Újabb zavargások Odesszában, Tusk szerint háború van – frissül
Lelőtték az ukrán hadsereg egyik Mi-24 típusú helikopterét az oroszbarát fegyveresek hétfőn a kelet-ukrajnai Szlovjansz közelében, a gép személyzete túlélte a zuhanást – közölte Bohdan Szenik, az ukrán védelmi minisztérium sajtófőosztályának ügyvivő vezetője az Unian hírügynökséggel.
Szenik elmondása szerint az ukrán légierő Mi-24-es helikopterét nagy kaliberű géppuskával lőtték le délután fél három óra tájban Szlovjanszk körzetében. Hozzátette: a személyzet annak köszönhetően maradt életben, hogy a gép egy víztározóba zuhant. A terrorellenes központ operatív egysége kimentette és táborhelyére szállította a helikopter legénységét – áll a védelmi tárca jelentésében.
Több tucat orosz harci repülőgép, köztük bombázók és vadászgépek jelentek meg az utóbbi napokban a Krím félsziget légterében - közölték vasárnap szemtanúk és elemzők. Egy helyi légügyi szakértő elmondta az AFP francia hírügynökségnek, hogy szombaton számos gép átrepült Szimferopol fölött, köztük szuperszonikus hadászati bombázók és nagy katonai szállító repülőgépek, valamint légi utántöltő repülőgépek, MiG-29-es vadászgépek és egy Szu-34-es vadászbombázó is.
Oroszország valószínűleg arra készül, hogy megerősítse katonai jelenlétét a félsziget térségében - mondta egy másik szakértő, aki filmre is vette a harci gépeket. Szimferopol környékén sok szemtanú is beszámolt hasonló tapasztalatairól. A moszkvai védelmi minisztérium vasárnap elutasított minden magyarázatot. Az orosz sajtó szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök pénteken felkeresi a Krímet, először azóta, hogy Oroszországhoz csatolták a területet.
Vasárnap Angela Merkel is tárgyalt az ukrán válságról, a kancellár Vlagyimir Putyin orosz elnökkel egyeztetett telefonon. A kancellári hivatal a beszélgetésről csupán annyit közölt, hogy Putyin szerdán Moszkvában találkozik az EBESZ soros elnökével, Didier Burkhalter svájci államfővel, akivel arról tárgyalnak majd, hogy miként lehet Ukrajnában az EBESZ védnöksége alatt megszervezni egy kerekasztal-tárgyalást azzal a céllal, hogy ösztönözzék a konfliktus résztvevői közötti párbeszédet a május 25-ei választás előtt.
A Bild című lap összesítése szerint Angela Merkel az utóbbi három hónapban a vasárnapival együtt már 14-szer tárgyalt telefonon Vlagyimir Putyinnal az ukrajnai válságról, a német kancellár ezzel a legaktívabb a "telefon-diplomácia" területén a világ vezető politikusai között. Barack Obama amerikai elnök három hónap alatt hatszor, David Cameron brit kormányfő négyszer, Francois Hollande francia elnök és Ban ki Mun ENSZ-főtitkár egyaránt három alkalommal telefonált Putyinnal az ukrán válságról a Bild kimutatása szerint.
Újabb nemzetközi konferenciát kell összehívni és erősíteni kell az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) szerepét az ukrajnai válság rendezéséhez - mondta vasárnap a német külügyminiszter. Frank-Walter Steinmeier az ARD közszolgálati televízióban este sugárzott interjúban elmondta: "az odesszai tragédia" megmutatta, hogy szükség van "a második genfi konferencia" összehívására, különben tovább tart a vérontás.
Az áprilisban tartott első genfi konferencián kötött egyezményt nem sikerült végrehajtani, ezért a tanácskozás résztvevőinek újra tárgyalóasztalhoz kell ülniük, és "végre egyértelmű megállapodásra kell jutni a helyzet rendezéséről és a konfliktus politikai síkra tereléséről" - mondta a német külügyminiszter.
