Kövessen minket a Facebookon

Nagyvilág

2013-12-16 08:33:00

Ceausescu üzletet csinált a romániai holokauszt-túlélőkből

„Az olaj, a zsidók és a németek a mi legfontosabb export árucikkeink” – mondta Nicolae Ceausescu, a „Kárpátok géniusza” a hatvanas évek végén egy szigorúan bizalmas beszélgetésen. A romániai zsidók kiárusítása már az ötvenes években elkezdődött, mégis Ceausescu volt a fő haszonélvező, aki 1968 és 1989 között több mint 40 ezer romániai zsidót adott el Izraelnek 112 millió dollárért. A Hetek cikke.

„A romániai zsidóság holokauszt-túlélőinek számát csak becsülni lehet” – mondta a Heteknek Tibori Szabó Zoltán újságíró, a téma ismert kutatója. Az akkori viszonyok – a második bécsi döntés értelmében – két különböző területként kezelték Erdélyt és a Román Királyságot. Észak-Erdélyben így közel 160 ezer zsidó zsúfolódott össze, akik közül nagyon sokan a megszállt kelet-európai államokból menekültek ide.

A háború után mindössze 15 ezer túlélő került vissza az akkor már egységes Romániába. Innen sokfelé vezetett az útjuk, a legtöbben Olaszországot célozták meg, ahonnan az akkor még angol fennhatóság alatt álló Palesztinába igyekeztek. Akik maradtak, nehezen találták meg a helyüket az új rendszerben, hiszen a legtöbben a kereskedelemben vagy értelmiségiként dolgoztak a háború előtt. Más volt a helyzet az egykori Román Királyság területén, amely nem került német megszállás alá. Itt körülbelül 100 ezer zsidó származású állampolgár küzdött az alakuló kommunizmus megpróbáltatásaival szemben.

A Szovjetunió vezetésével és iránymutatásával antiszemita hullám vette kezdetét, amely 1953-ban érte el a csúcspontját, az úgynevezett orvosperekkel. Romániában is végigsöpört a tisztogatási hullám, a párt vezetése szeretett volna megszabadulni a teherré vált zsidóságtól, de nem tudták nélkülözni szakértelmüket az ország gazdasági ágazataiban. Sztálin 1953-ban bekövetkezett halála után teljesen beszüntették a zsidók kivándorlását, mivel a moszkvai hatalom új vezetői nem nyilatkoztak egyértelműen a kérdésben.

 nicolae ceausescu Nicolae Ceausescu

Románia helyzete 1958-ban kezdett el megváltozni, miután a Szovjetunió kivonta csapatait az országból. A szovjet nyomás lazult az országon és a párt vezetőin is – meséli a romániai etnikumok sorsával foglalkozó Nagy Levente.

A történészhallgató kutatásai szerint a párt vezetése komoly nyitást kezdeményezett a nyugati országok felé, a kereskedelmi kapcsolatok rövid idő alatt megélénkültek, és szándékuk komolyságának bizonyítására ismét megkönnyítették a zsidók és más etnikumhoz tartozók kivándorlását. Természetesen ebből az átlagpolgár semmit sem érzékelt, a lebonyolításban kizárólag a titkosszolgálatok vehettek részt és néhány általuk megbízott ügyvédi iroda – állítja Tibori Szabó Zoltán. Nagy Levente szerint ennek az időszaknak a dokumentumai még ma is szigorúan titkosak, csak az egykori titkosszolgálati vezetők elbeszélése alapján lehet tudni a részletekről.

A kivándorlás lehetősége izgalomba hozta a romániai zsidóságot, az iratokat kiadó intézmények előtt több kilométeres sorok alakultak ki. A kiutazásnak kemény ára volt: akik ilyen dokumentumokat igényeltek, azokat elbocsátották a munkahelyükről, a diákokat pedig kizárták az egyetemekről. A kiutazási kérelmek ennek ellenére rövid idő alatt elérték a 100 ezres nagyságrendet, és a román diplomácia komoly bonyodalmakról számolt be a pártvezetésnek.

A baráti arab országok heves tiltakozásba kezdtek amiatt, hogy Románia polgárokat, kvázi katonákat küld Izraelnek. A nyomásnak engedve Románia 1959-ben visszavonta a kivándorlások engedélyezését, a kiadott engedélyeket semmisnek nyilvánította, és újbóli letartóztatásokat hajtott végre a cionista vezetés soraiban.

A román külügyminiszter azzal a kéréssel fordult az izraeli kormányhoz, hogy tiltsa meg az izraeli sajtónak a romániai bevándorlókról szóló tudósítást, és ne szivárogtasson ki információkat az arab országoknak. Az izraeli kormány megtette a szükséges intézkedéseket, így ettől kezdve a romániai emigránsok kérdése tabutémának számított az izraeli sajtóban.

Románia és Izrael olyan megoldást keresett, amelynek segítségével feltűnés nélkül le tudták bonyolítani a zsidók kivándorlását. Izrael titkosszolgálati úton megüzente: kész előre meghatározott összeget fizetni minden egyes zsidóért, akit a román hatóságok emigrálni engednek. Románia először visszautasította az ajánlatot, mivel provokációt sejtett a háttérben, később azonban beleegyezett az üzletbe: elsőként 500 zsidó emigrálásáért cserébe egy csirkefarmot építettek Romániában. Miután a farm elnyerte a román pártvezetők tetszését, továbbiakat rendelt ugyanezért az „árért”. 1960 közepére a belügyminisztérium rendelkezett a legnagyobb állatfarmokkal az országban. A farmok által termelt javakat nyugatra exportálták, az ezekből származó jövedelem elérte az évi 8-10 millió dollárt.

1958 és 1965 között 107 540 zsidó emigrált Romániából Izraelbe. A jól menő „vállalkozást” azonban két nem várt esemény is befolyásolta. 1965 márciusában hatalomra került Nicolae Ceausescu, 1967-ben pedig kitört a hatnapos háború, amely után Románia – egyedüliként a kelet-európai szocialista államok között – nem szakította meg a diplomáciai kapcsolatot Izraellel. Miután a Conducator tudomást szerzett a regnálását megelőző bizniszről, leállította a további kivándorlást, kirúgta a titkosszolgálat vezetőjét, sőt a belügyminisztert is ideológiai bomlasztással vádolta meg. Pár évvel később azonban maga a főtitkár vetette fel újra az ötletet, neki azonban már snassz volt a cserekereskedelem: keményvalutát akart. Kikötötte, hogy Izrael minden egyes zsidóért meghatározott összeget kell, hogy fizessen. Az összeg nagysága a zsidók korától, iskolai végzettségétől, mesterségétől és családi státuszától függött.

1969-ben létrejött az egyezmény Izrael és Románia között, amely három évre szólt. A megállapodás szerint 1971-ig összesen 40 ezer zsidó emigrációját hagyják jóvá.

1983-ban az ár körüli tárgyalások elmérgesedtek. Ceausescu kijelentette, hogy Izraelnek meg kell fizetnie a zsidók oktatási költségeit is. 9500 dollárt követelt minden egyes zsidóért, és 15 500-at azokért, akik egyetemi diplomával rendelkeztek. A román vezetést az is bosszantotta, hogy Izrael visszautasította a fizetést a kisgyerekekért és az öregekért.
Egy durva becslés szerint 1968 és 1989 között Románia 40 577 zsidót adott el Izraelnek 112 millió dollárért.

Hetek, Hajdú Sándor

Ajánlom

További külföldi híreink