Kövessen minket a Facebookon

Nagyvilág

2014-01-10 08:50:00

EP-választás: az Európai Egyesült Államok a tét

A tavaszi uniós választásokon már az Európai Egyesült Államokról kell szavaznia a választóknak az Európai Bizottság alelnöke szerint. Viviane Reding véleményét a Telegraphban megjelent írás szerint a legbefolyásosabb brüsszeli diplomaták is osztják. A tavaszi kampány erős lesz, igénybe veszi majd a választói szívet is – ígéri az EU.

EP-választás: az Európai Egyesült Államok a tét
Brüsszelben szövögetik az egységes Európa tervét

Az euroszkepticizmus ellen a legjobb fegyver, ha az EU idei kampánya arról szól, hogyan alakuljon a politikai unió Európai Egyesült Államokká – nyilatkozták befolyásos brüsszeli diplomaták a Telegraphnak. Az átalakulást szorgalmazza Viviane Reding is, aki nem csak az Európai Bizottság alelnöke, de a leghosszabb ideje szolgáló uniós biztos is. Reding szerint a tavaszi választások zászlajára az unió „igazi politikai közösséggé alakulását” kell tűzni. Az Európai Egyesült Államok kormányaként a bizottság működne, törvényhozóként pedig kétkamarás parlamentre – a most is létező Európai Parlament mellett a tagállamok szenátusának felállítására – tett javaslatot az igazságügyi és alapjogi kérdésekért felelős alelnök. Reding elképzelése szerint az unió egy szuperállamként működne a tagállami kormányok felett, míg a tagállamok kormányzatainak politikai hatalma csökkenne, feladataik és hatáskörük a most létező, angolszász megyei kormányzatokkal volna megegyező. A bizottság szupremáciával bírna a tagállami kormányzatok felett, az Európai Parlament képviselői is kiszorítanák a tagállami parlamentek képviselőit a terv szerint, melyet egyébként az uniós intézmények többsége támogat. A nemzeti vezetők szerepe, így az Európai Tanácsé is csökkenne, csupán konzultatív erővel bírnának, mint a brit felsőház képviselői.

Nigel Farage, a Szabadság és Demokrácia Európájának társelnöke szerint Reding végre felfedte az igazi kérdést a brit választók előtt. „A hatalmon lévő EU-diplomatáknak ez az egy ajánlata van: vagy unió, vagy semmi. Május 25-én erről fognak dönteni a brit választók az urnáknál. És egészen biztos vagyok benne, hogy nemet mondanak majd erre a centralizálási mániára.” Reding elképzelése jelzi a növekvő szakadékot is az unió és Nagy-Britannia között: míg az EU nagyon szeretné, ha a britek közelítenének a politikai társuláshoz, Nagy-Britannia inkább csökkentené az unió erejét és hatását. Azt feltételezzük, hogy London kilép az unióból, ezért inkább nem a britek érzékenységével foglalkozunk – nyilatkozta a lapnak egy uniós tisztségviselő. Elképzelhető, hogy Nagy-Britanniát már le is írták, az aggodalom viszont okkal nő, ahogy az EU-ellenesség uralkodóvá válik: Franciaországban, Görögországban és Hollandiában a közvélemény-kutatási eredmények szerint euroszkeptikus pártok vezetik a listákat. Reding és a szenior diplomaták válasza erre az, hogy az eurozónában tapasztalt megszorítások helyett inkább a szélesebb, grandiózusabb tervekre irányítanák a figyelmet. „A kérdés most lépett a döntés fázisába, hiszen alig több mint négy hónap múlva az európai polgárok ismét arról szavaznak majd, milyen Európában kívánnak élni. Most az forog kockán, milyen lesz a következő évek Európája. Ezért életbevágóan fontos, hogy elmenjenek az emberek szavazni. Az euroszkeptikusok elleni egyetlen fegyver, ha megmutatjuk a szavazóknak, hogy valóban számít a döntésük” –nyilatkozta a Telegraphnak a bizottság alelnöke. A tavaszi uniós választásokra az EU soha nem látott erősségű kampányt ígér, olyat ami „egyszerre hat a szívre és az észre”.  

