Kövessen minket a Facebookon

Nagyvilág

2011-03-23 14:55:59

Demokratizálódik-e a Közel-Kelet?

Három előadó, három szempont: Kiss Álmos Péter nem lát nagy valószínűséget arra, hogy az érintett országok bármelyikében is parlamenti demokrácia jönne létre, Wagner Péter szerint számítani lehetett az eseményekre, Csicsmann László szerint azonban a térség legfontosabb államában, Egyiptomban a rezsim még meg sem dőlt.

"Miért forr az Arab világ?" címmel rendezett előadást a Jövőképp – Fiatalok Magyarországért Egyesület a Budapesti Műszaki Egyetemen. A főként egyetemistákból álló hallgatóság számára három szakértő világította meg más-más aspektusból az aktuális külpolitikai krízist. A meghívott előadók Kiss Álmos Péter, katonai szakértő, Wagner Péter, a Külügyi Intézet munkatársa, valamint Csicsmann László, a Corvinus Egyetem oktatója telt házas előadóteremben elemezték a közel-keleti eseményeket és elképzelhető forgatókönyveket.

Kiss: nem valószínű, hogy demokratizálódás következik be

Kiss Álmos Péter, katonai szakértő elmondta a történelem során négy nagy forradalmi hullámról beszélhetünk: ezek az 1848-as, az 1950-es, az 1968-as és az 1989-es években jelentkeztek, a kérdés azonban az, hogy a 2011-es év ilyen lesz-e, és hogy miért éppen most kezdődött el. A Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem oktatója rávilágított, az 1950-es évektől jöttek létre a forradalmi rezsimek, azzal a reménnyel, hogy felszámolják az iszlám világ lemaradását. A forradalmi ideológiák azonban kudarcba fulladtak, negyven éves stabilitás, rezsimek, kleptokráciák alakultak ki, miközben számos országban óriási társadalmi elégedetlenség bontakozott ki. A gazdasági eredetű elégedetlenséget nem húzhatjuk rá minden forrongó országra, hiszen Tunéziában, Egyiptomban, Líbiában, Bahreinben, és Jemenben is eltérőek az okok, a célok és a résztvevők. A húsz évig az amerikai hadseregben szolgált katonai szakértő úgy látja, a továbbiakban minden azon múlik, hogy a fegyveres erők kinek az oldalára állnak. Kiss Álmos Péter nem lát nagy valószínűséget arra, hogy az érintett országok bármelyikében is parlamenti demokrácia jönne létre, szerinte ugyanis radikális iszlám hatalomátvételre lehet számítani vagy folytatódik az autokratikus kleptokrácia. Az előadó szerint a közel-keleti forrongások hatása ránk nézve az energia zavartalan áramlása miatt lehet érdekes, továbbá a menekültek miatt – ugyanis 20-25 millió muszlim él az Európai Unió területén. Európára nézve jelentős hatása lehet még, ha a térségben megnövekedik a radikális iszlám előretörése. Az előadó szerint a nyugat és az iszlám világ közti konfliktusban Izrael nem katalizátort, hanem a végvárat jelenti. – Izrael vajon megint kihúzza a nyuszit a cilinderből, vagy sem? – tette fel a kérdést Kiss Álmos Péter, aki úgy véli, egy esetleges háború esetén igen, ahogyan tette azt a korábbi háborúiban is.

Wagner: előre lehetett volna jelezni az eseményeket

Wagner Péter a Külügyi Intézet munkatársa megdöbbentette némiképp a hallgatóságot, mikor kifejtette, véleménye szerint, ha szociológusok figyelték volna a közel-keleti demográfiai és társadalmi változásokat, számítani lehetett volna egy esetleges forradalomra. Egyiptomban elsősorban a társadalomban mentek végbe változások, amelyekre jobban oda kellett volna figyelni. Például nagyon rövid idő alatt óriási mértékben megugrott az internet, ezzel együtt a Facebook felhasználók száma. Egyiptomot, Tunéziát és Líbiát összeköti a közös nyelv, s a Facebookot használó, felvilágosult, művelt értelmiségi, ám tapasztalatlan fiatalok könnyen egymásra találtak. A Külügyi Intézet tudományos munkatársa szerint Egyiptomban az elkövetkező években demokrácia jön létre, erős kormánnyal, erős hadsereggel, sajtó- és vallásszabadsággal, valamint a titkosszolgálat túlkapásait visszaszorítják.

Csicsmann: Egyiptomban még nem dőlt meg a rezsim

Csicsmann László, a Corvinus Egyetem nemzetközi kapcsolatok szakán oktató szakértő ezzel nem értett egyet, ugyanis szerinte a rezsim nem dőlt meg, hiszen a rendszer a hadseregből, a Nemzeti Demokrata Pártból és Mubarakból állt, s azzal, hogy Mubarak távozott, még nem jelenti, hogy demokrácia lesz. Csicsmann László úgy gondolja, egy olyan vezetőt fognak keresni, akit támogat a hadsereg. Az előadó kifejtette, meglátása szerint minden forrongó közel-keleti országban új, autoritárius diktatúrák jönnek létre.  

Számos kérdés közül több Irán helyzetére irányult, amely országról mindhárom előadó egyetértett abban, hogy a térségben megerősödik az ország hatalma.

atv.hu

További külföldi híreink