Kövessen minket a Facebookon

Nagyvilág

2013-02-15 06:45:59

„Láthatatlanná kell válnia” XVI. Benedek elgördítette a kősziklát

Veszélyes helyzetet hozott létre lemondásával XVI. Benedek – véli több Vatikán-szakértő. Josef Ratzinger elődei sem voltak fiatal emberek, de az egyháztörténelem előző 264 pápája közül mégsem volt egyetlen egy sem, aki megromlott egészségi állapotára hivatkozva köszönt volna le hivataláról. A pápák magukat a mártírhalált halt Szent Péter utódainak tartva vállalták a fizikai szenvedést. (Korábban más okok miatt történtek lemondások, de az elmúlt 598 évben minden pápa élete végéig helyén maradt.) A pápaság nem a rögtönzésekről ismert, ezért is különös, hogy XVI. Benedek alig két hetet hagyott arra, hogy az egyház felkészüljön egy olyan helyzetre, amire még a nagyon részletes Egyházi Törvénykönyv sem tartalmaz pontos leírást. A Hetek írása.

„Láthatatlanná kell válnia” XVI. Benedek elgördítette a kősziklát

Veszélyes helyzetet hozott létre lemondásával XVI. Benedek – véli több Vatikán-szakértő. Elődei sem voltak fiatal emberek, de az egyháztörténelem előző 264 pápája közül egyetlen egy sem köszönt le hivataláról egészségügyi okokból.

A pápa lemondását követő első sajtókommentárok szerint XVI. Benedek távozása előtti beszédével „testamentumot” hagyott hátra az egyház, a pápavalasztó bíborosok és a hívők számára. A pápa sorra vette az egyház „kihívásait”: a házasság szentségének súlyáról, az élet védelméről az abortusszal és az eutanáziával szemben. Kiemelte, hogy a gyengék védelemre szorulnak, a világban könyörületességre van szükség. Hangoztatta, hogy a szekularizált világ támadásával szemben a keresztények is elveszítik hitüket.

Angelo Sodano bíboros, volt szentszéki államtitkár, a bíborosi kollégium vezetője „derült égből villámcsapásnak” nevezte XVI. Benedek bejelentését. „A pápa lemondása intézményes, jogi, imázsbeli sebet ejtett. Katasztrófa... ha fertőzésként elterjed az a nézet, hogy a fizikai gyengeség miatt távozhat valaki a tisztségből, a hatás pusztító lehet. Az egyetlen remény, hogy az új pápa képes lesz kézbe venni a helyzetet...” – hangoztatta egy másik, a Corriere della Sera napilapnak névtelenül nyilatkozó vatikáni forrás.

Mind a lemondás megszövegezése, mind a bejelentés hirtelensége – a La Repubblica úgy tudja, hogy a pápa a bejelentéssel egy időben azonnal távozni akart, de munkatársai meggyőzték, hogy a folyó ügyek érdekében legalább két hétig maradjon – számos kérdést felvet. Hogyan válhat „alkalmatlanná” egy olyan egyházfő, akit a bíborosi testület hivatalosan a Szent Lélek sugalmazása alapján választott meg? Ki tévedett: a konklávé, amely félreértette Isten akaratát? Akkor mi a garancia arra, hogy ez nem fordul elő legközelebb? Josef Ratzingernek 2005-ben a megválasztása után lett volna lehetősége visszautasítani a döntést (a pápaválasztás csak akkor érvényes, ha a kijelölt személy nyilatkozik arról, hogy elfogadja a tisztséget), ám ezt nem tette meg. Akkor viszont mi a helyzet a pápaként ex cathedra, vagyis a tévedhetetlenség állapotában meghozott más döntéseivel?

„Mivel nem volt képes megváltoztatni a Kúriát, arra a keserű következtetésre jutott, hogy maga megy el, maga változtat” – írta a Corriere della Sera. A lap szerint a Vatileaks-botrány – amelynek legfőbb kárvallottja Tardisio Bertoni szentszéki államtitkár (a Vatikán „kormányfője”) volt – csak a jéghegy csúcsát jelenti. „Az IOR vatikáni banknak nyolc hónapja nincsen elnöke, több olasz egyházi intézmény kasszája üres” – emlékeztetett a lap.

(A lemondás bejelentése után néhány órával egyébként az olasz központi bank feloldotta a Vatikán ellen az év elején elrendelt pénzügyi szankciókat, köztük a bankkártyás fizetések tilalmát. Az olasz jegybank azért lépett akcióba, mert a Szentszék még mindig nem tett teljesen eleget az Európai Unió pénzmosás elleni irányelveinek.)

XVI. Benedek döntésével a Vatikánt kormányzó bíborosok tudomására hozta, hogy senki sem helyettesíthetetlen – fogalmazott a Corriere. Más források szerint a pápa a Vatileaks-botrány óta annyira elszigetelődött a Kúriától, hogy a karácsonyt csupán néhány személyes munkatársával ünnepelte vatikáni rezidenciáján.

A Corrierének nyilatkozó Joacquim Navarro Valls, II. János Pál egykori vatikáni szóvivője arra emlékeztetett, hogy 2005-ös megválasztásakor tudni lehetett, hogy Joseph Ratzinger nem vágyott a pápaságra. A Hittani Kongregáció prefektusaként a tudománynak akarta szentelni öregkorát, a „pápaság szünet nélküli problémamegoldást jelent, ez fárasztotta el”.