José Manuel Barroso, a bizottság elnöke Athénban arról beszélt, hogy az első világháború százéves évfordulóját is arra használja majd az EU, hogy emlékeztesse a szkeptikusok, szélsőjobboldaliak és Európa-ellenes populista pártok táborát, a politikai erő, ami mögött állnak, újra háborúba sodorhatja egész Európát. „A mai napig nem jött létre más olyan politikai formáció, ami jobban bizonyította volna, hogy képes úgy szervezni az életet, hogy abban egyre kevesebb barbárság kapjon teret. Erre különösen fel kell hívnunk a figyelmet akkor, amikor az első világháború kezdetére emlékezünk. Soha nem vehetjük biztosra a békét, a demokráciát vagy a szabadságot. Erre kell emlékeztetni májusban azokat az európaiakat, akiket arra kérünk, válasszanak.” Reding és Barroso elképzelését nem minden kormány támogatja, többen nem kívánják emelni a tétet. „Ez a túlzott föderalista vízió nem segít azon államok többségének, akik egy jobban működő, megreformált Európai Uniót támogatnának” – mondta a Telegraphnak egy másik európai diplomata.

Juncker lenne az EB elnöke

Jean-Claude Juncker elvállalná a Európai Bizottság (EB) vezetését, a volt luxemburgi miniszterelnök erről szerdán nyilatkozott a berlin-brandenburgi Inforadio közszolgálati rádiónak. A konzervatív politikus elmondta, készen áll arra, hogy az Európai Néppárt (EPP) csúcsjelöltje - listavezetője - legyen a májusi európai parlamenti választáson, amennyiben "stimmel a program és néhány más dolog is". Hozzátette, hogy a kampányban az összetartó, "szociális Európa" eszméje mellett állna ki, és hangsúlyozná, hogy az euróövezeti adósságválság még nem ért véget, mert továbbra is rendkívül magas a fiatalkori munkanélküliség. Szerinte a választók gyakran nem értik, hogy mi történik Brüsszelben, ezért a kampányban az Európai Unió lényegét, eredményeit és előnyeit is el kell magyarázni.

Az európai pártcsaládok választási listáját az a politikus vezeti, akit az adott pártszövetség az Európai Bizottság elnöki tisztségébe akar jutattni. A Lisszaboni Szerződés értelmében a brüsszeli testület vezetőjét az uniós tagországok állam- és kormányfőit összefogó Európai Tanács jelöli, és az Európai Parlament (EP) választja meg.

A Der Spiegel című német hírmagazin szerint Angela Merkel, az EPP egyik legbefolyásosabb vezetője ellenzi, hogy Jean-Claude Juncker legyen a csúcsjelöltje. A német kancellár úgy véli, Juncker túlságosan megosztó személyiség, politikai barátait és ellenfeleit egyformán kendőzetlen őszinteséggel kritizálja, és ezzel a modorral nem alkalmas a brüsszeli bizottság vezetésére. A kancellár inkább Enda Kenny ír vagy Donald Tusk lengyel kormányfőt látná szívesen az EB élén - írta a Der Spiegel. A lap szerint Merkel mindkét politikussal beszélt már az ötletéről, amely mindkettejüket érdekli. Az EPP a márciusi dublini kongresszusán választ jelöltet az EB elnöki tisztségére.

Juncker jelenleg a luxemburgi ellenzék vezetője. A kormányfői tisztséget 18 év után, a tavaly októberi előre hozott parlamenti váalsztáson veszítette el. Az 58 éves politikus az európai integrációs folyamat egyik fontos személyisége. Nagy része volt a maastrichti szerződés kidolgozásában, az euró létrehozásában. Hét éven át elnökölt az eurócsoport ülésein, a közös fizetőeszközt használó országok pénzügyminisztereinek tanácskozásain.

Az EPP legnagyobb politikai ellenfele, az Európai Szocialisták Pártja Martin Schulzot, az EP jelenlegi elnökét jelöli az EB élére. Az EP harmadik számú erejénél, az európai liberálisoknál (ALDE) egyelőre ketten jelentkeztek a csúcsjelölti pozícióra, Olli Rehn, az EB gazdasági és pénzügyekért felelős biztosa és  Guy Verhofstadt, az ALDE parlamenti frakciójának belga vezetője. A döntést az ALDE február 1-jei brüsszeli kongresszusán hozzák meg.

atv.hu / Braun Anna

További külföldi híreink