Kövessen minket a Facebookon

Nagyvilág

2010-03-20 14:16:34

Bíróság elé küldi a pápa a pedofil papokat

„Mérhetetlen sérelmet okoztatok az áldozatoknak, nagy kárt tettetek az egyházban és lejárattátok a papságot” – írta XVI. Benedek.

Mély megrendülését fejezte ki a pápa az egyházi pedofilbotrányok miatt. XVI. Benedek pápa az ír katolikus egyházhoz intézett, szombaton Rómában nyilvánosságra hozott pásztorlevelében azt írta, hogy a bűncselekmények az egész katolikus egyháznak szégyent és lelkiismeret-furdalást okoznak.

A pápa felszólította azokat a papokat és szerzeteseket, akik a pedofília bűnébe estek, hogy ismerjétek be nyíltan gyalázatos tetteiket, és Isten és a bíróságok előtt feleljenek értük.

Az írországi katolikus egyházat az utóbbi egy évben két olyan vizsgálati jelentés rázta meg, amelyek az egyház kebelén belül kiskorúak sérelmére elkövetett múltbeli szexuális visszaéléseket dokumentálják.

A 18 oldalas pásztorlevelet várhatóan vasárnap felolvassák az írországi templomokban.

A héten az írországi katolikus egyház vezetője is bocsánatot kért amiatt, hogy nem tett meg mindent a tudomására jutott visszaélések megakadályozására. Sean Brady érsek ugyanakkor leszögezte, hogy nem mond le, csak ha a pápa erre felszólítja.

A pápa szerint a válsághoz több tényező is hozzájárult, köztük a papi személyek kiválasztásának nem megfelelő folyamata, a szemináriumokban uralkodó helytelen morális és szellemi hozzáállás, valamint „az egyház jó híre és a botrányok elkerülése iránti félreértelmezett aggodalom”. XVI. Benedek szerint mindezeken sürgősen változtatni kell.

Üzenet az áldozatoknak

A pápa elismerte, hogy a válság megrázta az emberek hitét, sőt sokakat elfordított az egyháztól. XVI. Benedek úgy véli, hogy a nyilvánosságra került esetek „olyan mértékben elhomályosították az Evangélium fényét, mint amire a sok évszázados (egyház)üldözés sem volt képes.”

Az áldozatokhoz szólva az egyházfő kifejezte, hogy tudja, nagyon sokat szenvedtek, és ezért bocsánatot kér. „Tisztában vagyok azzal, hogy semmi nem teheti jóvá azt, amit elszenvedtetek. Elárulták a bizalmatokat és megsértették a méltóságotokat. Sokan azt tapasztaltátok, hogy amikor elég bátrak voltatok elmondani azt, ami veletek történt, senki nem hallgatott meg titeket.” – írta pásztorlevelében a pápa, aki mégis azt kérte az áldozatoktól, hogy ne veszítsék el a reménységüket.

„Tudom, hogy a történtek után némelyeteknek nehéz még csak belépni is egy templom ajtaján. Azért imádkozom, hogy Krisztushoz közeledve és egy olyan egyház életébe bekapcsolódásotok által, amelyet a bűnbánat megtisztított és megújult a pásztori gondviselésben, újra megtapasztaljátok Krisztusnak mindannyitok felé való végtelen szeretetét.

Azoknak a papoknak és egyházi személyeknek pedig, akik a bűncselekmények elkövetői voltak a pápa azt üzente, hogy felelniük kell a hatóságoknak. „Eljátszottátok az ártatlan fiatalok és szüleik által belétek helyezett bizalmat, ezért felelnetek kell a Mindenható Isten előtt és a jogosan működő bíróságok előtt is. Kárt okoztatok Írország népe jóhírének és szégyent valamint megvetést hoztatok a rátok bízottakra. Amellett, hogy mérhetetlen sérelmet okoztatok az áldozatoknak, nagy kárt tettetek az egyházban és lejárattátok a papság valamint a vallási élet iránti közmegbecsülést.”– írta XVI. Benedek.

Az egyházfő kemény szavakkal felszólította a vétkeseket, hogy „vállalják a felelősséget” a tetteikért és személyesen is keressék az engesztelést a bűneik miatt. „Ismerjétek el nyíltan a bűnötöket, vessétek alá magatokat az igazságszolgáltatás által megkövetelt lépéseknek, de ne mondjatok le isten kegyelmétől” – írta a pápa.

Megfontolják a jóvátételt

A héten a német katolikus egyház is bejelentette, hogy kész kártérítést fizetni a szexuális bűncselekmények áldozatainak.

