasági, politikai napilap európai kiadása egy Putyin által José Manuel Barrosonak, az Európai Bizottság elnökének írt levélre hivatkozva. Ezzel a lap szerint Moszkva egyértelműen arra törekszik, hogy meggátolja Ukrajna közeledését a Nyugathoz, és saját gazdasági érdekszférájában tartsa a szomszédos országot. A levél tanúsága szerint Putyin úgy véli: az egyezség jelentős újratárgyalására kellene felhasználni azt az időt, amelyet a megállapodás gyakorlati alkalmazásának jövő év végéig való elhalasztásával nyertek. Brüsszel és Kijev orosz nyomásra ment bele a halasztásba, de úgy vélik, annak célja pusztán az, hogy meg lehessen nyugtatni az oroszokat, hogy a szerződés nem árt Ukrajna és Oroszország gazdasági kapcsolatainak. Moszkva konkrétan mintegy 2400 vámtarifa-besorolás módosítását követeli, ám Brüsszel már akkor elzárkózott az egyezmény újratárgyalásától, amikor Viktor Janukovics korabeli ukrán elnök az utolsó pillanatban elállt a már parafált, lezárt, kitárgyalt szerződés aláírásától tavaly novemberben. Az EU továbbra sem hajlandó a tárgyalások újrakezdésére. A levél egy nappal az után kelt, hogy az EP és a kijevi Rada is jóváhagyta a szabadkereskedelmi egyezményt.
Petro Porosenko ukrán államfő további támogatást kér a Nemzetközi Valutaalaptól (IMF) és a Nyugattól részben a nemzeti valuta, a hrivnya stabilizálásához. A hrivnya csaknem 40 százalékkal gyengült a dollárhoz képest az év eleje óta.
Petro Porosenko ukrán elnök ígéretet tett arra, hogy az október 26-ra kiírt országos parlamenti választások után javaslatot terjeszt az új összetételű törvényhozás elé az ország decentralizációjára. Kijelentette, hogy "erősen hisz" a kelet-ukrajnai konfliktus békés rendezésének lehetőségében. Hozzátette, hogy Oroszország Ukrajna délkeleti részével kapcsolatos tervei változnak, "átalakuláson mennek át". Rámutatott arra, hogy az orosz hadsereg beavatkozását az ukrajnai konfliktusba a közvélemény-kutatások szerint Oroszország lakóinak mindössze öt százaléka helyeselte. Hangsúlyozta, hogy a Donyec-medencében élők több mint 80 százaléka sem akar mást, mint "békét bármi áron". Leszögezte, hogy továbbra is ellenzi a hadiállapot bevezetését a harcok sújtotta övezetben. Porosenko ismételten üdvözölte, hogy az Oroszországgal szembeni szankciók elfogadásával az Európai Unió tagországai egységesen kiálltak Ukrajna mellett. "Ez bizonyítja, hogy az uniónak fontosabbak az értékek, mint saját gazdasága" - tette hozzá.
Petro Porosenko ukrán elnök csütörtökön közölte, hogy három héten belül ismét találkozik orosz kollégájával, Vlagyimir Putyinnal. Porosenko ezt kérdésre válaszolva mondta Kijevben, elnöki minőségében tartott első nagyszabású, többórás sajtóértekezletén. Kifejtette, hogy a találkozó valamelyik európai országban lesz, nem kétoldalú, hanem többoldalú formátumban. Nem zárta ki viszont, hogy ennek keretében sor kerülhet köztük négyszemközti konzultációra is. Hozzátette, erről előzetesen már megszületett a megállapodás. Az ukrán elnök kijelentette, hogy a rögtön a december 7-re tervezett kelet-ukrajnai helyhatósági választások után kész Donyeckbe látogatni. Mint mondta, akkor lesz legitim vezetője a városnak, aki az ott lakók érdekeit képviseli. "Addig nincs kivel ott találkoznom" - jegyezte meg.
