Obama Putyint, Moszkva Európát figyelmeztette – frissül
Az Egyesült Államok újabb 1 milliárd dolláros hitelgarancia nyújtását ígérte Ukrajnának - jelentette be pénteken Twitter-profilján Petro Porosenko ukrán elnök. Barack Obama amerikai elnök csütörtökön fogadta ukrán kollégáját a Fehér Házban. Hivatalának közleménye szerint az Egyesült Államok további 53 millió dolláros támogatást fog nyújtani Ukrajnának. Ennek egyik eleme egy 7 millió dolláros humanitárius segély, a másik egy 46 millió dollár értékű katonai segély, amely fegyvereket nem tartalmaz. Az ukrán fegyveres erők korábban 70 millió dollár értékű amerikai támogatást kaptak, emberi élet kioltására közvetlenül nem alkalmas eszközökben. Washington eddig 291 millió dollárnyi segéllyel és még tavasszal egy 1 milliárd dolláros hitelgaranciával támogatta Ukrajnát.
Petro Porosenko újabb szankciókat sürgetett Oroszország ellen. "Arra is kértem az Egyesült Államokat, hogy legyen erélyes és szerezzen érvényt elveinek az 'agresszor' elleni további szankciókban" - mondta. Sürgette, hogy Amerika hozzon létre egy különleges alapot az ukrajnai beruházások és a demokratikus intézményrendszer kiépítésének támogatására. Ígéretet tett rá, hogy a támogatást fogadó intézmények mentesek lesznek a korrupciótól.
Petro Porosenko ukrán elnök csütörtökön Washingtonban sürgette, hogy az Egyesült Államok biztosítson Ukrajna számára különleges biztonsági partneri státust, valamint jelentősen megnövelt katonai támogatást - beleértve a fegyverszállítást -, és hogy léptessen életbe további szankciókat Oroszország ellen. Az ukrán elnök az amerikai kongresszus két házának együttes ülésén angolul szólalt fel. Beszédének vezérgondolata az volt, hogy az Egyesült Államoknak támogatnia kell Ukrajnát a "szabadságért és a demokráciáért" folytatott harcában. Szavai szerint a hazájának keleti részében az oroszbarát szakadárok ellen harcoló ukrán hadseregnek világszerte nagyobb politikai támogatásra, valamint több katonai felszerelésre lenne szüksége, köztük halált okozó eszközökre is. "A takarók és az éjjel látó készülékek is fontosak, de takarókkal nem lehet megnyerni a háborút" - hangsúlyozta.
Ukraine president secures U.S. military aid but not weapons http://t.co/BWtmmK9L3f pic.twitter.com/lWHxpR7h6C
— NEWS 24 (@news24en) September 19, 2014
Az Európa Tanács (ET) Miniszteri Bizottsága hivatalosan elismerte, hogy vannak orosz csapatok Ukrajna területén - közölte csütörtökön az ukrán külügyminisztérium. Az ET döntéshozó testületének szerdán született határozatában Kijev szerint "határozottan felszólította Oroszországot, hogy vonja ki minden katonai egységét Ukrajna területéről, beleértve a törvényellenesen megszállt Krím félszigetet is, és tartózkodjon a jövőben mindenféle beavatkozástól Ukrajnában". Ukrajna kiemelte: ez az első eset, hogy egy nemzetközi szervezet hivatalos határozatban elismeri az orosz katonai jelenlétet Ukrajna területén. "Precedens nélküli, hogy hivatalos döntésben elismerik az orosz fegyveres erők jelenétét Ukrajna területén, amit Oroszország továbbra is tagad" - hangsúlyozta az ukrán külügyminisztérium.
Petro Poresenko ukrán elnök csütörtökön Washingtonban sürgette, hogy az Egyesült Államok legyen "erélyes" az Oroszországgal szembeni szankciók ügyében és hogy hozzon létre egy különleges alapot az ukrajnai beruházások és a demokratikus intézményrendszer kiépítésének támogatására. Az ukrán elnök az amerikai kongresszus két házának együttes ülésén szólalt fel. Ígéretet tett arra, hogy a támogatást fogadó intézmények mentesek lesznek a korrupciótól. Porosenko politikai támogatást és katonai felszerelést kért az Ukrajna keleti részében az oroszbarát szakadárok elleni harchoz. Amerikai kormányzati források szerint Barack Obama amerikai elnök a nap folyamán később egy újabb, 46 millió dolláros biztonsági támogatásról tesz majd bejelentést, amely egyebek az ellenséges tüzérségi tevékenységet észlelő berendezéseket is tartalmaz, ám fegyvereket továbbra sem foglal magában.