A Süddeutsche Zeitung beszámolója szerint az egyház már vizsgálja ennek módozatait. Az egyik lehetőség az, hogy az áldozatoknak egyéni kártérítést fizetnek. A másik szerint pénzügyi alapot hoznak létre, amelyből az áldozatokat segítenék, illetve a történtek feltárását és hasonló esetek megelőzését támogatnák.

Az elmúlt hetekben több németországi katolikus iskolában, illetve intézményben derült fény arra, hogy  egyházi személyiségek fiatalokkal szemben szexuális bűncselekményeket követtek el. A szóban forgó esetek évtizedekkel ezelőtt történtek, számuk jócskán meghaladja a 100-at.

Az újság által idézett egyházi források szerint amennyiben az említett alap létrehozása mellett döntenének, mintául az a pénzügyi alap szolgálhatna, amelyet a katolikus egyház évekkel ezelőtt hozott létre a II. világháború idején egyházi intézményekben kényszermunkát végzők kártalanítására. Az alapban 10 millió márkát helyeztek el, és abból a korábbi kényszermunkásoknak fizettek kártérítést, illetve különböző képzési lehetőségeket finanszíroztak számukra.

Előző napi parlamenti beszédében Angela Merkel kancellár sem zárta ki, hogy az áldozatoknak kártérítést fizessenek. A kancellár a Bundestagban úgy fogalmazott, hogy a történtek kapcsán  mindenről beszélni kell, így a bűncselekmények elévülési idejének esetleges meghosszabbításról és a kártérítésről is. Merkel közvetve rendre utasította minisztereit, az igazságügyi, a családügyi, valamint az oktatási minisztert, akik a szexuális visszaélések feltárása, illetve megelőzése érdekében különböző elképzelésekkel és különböző konferencia-javaslatokkal álltak elő.

Közben kemény hangú írásban vette védelmébe a szexuális visszaélések ügyében sokak által hallgatással vádolt XVI. Benedek pápát csütörtökön a német püspöki konferencia elnöke. A Die Welt című lapban megjelent, Mese a hallgató pápáról című rásában Robert Zollitsch érsek hangsúlyozta: a katolikus egyházfő a leghatározottabban állást foglalt az ügyben. Sokan megfeledkeznek azonban arról, hogy XVI. Benedek nem Németország és nem Spanyolország pápája, hanem az egész katolikus egyházé, akinek okosan meg kell fontolnia, hogy mikor, hol, kihez és milyen formában szól.

Ezzel összefüggésben Zollitsch visszautasította azokat a nézeteket, hogy az egyházfőnek azért kell külön is állást foglalnia a németországi ügyekkel kapcsolatban, mert német. Az általa mondottak akkor is megőrzik súlyukat, ha azokat nem ismétli állandóan - érvelt az érsek.

Nincsenek titkos rendeletek

A Vatikán főügyésze szerint a katolikus egyházban nem léteznek titkos rendeletek a visszaélések kezelésére. „A megrontások és szexuális bűntettek eltussolására vonatkozóan nem létezik semmiféle szolgálati utasítás a katolikus egyházon belül - szögezte le Charles J. Scicluna. A hittani kongregáció illetékese hírügynökségek megkeresésére válaszolva kifejtette: ennek a vélekedésnek éppen az ellenkezője igaz. Egyértelmű elv, hogy egyházi köröknek büntető feljelentést kell tenniük olyan esetekben, amikor azt az állami jog megkívánja. Emellett az egyház tisztségviselőinek "általános erkölcsi kötelességük" együttműködni az állami hatóságokkal - tette hozzá Scicluna püspök.

A máltai főpap elismerte, hogy létezett egy bizalmas dokumentum a szexuális visszaélések "kezelésére", mégpedig az 1922-ben kibocsátott (majd 1962-ben megerősített) Crimen sollicitationis (A csábítás bűncselekménye), ám az már hosszú ideje elérhető a nyilvánosság számára. A titoktartás vélelmezését Scicluna szerint egy nem hitelesített, rossz angol nyelvű fordítás okozta. Az elterjedt találgatásokkal ellentétben a nyomozás titkosságát azért vezették be, hogy szavatolható legyen az érintett személyek védelme.

A Vatikán ügyésze hangsúlyozta, hogy az állami hatóságokkal való együttműködést már az egyházjog elvei is erkölcsi kötelességgé teszik. A gyakran emlegetett "secretum pontificium" (szó szerint: pápai titoktartás) kifejezést Scicluna hallgatási kötelességnek fordította, hangsúlyozva, hogy ez egyértelműen megkülönböztetendő a gyónási titoktól. A kettő közül csak az utóbbi sérthetetlen.