A korábbi moszkvai állításoknak ellentmondó nyilatkozatok jelentek meg az orosz sajtóban csütörtökön a kelet-ukrajnai Donyeck közelében talált állítólagos tömegsírokról, amelyeket előző nap az EBESZ megfigyelői is megtekintettek. A történteket a Kommerszant című napilap igyekezett tisztázni. A tekintélyes orosz politikai-gazdasági lapnak egy, a "donyecki népköztársaság" (DNR) vezetéséhez közeli forrás azt mondta, a Donyecktől mintegy 60 kilométerre északkeletre lévő Nizsnya Krinka falunál, egy bánya területén a helyi lakosok fedeztek fel egy sírhantot, benne négy férfi holttesttel. Az áldozatokat közelről fejbe lőtték - mondta a név nélkül nyilatkozó forrás. Az ügyet a DNR katonai rendőrsége vizsgálja. A szakadár terület vezetése szerint 2-3 hete megölt emberek közös sírjáról van szó. A Kommerszant forrásai elmondták, hogy korábban a kelet-ukrajnai felkelők tartózkodtak Nizsnya Krinkánál, de őket egy hónapja kiszorították onnan az ukrán egységek. Az első moszkvai híradások szerint a négy között van egy női holttest, de ezt a vizsgálatot ismerők a lapnak cáfolták.
Vjacseszlav Nyikonov, a kormányzó Egységes Oroszország képviselője a duma szerdai plenáris ülésén azt állította, hogy nők holttestét találták meg, akiket kivégzésük előtt megerőszakoltak és megkínoztak. Azt is tudni vélte, hogy az egyikük terhes volt. A Rosszija 24 állami hírtévé szerda éjjeli beszámolója szerint Donyeck közelében három tömegsírt fedeztek fel, és ezt megerősítették az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) helyszínen járt megfigyelői. A tévé az EBESZ honlapján közölt jelentésükre utalt. E jelentés szerint a DNR katonai rendőrsége értesítette az EBESZ ukrajnai megfigyelő misszióját (SMM) arról, hogy három, feltételezhetően több holttestet tartalmazó jeltelen sírt találtak. Kettőt a Nizsnya Krinka közeli Kommunar bányánál, egyet a faluban. Az SMM emberei a helyszínen "két, egymástól ötven méterre lévő földterületet" láttak, amelyen 2-2 holttestet temettek el. "Mind a négy holttest bomlásnak indult". A megfigyelők beszámoltak a nyolc darab, 9 milliméteres Makarov pisztolyhoz tartozó töltényhüvelyről is, amelyek a sírok mellett hevertek. A falu szélén szintén láttak egy "sírra emlékeztető földhalmot", azon egy botra szúrt táblát, amelyre oroszul öt nevet, illetve kezdőbetűket írtak. Felirata szerint augusztus 27-én haltak meg "Putyin hazugságai miatt". Az EBESZ megfigyelői sem a bányánál, sem a faluban nem találkoztak igazságügyi orvos szakértőkkel.
Moszkvában szerdán nemzetközi vizsgálatot követeltek az állítólagos tömegsírok ügyében. Oroszország állandó képviselője Genfben, az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának ülésén már háborús bűncselekményről beszélt. A Kommerszantnak Szerhij Meljnicsuk, a gyilkosságokkal meggyanúsított, Ajdar nevű ukrán önkéntes zászlóalj parancsnoka azt állította, hogy "sohasem harcoltak" Donyeck és a Kommunar bánya térségében. "Luhanszk alatt vagyunk, és egyébként sem végzünk ki békés lakosokat. Az Ajdar harcosainak többsége a Donyec-medencéből való, és az ott élők a földijeink" - állította. Alekszij Dmitrasovszkij, az ukrán hadműveletek parancsnoka a Kommerszantnak nyilatkozva hazugságnak nevezte a "donyecki népköztársaság" állításait. Közölte, hogy a délkelet-ukrajnai "terrorellenes műveletekben" részt vevők nem végeztek ki civileket és nem lőtték a városok lakott területeit. Az ukrán Nemzetbiztonsági- és Védelmi Tanácsnál (RNBO) "rosszul kigondolt provokációnak" tartják a Nemzeti Gárda megvádolását a tömeggyilkosságokkal. Volodimir Feszenko ukrán politológus szerint mindez a délkelet-ukrajnai békemegállapodások felrúgását szolgálja. Csakúgy, mint a szakadár Donyeck és Luhanszk megyékben november elejére tervezett választás - írta a Kommerszant.
