Kövessen minket a Facebookon

Nagyvilág

2011-04-19 10:51:24

"Alkotmányos puccs", "éljenző piac": külföldi alkotmány-visszhangok

Az új alaptörvény lehetővé teszi, hogy Orbán Viktor később alkotmányos puccsot végrehajtva visszatérhessen a hatalomba - többek között erről is olvashatunk a nemzetközi sajtóban. A német Deutsche Welle a berlini kormányzat aggodalmairól ír, a Financial Times brit gazdasági lap pedig arról cikkezett, hogy az új alkotmány gyengíthet kulcsfontosságú demokratikus ellenőrző rendszereket és ellensúlyokat, ellenben a pénzügyi körök jól fogadták az államadósság csökkentésére kötelező passzust. Az amerikai New York Times az Európai Unió és az ENSZ fenntartásaira emlékeztetett.

"Alkotmányos puccs", "éljenző piac": külföldi alkotmány-visszhangok

A Financial Times nevű brit nemzetközi-gazdasági lap szerint a civil csoportok és az ellenzéki pártok arra figyelmeztetnek, hogy az új alkotmány a kormányzó Fidesz „populista nacionalista” és „túlzottan keresztény” nézeteit testesíti meg, és destabilizálhatja a jövőbeli kormányzatokat. Martonyi János azonban azt nyilatkozta a Financial Times-nak a szavazást megelőzően, hogy az új alkotmány nem fogja megváltoztatni Magyarország demokratikus intézményeit. A külügyminiszter szerint már a választási kampány során is jelezték, hogy szükség lesz egy új alkotmányra. „Ezért én egyszerűen nem értem, amikor az emberek azt mondják, hogy kapkodva és nem megfelelő előkészítéssel zajlott a folyamat” – vélekedett Martonyi a Financial Timesnak. A brit lap szerint a magyar ellenzék attól tart, hogy Orbán Viktor miniszterelnök az új alkotmánnyal igyekszik megszilárdítani a hatalmát, miután 2010-ben kétharmados győzelmet aratott – amit később a Fidesz „fülkeforradalomnak” nevezett el. A lap megjegyzi, hogy Orbán párthű embereket helyezett kulcspozíciókba, és „meggyengítette vagy felszámolta a független intézményeket”, valamint hatályba léptetett egy „ellentmondásos” médiatörvényt – végül pedig államosította a magánnyugdíj pénztárak megtakarításait. A lap Bokrost Lajost idézi, aki szerint az új alkotmány „valóban azt tűzte ki célul, hogy meggyengítse a jogállamot és a demokrácia fékek és ellensúlyok rendszerét”.

Az új alkotmány gazdasági előnyei

Az új alkotmányt gazdasági szempontból is megvizsgálta a pénzügyi lap: véleménye szerint a befektetők vélhetően üdvözölni fogják az államadósság csökkentését célként kitűző passzus miatt – ez arra kötelezi a kormányzatot, hogy a jelenlegi körülbelül 80 százalékos államadósságot 50 százalék körülire mérsékelje. Ezzel párhuzamosan azonban az elemzők arra is rámutattak, hogy az új alkotmány akadály is lehet: a jövőbeli kormányzatok kezei meg lehetnek kötve a kulcsfontosságú, kétharmados törvények miatt – véli a Financial Times.

A német külügyminiszter is megszólalt

A Deutsche Welle nevű német lap arról ír, hogy az új alkotmány az ellenzői szerint szélesebb hatásköröket biztosít Orbán Viktornak ahhoz, hogy bebiztosítsa a hatalmát. A lap az AFP hírügynökségre hivatkozva azt állítja, hogy ennek köszönhetően, még ha veszít is 2014-ben a Fidesz, a miniszterelnöknek lehetősége lehet a parlament feloszlatására és új választások kiírására. A német lap szerint az új alkotmány tervezete nagy ellenkezést váltott ki, és az elmúlt napokban egy sor tüntetést szerveztek az ellenzéki erők és civil mozgalmak. A Welle szerint a német kormány is aggódva reagált az új magyar alaptörvényre. „Az év elején, a médiatörvénnyel kapcsolatban felmerült aggodalmak nem szűntek meg, hanem csak megerősödtek most, az új alkotmánnyal”- mondta Werner Hoyer, a német külügyminisztérium államminisztere. A Welle emlékeztet, hogy az ENSZ és az Európai Unió is felhívta a fenntartásaira a figyelmet, különösen az Alkotmánybíróság cselekvési szabadságával kapcsolatosan.

"Nem megfelelő a fékek és ellensúlyok rendszere"

Az amerikai New York Times is az uniós és ENSZ fenntartásokkal indította a cikkét a: „a kritikák ellenére, hogy az új alkotmány nem rendelkezik megfelelő fékekkel és ellensúlyokkal a végrehajtó és törvényhozó hatalmi ágak között, a magyar parlament elfogadta az alaptörvényt – az ország félúton jár uniós elnökségében”. Az amerikai lap szerint az egyik legvitatottabb passzus az alkotmánybíróság jogköreinek a megkurtítása a pénzügyi és adózási kérdésekben – valamint abban, hogy az elnök felszámolhatja a parlamentet, amennyiben a költségvetés nem kerül elfogadásra.

A New York Times Lázár Jánost idézte: a Fidesz frakcióvezetője szerint az új alaptörvény egy alapvető dolgot képvisel: Magyarország szakítását a kommunista múlttal. A lap a magyar külügyminisztert is megkérdezte Berlinben, hogy mi az oka annak, hogy az ellenzék – nagy része legalábbis – kimaradt a törvény megszövegezéséből és a szavazásból. Martonyi János erre úgy felelt, hogy „politikai okokból vonultak ki. Folyamatosan kértük őket, hogy vegyenek részt. Nagy hiba volt a részükről, hogy nem tették meg”. Az amerikai lap szerint az ellenzék úgy vélte, hogy még ha maradt volna, akkor sem hallgatták volna meg.

Diplomáciai erőfeszítések

A New York Times szerint a magyar külügyminiszter a múlt héten diplomáciai „offenzívába” kezdett, hogy bebizonyítsa, miért is fogja feltenni az új alkotmány az „i-re a pontot” Magyarország átmenetében a kommunizmusból a demokratikus társadalomba. Az amerikai lap szerint azonban a januárban hatályba lépő alaptörvénnyel az unió alkotmányügyi tanácsadó testülete, a Velencei Bizottság sem elégedett.

A New York Times Sólyom László, volt köztársasági elnököt idézte, aki kritikával illette az alkotmánybíróság korlátozásait, valamint az új alaptörvény megalkotását: „a törvény megszövegezése elvesztette a méltóságát és a hétköznapi parlamenti birkózás szintjére süllyedt le”, de ettől függetlenül „Magyarország továbbra is megmarad az európai demokráciák sorában”.  

atv.hu

Ajánlom

További külföldi híreink