Krími népszavazás: 96,7 százalék az oroszokhoz csatlakozna – frissül
Függetlenségi nyilatkozatot fogadott el hétfőn rendkívüli ülésén a krími parlament, az indítványt a képviselők 85 százaléka támogatta – közölte a törvényhozás sajtószolgálata. Az elfogadott dokumentumban kiemelték: a parlament a Krími Köztársaság képviseletében azzal a javaslattal fordult az Oroszországi Föderációhoz, hogy a területet új jogalanyként, köztársasági státussal vegyék fel a föderációba.
Orosz vezetők elleni szankciós intézkedések meghozataláról kezdtek tanácskozást hétfőn Brüsszelben az EU-országok külügyminiszterei, mivel előző nap az Ukrajnához tartozó Krím félszigeten a helyi oroszbarát vezetés által kiírt, orosz katonai biztosítás mellett lebonyolított népszavazáson a lakosok nagy többsége az Oroszországhoz való csatlakozás mellett foglalt állást. A tanácskozáson Magyarországot Martonyi János külügyminiszter képviseli.
Az unió nem ismeri el a referendum eredményét, mert annak megtartása ellentétben állt az ukrán alkotmánnyal és a nemzetközi jog előírásaival. Az EU elítéli, hogy Oroszország katonai erővel megsértette Ukrajna szuverenitását és területi épségét. Azt követeli, hogy az orosz erőket vonják vissza a válság előtti állásaikba.
A krími Szevasztopol külön jogalanyként csatlakozik az Oroszországi Föderációhoz – így döntött hétfőn rendkívüli ülésén egyhangúlag a városi tanács. A testület megerősítette a vasárnapi népszavazás végleges eredményét, amely szerint az eddig is külön jogállású (megyei jogú) város lakóinak 95,6 százaléka támogatta a csatlakozást Oroszországhoz. A részvételi arány egyelőre nem ismert.
A városi tanács ezzel egy időben felhatalmazta Olekszij Csalovot, a város egyeztető tanácsának vezetőjét, hogy aláírja a csatlakozásról szóló megállapodást Oroszországgal.
Szergej Satalov orosz pénzügyminiszter-helyettes egy hétfői moszkvai fórumon azt mondta, hogy "a Krím nagy valószínűséggel Oroszországhoz történő csatlakozása az adószabályok jelentős változtatását igényli. Ezek bevezetése időt vesz igénybe, ezért speciális, csak itt alkalmazott ideiglenes adószabályokra lesz szükség".
Az ITAR-TASZSZ idézte Alekszej Uljukajev orosz gazdaságfejlesztési miniszternek azt a nyilatkozatát, amely szerint Moszkva évi 1 milliárd dollár értékű támogatást nyújtana a krími költségvetés hiányának fedezésére, miközben az orosz cégek már most 5 milliárd dollár értékű befektetésre készek a Krímben.
Az első rubrika azok száma, akik az Oroszországhoz csatlakozás mellett voksoltak, a második rubrika a kijevi rezsim mellett szavazott, a harmadik mező pedig az érvénytelen szavazatok száma.
Такие цифры. pic.twitter.com/QuDalSx90L
— ЄВРОМАЙДАН (@euromaidan) March 17, 2014A Krími népszavazáson részt vevők 96,77 százaléka támogatta a végleges adatok szerint azt, hogy az autonóm terület csatlakozzon Oroszországhoz - közölte hétfőn Mihajlo Malisev, a helyi parlament referendumot szervező bizottságának elnöke.
A tisztviselő újságíróknak elmondta, egymillió-kétszázharmincháromezer-két ember mondott igent a csatlakozásra, ami százalékos arányban 96,77 százalékot jelent. A részvételi arány 83,1 százalékos (1 millió 274 ezer 96 szavazó) volt. Hozzátette, hogy az adatok nem tartalmazzák a Szevasztopolban leadott voksokat.
Szerhij Akszjonov, az autonóm terület kormányfője korábban a Twitter közösségi portálon azt írta, hogy 96,6 százalék mondott igent a csatlakozásra.