A teljes ukrán-orosz határ átmeneti lezárását rendelte el csütörtökön Petro Porosenko elnök, aláírva az ukrán Nemzetvédelmi és Biztonsági Tanács (RNBO) erről szóló határozatát. A csütörtökön hatályba lépő döntés szerint leáll a gyalogos és járműforgalom, a két ország közötti szárazföldi és tengeri átkelőkön egyaránt. Az RNBO augusztus 28-i, az ország biztonsági képességeinek növelése érdekében teendő halaszthatatlan intézkedésekről szóló határozata javasolja továbbá, hogy az ukrán kormány egyoldalúan jelölje ki az orosz-ukrán államhatárt. Rendeletében Porosenko elnök utasította továbbá az ukrán kormányt: készítse el az ország katonai tömbön kívüli jogállásának megváltoztatásához szükséges törvénymódosításokat, és terjessze azt sürgős indítványként a parlament elé.
Arszenyij Jacenyuk ukrán miniszterelnök arra kérte a Nyugatot, hogy mindaddig tartsa fenn a Moszkva elleni szankciókat, amíg Ukrajna nem kapja vissza az ellenőrzést teljes területe felett. Jacenyuk az ENSZ Közgyűlésén felszólalva mondta ezt helyi idő szerint szerdán. "Arra kérjünk a partnereinket, hogy ne oldják fel a szankciókat, amíg Ukrajna nem kapja vissza az ellenőrzést teljes területe fellett, kezdve Ukrajna keleti részétől egészen a Krímig" - mondta Jacenyuk.
Kijev cáfolja a NATO közlését, amely szerint a Kelet-Ukrajnába vezényelt orosz csapatok jelentős kivonása zajlik. Az UNIAN ukrán hírügynökség idézte csütörtökre virradóra Andrij Liszenkót, a Nemzetvédelmi és Biztonsági Tanács (RNBO) szóvivőjét, aki azt mondta, Kijev nem tudja megerősíteni az "orosz katonák" kivonását Ukrajna területéről. A NATO egyik szóvivője, Jay Janzert szerdán közölte, hogy a NATO azt észleli, jelentős "orosz erőket" vonnak ki Ukrajnából, de több ezer orosz katonát továbbra is a határ közelében állomásoztatnak. Oroszország cáfolja, hogy katonákat vezényelt volna Ukrajna területére.
Vlagyimir Putyin államfőt tartja az orosz lakosság a legerkölcsösebb ismert közéleti személyiségnek egy szerdán közzétett felmérés szerint. A Társadalmi Vélemény Alapítvány (FOM) június elején végzett közvélemény-kutatásában másfélezer embert kérdeztek meg 43 orosz régióban. Harminchat százalékuk választotta az orosz elnököt erkölcsi szempontból a legtekintélyesebbnek. Mögötte nagy különbséggel Szergej Lavrov orosz külügyminiszter és Szergej Sojgu, a védelmi tárca vezetője következik. Őket a megkérdezettek 6, illetve 5 százaléka tartja erkölcsösnek. Dmitrij Medvegyev orosz kormányfőt és Nyikita Mihalkov orosz színész-filmrendezőt a megkérdezettek 3 százaléka választotta ki.
Az Egyesült Államok új közel-keleti szerepvállalása megkönnyítheti, hogy Oroszország növelje befolyását Kelet- és Közép-Európában - írta friss elemzésében a Stratfor amerikai agytröszt. Hosszú játszma Kelet-Európában című cikkében a kutatóintézet munkatársa, Robert Kaplan emlékeztetett: két hete a média attól visszhangzott, hogy Oroszország kelet-ukrajnai "inváziója" nyomán Európa a múlt század 30-as éveiben találhatja magát. Aztán Barack Obama amerikai elnök bejelentette, az Egyesült Államok hadat üzen az Iszlám Állam szunnita terrorszervezetnek. Ezzel az Európát fenyegető "orosz veszély" témája egy időre háttérbe szorult. Obama bejelentése igen jó hír Moszkva és Peking számára. Egy újabb közel-keleti amerikai beavatkozás ugyanis tovább egyengetheti Kína útját a Nyugati-Csendes-óceán feletti dominancia felé és Oroszország befolyásának növelését Kelet- és Közép-Európában.