Kövessen minket a Facebookon

Nagyvilág

2014-09-19 15:01:00

Cameronnal szemben a szakértő nem jósol nagy átalakulást Nagy-Britanniában

Bár David Cameron brit miniszterelnök gyors átalakulást ígért London és Edinburgh viszonyában a csütörtöki skót népszavazás után, nem várható gyors változás, mert ahhoz túl nagy átalakításról van szó - mondta Gálik Zoltán, a Budapesti Corvinus Egyetem docense egy pénteki beszélgetésen Budapesten.

A Nemzetpolitikai Kutatóintézet rendezvényén az elemző kifejtette: a két héttel ezelőtti helyzetben nem lett volna meglepetés a végeredmény, hiszen a közvélemény-kutatások a függetlenség ellenzőinek stabil fölényét mérték, de aztán az elszakadás-pártiak számottevően felzárkóztak. A három nagy párt egységesen kiállt a devolúció folytatása mellett, amely egy sajátos brit folyamat: a központ a hatáskörök átadása mellett fenntartja a jogot, hogy elméletileg visszaveheti az átadott jogokat. Ekkor jöttek fel ismét a nemmel szavazók, és viszonylag nagy fölénnyel győztek az unionisták - emlékeztetett.

Úgy látja, sokkal biztosabb lett volna a nem-kampány sikere, ha a devolúció fokozásáról szóló terveket hamarabb jelentik be.

Gálik Zoltán felidézte: a kormányzó Skót Nemzeti Párt (SNP) térnyerése a 2000-es vége felé tette lehetővé, hogy a különválás kezdeményezéséről politikai alku legyen, és a brit kormány törvénnyel garantálta a népszavazás lehetőségét.

Úgy vélte, az elképzelések a devolúció fokozásáról nem újak, de hogy mi és hogyan válik valóra ezekből, az elkövetkező időszak nagy kérdése. Messze ható alkotmányjogi következményei lehetnek ennek, hiszen újra kell szabályozni Anglia, Wales és Észak-Írország viszonyában is bizonyos kérdéseket - magyarázta. Hozzátette: a népszavazás és a végeredmény nagy lökést ad e változásoknak, de nagyon gyors átalakulás nem várható, ahogyan azt David Cameron ígérte, hiszen rendkívül nagy átalakítások szükségesek.

A kutató hangoztatta: az biztos, hogy a függetlenségpártiak győztesei a történteknek, mert folytatódik a devolúció, nagyobb autonómiát kap Skócia.

Gálik Zoltán azt mondta, valószínűleg életképes lett volna az önálló Skócia, de kérdés, hogy azt az életszínvonalat, amelyet Nagy-Britanniában megszoktak a skótok, fenn tudta-e volna tartani. Erre sok politikai elképzelés született, de kérdéses, hogy ezek mennyire voltak megalapozottak - vélekedett.

Megjegyezte: a kampányban a másik oldalnak arra kellett vigyáznia, hogy ne legyen túl negatív, az észérvek túlhangsúlyozása nem volt célszerű.

A szakértő közölte: a kampány központi eleme volt a valuta kérdése. Az SNP meg akarta tartani a fontot, de Skócia akkor külföldi országként a monetáris politikába nem szólhatott volna bele. Ráadásul ahhoz, hogy az EU tagja legyen, egy konvergencia-programot is végre kellett volna hajtania, ez azonban megtörte volna azt a gazdasági egységet, amelyet fenn akart tartani Angliával - magyarázta. Hozzáfűzte: az uniós tagállamok nem mentek volna bele, hogy gyorsított eljárással csatlakozzon Skócia az integrációhoz, így nem biztos, hogy a csatlakozás az SNP terveinek megfelelően sikerült volna a függetlenség tervezett kikiáltásig, erre szűk lett volna az addig hátralévő másfél év.

Gálik Zoltán közölte: az államadósság megosztásáról sem volt megállapodás, ahogyan sok más kérdésről sem, és nem tudni, hogyan finanszírozta volna a gazdaságot Skócia a kiszámíthatatlan bevételekből.
Meggyőző, 10 százalékpontos - a vártnál jóval nagyobb - fölénnyel nyertek az elszakadás ellenzői a skóciai népszavazáson, amelyen arról kellett dönteni, hogy Skócia Nagy-Britannia része maradjon-e vagy függetlenné váljon. A péntek délelőtt hivatalosan deklarált végleges adatok alapján a skót választók 55 százaléka voksolt Skócia elszakadása ellen, 45 százaléknyian szavaztak a függetlenségre.

A voksok összesítése alapján 2 001 926 választó vetette el Skócia függetlenné válását, 1 617 989-en adták voksukat arra, hogy Skócia váljon ki Nagy-Britanniából. Ez nagyobb arányú győzelem az előzetesen jósoltnál.

MTI

További külföldi híreink