A vasárnapi népszavazás eredményeként a Krím függetlenedése Ukrajnától nem lehet kétséges, s ha Moszkva úgy akarja, a félsziget visszatérésével Oroszország kebelére mint Európa új politikai realitásával kell számolni - állapította meg hétfői jegyzetében a Global Times című angol nyelvű kínai napilap.
A cikkíró emlékeztet az ENSZ Biztonsági Tanácsának múlt szombati, Ukrajnára vonatkozó határozati javaslatára, amelyet Moszkva megvétózott. Peking tartózkodását Kína "világos álláspontjaként" magyarázza, úgy véli, az kifejezi a kínai kormány következetes tiszteletét valamennyi ország szuverenitása és területi integritása iránt. A Nyugat ukrajnai beavatkozása ugyanakkor zavart keltett a térségben, amire Oroszországnak válaszolnia kellett. A kérdés pedig most az, miként tudja a Nyugat és Moszkva úgy kezelni a problémát, hogy az ellentét ne fokozódjon tovább. A Global Times szerint a Nyugat súlyos provokációk sorát hajtotta végre, mi több, szankciókat hirdetett Oroszország ellen. "Washington számára azonban világosnak kell lennie, hogy ezzel Vlagyimir Putyinnal szemben nem ér el eredményt" - fogalmaz az írás. Emlékeztet arra is, hogy a volt Szovjetunió felbomlása után egy sor, a keleti tömbhöz tartozó ország csatlakozott a NATO-hoz, s ez mind Moszkvára gyakorolt nyomást, amit a Nyugat most tovább fokozott.
Moszkvában a lehető legrövidebb időn belül meghozzák azokat a döntéseket, amelyek lehetővé teszik a Krím Oroszországi Föderációhoz történő csatlakozását – közölte hétfőn reggel Szergej Nyeverov, az orosz alsóház, az állami duma alelnöke.
Nyeverov, aki egyben a hatalmon lévő Egységes Oroszország párt elnökségi titkára, újságíróknak nyilatkozva úgy vélekedett: a vasárnap tartott krími népszavazás "eredményei világosan megmutatták, hogy a Krím lakosai kizárólag Oroszországon belül látják a jövőjüket, az emberek a nép újraegyesítésére szavaztak, amely (nép) mindig is együtt élt".
A japán kormány szóvivője azt mondta, hogy Tokió nem fogadja el az elszakadás 95 százalékos támogatását mutató népszavazás eredményét. Egyúttal arra szólította Oroszországot, hogy tartsa magát a nemzetközi jogszabályokhoz, illetve tartsa tiszteletben Ukrajna szuverenitását és területi egységét. Japán az ukrán válság kérdésében továbbra is együttműködik a nagyhatalmak hetes csoportjához (G7) tartozó többi országgal – jelezte a szóvivő.
A szintén a G7-hez tartozó Kanada miniszterelnöke, Stephen Harper törvénytelennek minősítette a népszavazást. Úgy vélte, hogy Oroszország "illegálisan elfoglalta" a Krímet, és a szavazás eredménye "pusztán az orosz katonai ellenőrzést tükrözi". A G7 európai tagországai és az Egyesült Államok már korábban bejelentették, hogy nem fogadják el a népszavazás eredményét.
Moszkva a helyzet és a reakciók rövid tanulmányozása után, várhatóan egy hónapon belül annektálja a Krím-félszigetet - jósolták a krími népszavazást értékelő hétfő hajnali előrejelzésükben londoni stratégiai elemzők. Az Eurasia Group nevű globális politikai-gazdasági kockázatelemző csoport szakértői szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök az ukrajnai válság eddigi szakaszában "gyors és agresszív" lépéseket tett, és nincs jele, hogy módosítana e taktikáján. Putyin erőteljes eltökéltségét akarja bemutatni hazai közönségének, és valószínűtlen, hogy hosszabb kivárással megkockáztatná a lendületvesztést - fogalmaznak az Eurasia elemzői. Bővebben ide kattintva.