Kövessen minket a Facebookon

Nagyvilág

2014-02-18 11:26:00

Egyre több a halott - Kijev lángokban áll

Kedden kiújultak a harcok Kijevben. A tüntetők kövekkel, botokkal, Molotov-koktélokkal támadtak a rendfenntartókra, akik éles lőszerrel válaszoltak. Több demonstrálót agyonlőttek, de a halottak között rendőr is van.

Tizennyolcra nőtt a halottak száma az ukrán fővárosban a Russia Today orosz hírtelevízió adatai szerint. A halottak között tizenegy tüntető és hét rendőr van.

Már nem tudják fogadni az újabb sérülteket a kijevi kórházak, a műtők tele vannak, sok betegnek várnia kell. A legkülönbözőbb sérülésekkel érkeznek be az emberek az utcákról. Volt, akinek le kellett vágni valamelyik testrészét, egy betegnek pedig kinyomták a szemét - írja a hvg.hu.

A rendőrség hangosbemondón felszólította a téren tartózkodó nőket, hogy távozzanak, mert a helyszínen a rendfenntartó erők "terroristaellenes művelete" zajlik.
    
Egy szemtanú Twitter-bejegyzésében azt írta, hogy a rendőrség két vízágyúval bontja a barikádokat. A tüntetők nem hagyják el a teret, kövekkel és Molotov-koktélokkal dobálják a rendőröket.
    
Szintén az internetes televízió jelentése szerint Angela Merkel német kancellár nem tudja elérni telefonon Viktor Janukovics ukrán elnököt, hogy megvitassa vele az ukrajnai helyzetet. Több európai ország nagykövete is több órája hiába próbálkozik azzal, hogy telefonon beszéljen az ukrán elnökkel.
    
Arszenyij Jacenyuk ukrán ellenzéki vezető azzal a kéréssel fordult Janukovicshoz, hogy hirdessen "tűzszünetet" szerda reggelig.
    
Az ukrán belügyminisztérium adatai szerint a keddi összecsapásokban 120 rendőr sérült meg. A kijevi városi tanács pedig honlapján azt közölte, hogy 185-en fordultak orvosi segítségért.

A Fehér Ház a párbeszéd újrakezdését sürgeti

Az Egyesült Államokat felháborította a kijevi utcai erőszak és arra sürgeti Viktor Janukovics ukrán elnököt, hogy kezdje újra a párbeszédet az ellenzék vezetőivel - jelentette ki kedden a Fehér Ház szóvivője Washingtonban.

"Továbbra is elítéljük az utcai erőszakot és a túlzott erő mindkét fél általi alkalmazását. Az erő nem oldja meg a válságot" - hangoztatta Jay Carney.
   
"A béke és a stabilitás helyreállítása érdekében sürgetjük, hogy Viktor Janukovics haladéktalanul enyhítse a feszültséget és vessen véget a konfrontációnak" - tette hozzá.
   
"Ugyancsak sürgetjük, hogy még ma kezdje újra a párbeszédet az ellenzéki vezetőkkel" - hangsúlyozta Carney.

Agyonlőttek három tüntetőt

Korábban Leszja Orobec, az ukrán ellenzéki Haza (Batykivscsina) parlamenti képviselője Facebook-oldalán azt közölte, hogy három halott tüntető van a Tisztek Házában - a honatya a halál okát nem részletezte -, hét további pedig "élet és halál" között. Szavai szerint a mentőket nem engedik az épülethez, ahol kedden az összecsapások kitörése után rendeztek be elsősegélypontot.
   
A halálos áldozatok hírét önkéntes orvosok is megerősítették, akik elmondták, hogy már több százra nőtt a sebesült tüntetők száma. A rendőrség ugyanakkor azt közölte, nincs tudomása halott tüntetőkről.
   
A hatóságok megerősítették viszont, hogy a kormányzó Régiók Pártjának Molotov-koktélokkal felgyújtott épületében egy ott dolgozó életét vesztette.    
   
A kijevi belvárosban szinte átláthatatlan füst gomolyog, a tüntetők több helyen tüzeket gyújtottak, autógumikat és szemetet égettek, hogy zavarják a rendőrök tájékozódását. Közben az ukrán rohamrendőrség áttörte a kijevi Dinamo stadionja közelében felállított barikádokat a Hrusevszkij utcában, valamint egységeik a Majdanhoz, azaz a Függetlenség teréhez vonultak, ahol békés demonstráció zajlik. A színpadon a szónokok arra kérik a rohamrendőröket, hogy ne "védjék a bűnöző hatalmat", és ne ártsanak békés honfitársaikanak.
   