Az odesszai rendőrség vasárnap szabadon engedett több tucat, a pénteki katasztrofális zavargások miatt letartóztatott gyanusítottat, miután nagy tömeg támadt rá a város rendőrkapitányságára.
A kiszabadult oroszpárti aktivistákat rokonaik és barátaik üdvözölték, akik azt kiabálták, hogy "Odessza orosz város", és hogy "nem felejtenek". A tömeg ezután sem oszlott szét, és azt követelte, hogy a kiszabadultak kapják vissza a személyi dokumentumaikat is, mert egyébként ismét letartóztathatják őket.
Odesszában több száz oroszpárti tüntető rátámadt a városi rendőrkapitányságra azt követelve, hogy engedjék szabadon a pénteken letartóztatott társaikat. A tudósítások szerint teherautókkal betörtek egy kaput, de nem tudtak behatolni, mert a rohamrendőrök megakadályozták ebben őket. A tüntetők botokkal vannak felfegyverkezve, és köveket hajigálnak. Egy rendőr megsebesült.
Moszkva szerint sürgős nemzetközi nyomásgyakorlásra van szükség annak érdekében, hogy a kijevi hatalom beszüntesse "bűnös irányvonalát".
Grigorij Karaszin orosz külügyminiszter-helyettes vasárnap nyilatkozott Moszkvában. "Az államfő és a külügyminiszter is folyamatos kapcsolatban állnak nemzetközi partereikkel, megvitatják az ukrán földön zajló tragédiát és azon vannak, hogy kezelni tudják ezt a nehéz helyzetet" - közölte.
Az orosz külügyminiszter-helyettes megengedhetetlennek nevezte, hogy "folytatódnak az erőszakos megtorló akciók Délkelet-Ukrajnában, és büntetlenül ténykednek a radikális nacionalisták az ország déli részén".
Az orosz külügyminisztérium közleményt adott ki, amelyben azt sürgette, hogy az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ), valamint az Európa Tanács (ET) illetékes intézményei pártatlanul értékeljék az ukrajnai eseményeket. Moszkva szerint "Nyugaton tényleges információs blokád működik és még az EBESZ köreiben sem tudják, hogy jelenleg Ukrajnában vér folyik és a csapatok fegyvertelen emberekre lőnek" - áll az orosz külügyi közleményben.
Irina Jarovaja, az orosz parlament alsóházának biztonsági bizottsági elnöke a dél-ukrajnai Odesszában pénteken történt tragédia teljes körű kivizsgálását és a felelősök lehető legszigorúbb megbüntetését követelte. A kormányzó Egységes Oroszország párt politikusa szerint újra bebizonyosodott, hogy a "kijevi junta nem csak képtelen megvédeni a délkelet-ukrajnai lakosságot a Jobboldali Szektor radikálisainak fasiszta cselekedeteitől, hanem ténylegesen irányítja azokat, hogy megfélemlítse a föderalizáció híveit".
A védelmi kiadások növelésére szólította fel a NATO európai tagállamait a szövetség főtitkára. Anders Fogh Rasmussen a Frankfurter Allgemeine Sonntagszeitung (FAS) című vasárnapi német lapban megjelent interjúban hangsúlyozta: a Krím félsziget Oroszországhoz való csatolása történelmi fordulópont, hiszen a második világháború óta először növelte területét erőszakkal egy európai állam.
A NATO-nak ezentúl "nagyobb hangsúlyt kell helyeznie a területvédelemre", és az ukrajnai folyamatoknak "riadóztatniuk" kell az európai tagokat. "Felszólítom az európai szövetségeseinket, hogy állítsák meg a védelmi kiadások folyamatos csökkentését, fordítsák meg a trendet és költsenek fokozatosan többet a védelemre" - mondta Rasmussen, hozzátéve, hogy miközben Oroszország 30 százalékkal növelte katonai kiadásait, az európai NATO-tagállamok 40 százalékkal csökkentették a védelemre jutó forrásokat.