Panaszt tett az orosz hatóságoknál csütörtökön a BBC brit közszolgálati adó, mert egyik forgatócsoportjuk tagjait ismeretlenek megtámadták Dél-Oroszországban. A BBC az esetről közleményt adott ki. Ebben leírta, hogy az incidens kedden történt Asztrahánban, amikor a stáb egy kávéház közelében visszanézte az ukrán határ közelében meghalt orosz katonákról készült filmet. Ismeretlenek megtámadták Steve Rosenberget, a BBC moszkvai tudósítóját, gyártásvezetőjét és operatőrét. Megverték őket, kamerájukat pedig - a Reuters beszámolója szerint - hasznavehetetlenné tették. Az ITAR-TASZSZ tudósítása szerint ugyanakkor a kamerát ellopták. Pjotr Ruszanov, az asztraháni rendőrség szóvivője azt mondta, hogy embereik nem sokkal a történtek után érkeztek a helyszínre. Hozzátette: keresik a tetteseket, az ügyben vizsgálat indult. A forgatócsoportot bevitték a rendőrségre, ahol négy órán keresztül faggatták őket a történtekről, miközben az autóban hagyott videofelvételeiket ismeretlenek letörölték - írta a BBC közleményében.
Szoldaritási tüntetést tartottak Donyeckben, ahol a Donyecki Népköztársaság zászlaját tartó emberek támogatásukról biztosították Skóciát, ahol csütörtökön tartanak népszavazást arról, hogy kiváljanak-e az Egyesült Királyságból.
PHOTO: Rally in support of #indyref in #Donetsk, eastern #Ukraine; LIVE UPDATES http://t.co/t7YAwjhOYl pic.twitter.com/8p6MuXY6Y5
— RT (@RT_com) September 18, 2014
Vlagyimir Putyin orosz elnök a baltikumi államok, Lengyelország és Románia megtámadásával fenyegetőzött. Legalábbis ezt állította az ukrán államfő José Manuel Barrosónak, az Európai Bizottság elnökének - írta csütörtökön a Süddeutsche Zeitung. "Ha akarom, az orosz csapatok két nap alatt nemcsak Kijevet érik el, hanem Rigát, Vilniust, Tallint, Varsót és Bukarestet is" - idézte Petro Porosenko Vlagyimir Putyin szavait a Barrosóval múlt pénteken Kijevben folytatott megbeszélésen a német lap beszámolója szerint.
Putyin újabb állítólagos fenyegetése kísértetiesen hasonlít arra az esetre, amiről az olasz média számolt be szeptember elején. „Ha akarom, két hét alatt beveszem Kijevet” - idézték akkor az orosz államfőt, aki állítólag ezt mondta augusztus végén José Manuel Barrosónak, az Európai Bizottság elnökének telefonon. Jurij Usakov orosz elnöki tanácsadó viszont cáfolta a hír, és azt mondta, hogy kiragadták a szövegkörnyezetből az orosz elnök kijelentését Kijev bevételéről. Hozzátette Vlagyimir Putyin nyilatkozatának teljesen más értelme volt. Néhány nappal később pedig Pia Ahrenkilde-Hansen, Jose Manuel Barrosónak a szóvivője is elismerte a The Wall Street Journalnak, hogy az orosz elnök kommentjét manipulálták Kijev bevételéről, mert azt sajnálatos módon kiragadták a szövegkörnyezetből. Bővebben...
Az Európai Parlament (EP) csütörtökön Strasbourgban állásfoglalásban erősítette meg szolidaritását az ukrán néppel és támogatásáról biztosította a kelet-ukrajnai válság olyan politikai rendezését, amely tiszteletben tartja az ország szuverenitását, területi integritását és függetlenségét. Az EP - olvasható az elfogadott dokumentumban - támogatja Ukrajnát abban, hogy szabadon eldönthesse, hogy politikai és kereskedelmi szövetségeseket válasszon. Egyúttal kiáll amellett, hogy az ország valamennyi régiójában biztosítsák a kisebbségi jogok szigorú védelmét. Az EP-határozat felszólítja Oroszországot, hogy haladéktalanul vonja vissza az "összes katonai erőt és eszközt" Ukrajnából, tiltsa meg a harcosok és fegyverek Kelet-Ukrajnába való áramlását, és szüntesse be az Ukrajna területén tevékenykedő szeparatista erők mindennemű támogatását.