Délután tűz ütött ki a kormánynegyedtől távolabb eső, a Hrescsatik központi főutcában lévő városháza egyik bejárata fölötti környező háztetőkön. A városházát - amelyet két és fél hónapon át tartottak megszállva - a tüntetők vasárnap ürítették ki, teljesítve ezzel az amnesztiatörvény hatályba lépésének egyik előfeltételét.
   
A parlament őrsége a tüntetők ostromára készülve belülről bezárta az épület főbejáratának ajtajait, tűzcsapokat és tömlőket készítettek elő oszlatásra, a bent lévő újságírókat pedig nem engedik az ablakok közelébe - jelentették a sajtó képviselői a törvényhozás épületéből.
   
A zavargások miatt leállították a közlekedést az egész metróhálózat területén.
   
Közben a védelmi minisztérium vezetése felszólította a tüntetőket, hogy haladéktalanul hagyják el a fegyveres erőkhöz tartozó Tisztek Házát, különben a tárca "válaszlépéseket" tesz. A védelmi minisztérium eddig azt hangoztatta, hogy a hadsereg nem avatkozik be a belpolitikai válság rendezésébe.  
    
Ultimátumot intézett a kormányellenes tüntetőkhöz az ukrán titkosszolgálat (SZBU) és a kijevi belügyminisztérium is, felszólítva őket, hogy vessenek véget az erőszaknak.
   
Amennyiben a "tömeges zavargások" nem fejeződnek be kedden este 18 óráig (közép-európai idő: 17 óra), a hatóságok "minden törvényesen megengedett eszközt" bevetnek a káosz felszámolása érdekében - áll a két hatóság közös közleményében. Egyben felszólították az ellenzéki vezetőket, haladéktalanul gondoskodjanak arról, hogy a kilengések befejeződjenek, ők pedig térjenek vissza a tárgyalóasztalhoz.

Egyre durvul a helyzet Kijevben További képek

 

Élő közvetítés Kijeből


Ahogy arról délelőtt beszámoltunk, mintegy kétezer ellenzéki tüntető csapott össze Kijevben a rohamrendőrökkel a parlament épületénél, ahol a törvényhozás épp plenáris ülést tartott volna. A tüntetők kövekkel, botokkal, Molotov-koktélokkal támadtak a rendfenntartókra, akik válaszul könnygázt, fény- és hanggránátokat, vízágyút vetettek be, valamint gumilövedékeket lőttek a tömegbe.

A kormányzó Régiók Pártjának képviselői az oldalsó bejáratokon keresztül elhagyták kedden a kijevi parlamentet, amelyet a tüntetők elkezdtek ostromolni.

Eközben az ellenzékiek a kormányt kívülről támogató kommunista honatyákat megakadályozták abban, hogy ők is elhagyják az üléstermet. Az ellenzék követeli, hogy a Régiók Pártjának képviselői térjenek vissza, és hozzák meg azokat a döntéseket, amelyeket a tüntetők követelnek.

Ellenzéki képviselők állítják, szemtanúi voltak annak, hogy rohamrendőrök pisztollyal lábra célzott lövéseket adtak le a tüntetőkre. Az összecsapások a parlament körül több utcára kiterjedtek. A belügyiek oldalán kormánypárti demonstrálók is bekapcsolódtak az ellenzéki tüntetők elleni harcba.

Leszakadt a keze egy tüntetőnek

Ahogy beszámoltunk róla, az ellenzéki tüntetők felgyújtottak kedden a kijevi parlamentnél egy rendőrségi teherautót, amely elzárta a parlamenthez vezető utat, a kormányzó Régiók Pártjának székházába pedig Molotov-koktélokat és köveket dobáltak, betörve az épület több ablakát

Közben már legalább tíz tüntető sérült meg a rendőrökkel folytatott összecsapásban. Egy fiatal férfinak egy rendőr által elhajított gránát csuklóból leszakította a kezét. A tüntetők behatoltak a kormánypárt székházába, egyesek attól tartanak, hogy a parlamentet is elfoglalják, ahol plenáris ülése lett volna.

Helyszíni jelentések szerint a tüntetők kövekkel dobálják a rendfenntartókat, akik válaszul könnygázt, fény- és hanggránátokat vetettek be, és gumilövedékeket lőnek a tömegbe. A Reuter brit hírügyökség fotóriportere gránáttól sérült meg a mellkasán, két nőt pedig gumilövedékek sebesítettek meg.

Merkel segítségét kérték

Hétfő este az ellenzék két vezetője, Vitalij Klicsko és Arszenyij Jacenyuk Berlinben találkoztak Angela Merkellel, ahol a német kormány támogatását kérték az ukrajnai válság megoldásához.

Vitalij Klicsko a találkozó után tartott sajtóértekezleten hangsúlyozta, hogy Németország jelentősen hozzájárulhat a helyzet rendezéséhez, hiszen a berlini vezetésnek, és különösen Angela Merkelnek, rendkívül erős befolyása van a nemzetközi politikában.
   