„Olyan ez, mintha a saját halálát jelentette volna be előre. Minden úgy fog történni, mintha a pápa február 28-án »meghalna« és ezzel indul be hivatalosan az új pápát megválasztó gépezet. XVI. Benedek eltűnik – bizonyos értelemben Josef Ratzingernek is láthatatlanná kell válnia – hogy legyen hely az utódja számára. Nagyon különös helyzet állt elő és valószínűleg még furcsább lesz február 28-a után” – véli Philip Putella, a Reuters hírügynökség vatikáni tudósítója.

Federico Lombardi szentszéki szóvivő megerősítette, hogy február 28-án összetörik XVI. Benedek pápai aranygyűrűjét, ugyanúgy, mint, amikor egy katolikus egyházfő meghal. Azt viszont még nem döntötték el, hogy mi lesz utána. Az egyházi törvénykönyv nem ismer „emeritus (nyugalmazott) pápát”, de az is biztos, hogy nem fogják bíborosnak visszafokozni Josef Ratzingert. „Talán tiszteletbeli római püspöknek fogjuk szólítani” – mondta Lombardi.

A következmények egyelőre beláthatatlanok. „Az egyházszakadás talán túl erős kifejezés, bár erre is van történelmi példa, hiszen a legutóbbi pápai lemondás a nyugati egyházszakadás idején történt 1415-ben, és utána két évig üres maradt a pápai szék. Úgy vélem azonban, hogy most is nagy esélye van valamifajta megosztottságnak a katolikusok között, mert lesznek olyanok, akik elfogadják azt, amit az új pápa mond, de olyanok is, akik nem tartják legitimnek a döntéseit” – állítja Philip Putella.

„Lemondása után Ratzingernek láthatatlanná kell válnia” – idézte a kúria egy névtelenül nyilatkozó tagját a Corriere della Sera. A legnagyobb példányszámú olasz napilapnak Salvatore Fisichella bíboros, az Új Evangelizáció Pápai Tanácsának elnöke arról beszélt, hogy a régi pápa el is hagyhatná a Vatikánt. „A katolikusok számára nem létezhet egyszerre két pápa” – fogalmaztak az újság szerint a Vatikánban, mások viszont úgy vélekedtek, hogy Ratzinger leginkább éppen a pápai állam falai között „tűnhet el”.

A pápaválasztó konklávé valószínűleg március 15-én ül össze. Federico Lombardi vatikáni szóvivő azt ígérte, hogy legkésőbb húsvétra (idén március 31.) megválasztják az új pápát. Az elemzők többsége arra számít, hogy a bíborosok viszonylag fiatal egyházfőt választanak, aki képes felvenni a kesztyűt a Vatikánt az utóbbi években megrázó botrányokkal. Abban már megoszlanak a vélemények, hogy az új pápa Európából vagy a tengerentúlról érkezik majd. A londoni fogadóirodákban két afrikai és egy kanadai jelöltre tették eddig a legnagyobb téteket.

A listát Francis Arinze nigériai kardinális vezeti, akinek megválasztása háromszoros pénzt hozna, míg Peter Turkson ghánai és Marc Ouellet bíboros esélyei ennél valamivel gyengébbek. Utánuk egy sor olasz jelölt következik, ami azért érthető, mert a konklávéban az itáliai kardinálisok aránya jóval magasabb minden más nemzetnél. (Hosszú idő óta először magyar név is van a listán. Erdő Péter bíborost holtversenyben a 13. helyen adják a bukmékerek, 1 a 33-hoz arányban.)

Újra lesz menekülő út

Restaurálják Rómában a Vatikánt az Angyalvárral összekötő falba rejtett folyosót, melyen egykor a pápák veszély esetén el tudtak menekülni - jelentette az olasz sajtó.

   

Vatikánváros kormányzósága és az olasz kulturális minisztérium csütörtökön megállapodást írt alá a "passetto" névvel ismert műemlékfal 1991-ben kezdett helyreállításának folytatásáról. A restaurálás után teljesen megnyitják a látogatók előtt és akadálymentesítik a mozgáskorlátozottak számára. Kevéssé ismert római turistalátványosságról van szó, melynek annál jelentősebb volt a történelmi szerepe. A kevés védelmet nyújtó lateráni Szent János bazilika melletti palotákból a biztonságosabb Vatikánba költöző III. Miklós pápa (1216-1280) ötlete volt, hogy a Vatikánt övező egykori városfal tetején titkos folyosót épít.

   

A magasban húzódó, bizonyos szakaszokon fedett, máshol a városfal peremétől védett, kívülről észrevehetetlen folyosó a Szent Péter bazilika melletti apostoli palotákat az akkor erődként használt Angyalvárral kötötte össze. Veszély esetén a pápa néhány perc alatt át tudott futni a Vatikánból az Angyalvárba.

  

A nyolcszáz méteres folyosón elsőként VI. Sándor, Borgia-pápa rohant végig 1494-ben a francia VIII. Károly csapatai elől menekülve. A "leghíresebb futás" VII. Kelemen pápáé volt, aki 1527-ben menekült az Angyalvárba, amikor V. Károly német-római császár zsoldos serege elfoglalta és kifosztotta Rómát.

„Nemcsak XVI. Benedek bejelentése, az új pápát megválasztó konklávé is meglepetés lesz” – jegyezte meg Marco Ansaldo, a La Repubblica Vatikán-szakértője, aki szerint „nagy mérkőzés zajlik majd az olasz bíborosok között”, és a következő egyházfő „testben-lélekben erős és fiatal lesz”. Crescenzio Sepe nápolyi érsek szintén „az idők kihívásaira választ adni képes, erős és bátor” utódot sürgetett.

A teljes cikket elolvashatja a Hetek pénteken megjelenő számában!

atv.hu

További külföldi híreink