Az Ütés (UDAR) nevű párt elnöke a kijevi kormányzattal szembeni esetleges uniós szankciókkal kapcsolatban azt mondta, hogy az Európai Uniónak (EU) mérlegelnie kell a beutazási tilalomtól a számlák zárolásáig valamennyi lehetőséget.
   
Arszenyij Jacenyuk, a Haza (Batykivscsina) nevű párt vezetője a tájékoztatón egyebek között kiemelte, hogy a kancellárral tárgyaltak a pénzügyi segítség lehetőségéről is. Az EU kész támogatni Ukrajnát, jelenleg egy 610 millió eurós azonnali támogatásról van szó, amelyet az elképzelés szerint az ország reformok végrehajtásáért cserébe kaphatna meg - mondta a politikus.
   
A sajtótájékoztatót nem a kancellári hivatalban, hanem Merkel pártja, a CDU parlamenti frakciójának sajtótermében tartották, maga a kormányfő pedig csupán a szóvivője útján kommentálta a találkozót. Steffen Seibert közleménye szerint Angela Merkel a találkozón kifejtette, hogy az amnesztiatörvény hatályba lépése "pozitív lépés, amelynél azonban nem szabad megállni", hanem előre kell lépni a kormányalakítás és az alkotmányreform ügyében is.
   
Egy név nélkül nyilatkozó magas rangú német kormányzati tisztségviselő hétfőn Berlinben az ukrajnai válságra vonatkozó német törekvéseket vázolva azt mondta, hogy Németország a közös uniós fellépést szorgalmazza. Ezért Berlin nem törekszik külön német álláspont megjelenítésére a nyilvánosságban, hanem átengedi a terepet Catherine Ashton uniós kül- és biztonságpolitikai főképviselőnek.
   
Ugyanakkor a német diplomácia a háttérben rendkívül intenzíven dolgozik és szoros kapcsolatban áll az ukrajnai belpolitikai konfliktus valamennyi jelentős szereplőjével, kivéve a szélsőséges nacionalista, újnáci erőket - tette hozzá.

Ashton: véget kell vetni a befolyási övezetekről szóló vitának

A Kommerszant című orosz lapban kedden megjelent cikkében Catherine Ashton uniós kül- és biztonságpolitikai főképviselő arról írt, hogy véget kell vetni a befolyási övezetekről szóló vitának, ideje arra összpontosítani, hogy Ukrajna kijusson a válságból. A magas rangú brüsszeli tisztviselő Szergej Lavrov orosz külügyminiszternek ugyancsak a tekintélyes orosz újságban a múlt csütörtökön közölt írására válaszul fejtette ki véleményét az Európai Unió és Oroszország kapcsolatairól az ukrajnai válság kapcsán.

Az orosz diplomácia vezetője szerint Oroszországnak és az Európai Uniónak ideje tisztázni, komolyan gondolják-e a valódi stratégiai partnerséget. Lavrov szerint az ukrajnai történéseket tévesen a Nyugat és a Kelet szembenállásaként állítják be. Hangoztatta, hogy Moszkva senkire, így Ukrajnára sem erőlteti rá akaratát, és ezt várja el az EU-tól és az Egyesült Államoktól is.  
Catherine Ashton válaszcikkében hangsúlyozta: semmi sem fenyegeti Oroszország történelmi, gazdasági és társadalmi kapcsolatait szomszédaival. Mint írta, független kutatások szerint az EU és Ukrajna társulási szerződésének nem lesz negatív következménye Moszkva és Kijev kereskedelmére, sőt az orosz tulajdonban lévő ukrajnai vállalatok közvetlenül juthatnak ki így az uniós piacra.

Ashton üdvözölte - utalva Lavrov megfogalmazására -, hogy Moszkvában az eurázsiai integrációs folyamatot az EU integrációs törekvéseivel akarják összehangolni. A cikk szerint Brüsszel azt is megérti, hogy Moszkva minél több országot szeretne bevonni az orosz-fehérorosz-kazah vámunióba, de az EU ragaszkodik ahhoz, hogy tiszteletben tartsák az egyes országok stratégiai döntéseit, azt, hogy a vámunióhoz csatlakozni kívánók ezt a döntést saját akaratukból hozzák meg.

Az Ukrajnában kialakult helyzet a legfontosabb bizonyítéka annak, hogy a külső nyomásgyakorlás elfogadhatatlan, és nem teszi lehetővé a hosszú távú megoldást sem - írta Catherine Ashton. Az uniós külügyi főképviselő és felszólította Moszkvát, hogy támogassa Brüsszellel együtt "a demokratikus Ukrajnát stabilitásának helyreállításában".   

atv.hu / MTI / hvg.hu

Ajánlom

További külföldi híreink