… csak voltak

2007-ben vezető olasz politikusok sikerrel akadályozták meg, hogy az olasz televízió műsorára tűzze a BBC egy papi pedofíliával foglalkozó dokumentumfilmjét. A Szexuális bűncselekmények és a Vatikán című – Nagy-Britanniában korábban műsorra tűzött összeállítása szerint az 1962-ben kiadott Crimen Solicitationis (Ajánlattétel bűntette) című eljárásrendet csak 2001-ben vált ismertté, amikor Joseph Ratzinger, a Hittani Kongregáció akkori vezetője utalt rá egyik püspökökhöz intézett levelében, amelyben új intézkedéseket terjesztett elő az ilyen jellegű vádak kezelésére.

Az iratnak az a passzusa keltette a legnagyobb megütközést, amely gyónási titokként kezeli az efféle visszaéléseket, és ennélfogva titoktartási esküre kötelezi a gyermekkorú áldozatot, a megvádolt papot és bármely más tanút. Az áldozatokat és a tanúkat az egyház azzal félemlítette meg, hogy az eskü megszegése kiközösítést von maga után.

A dokumentummal bizonyítást nyert, hogy a katolikus egyház nem esetileg járt el az egyes ügyekben, hanem egységes eljárásrendje volt a pedofil ügyekkel kapcsolatban, ám az nem az áldozatok felépülését és kárpótlását szolgálta, hanem – a bűntettek agyonhallgatásával – a látszat fenntartását és a pedofil papok más parókiákra történő „átmentését” és elrejtését az igazságügyi hatóságok elől. Kritikusok rámutatnak: míg a rendelkezés segítségével bűncselekmények elkövetői tudtak az eljárások alól kibújni, az egyetlen mondatot sem veszteget az áldozatoknak nyújtandó segítségre vagy kárpótlásra.

Közszolgálati kivégzőosztag?

Az olasz püspöki kar napilapja gyalázatos rágalomnak, az egyház és Ratzinger bíboros elleni támadásnak nevezte a filmet. A film politikai vitát is kirobbantott, miután egyes politikusok és közéleti személyek – köztük elsőként Mario Landolfi konzervatív képviselő, az olasz parlament médiát felügyelő bizottságának vezetője – arra kérték a RAI főigazgatóját, hogy tiltsa meg a film bemutatását. Landolfi sajtóközleményében hangsúlyozta: „a közszolgálati televízió nem válhat tömegtájékoztatási kivégzőosztaggá, amely az egyházra és a pápára nyit tüzet”. A RAI elállt a vetítéstől, mire a film olasz felirattal ellátott változata internetes videomegosztó honlapokon jelent meg, ahol mindeddig milliók tekintették meg.

Ugyanakkor két baloldali képviselő, Giovanni Russo Spena és Gennaro Migliore közös közleményben követelték a film bemutatását, mert szerintük közismert a katolikus egyházon belül dívó pedofília. Giuseppe Caldarola baloldali képviselő szerint is elfogadhatatlan, hogy az olasz közönségtől megtagadjanak valamit, amit a brit láthatott. „A Vatikánnak rá kell jönnie, hogy a megelőző cenzúra a gyengeség jele” – vélekedett Caldarola.

Nem lesz elévülés?

A Vatikán fontolóra veszi, hogy eltörölje a megrontási bűnügyek tízéves elévülési idejét - jelentette március közepén a Kathpress hírügynökség.

Az ügynökség a hittani kongregáció súlyos egyházjogi bűntettek dolgában illetékes ügyészének a szavait idézte vasárnap. Charles J. Scicluna az Avvenire című olasz újságnak nyilatkozva kijelentette: a problémák azt mutatják, hogy "ilyen jellegű esetekben nem célravezető a tízéves (elévülési) határidő... Ezért kívánatos volna visszatérni a korábbi rendszerhez, amelyben a súlyos bűntettekre nem létezett elévülési idő" - jelentette ki Scicluna.

Szavaival az 1898 előtti egyházjogra utalt, amely nem ismerte az egyházi bűnüldözés területén az elévülés fogalmát. A 2001-ben kiadott, "De delictis gravioribus" (Igen súlyos bűntettekről) kezdetű pápai rendelet tíz évben szabta meg a papság tagjaira vonatkozó szüzességi parancsolat megszegőit büntető fegyelmi eljárás elévülési idejét. Kiskorúak megrontása esetén az elévülési idő a sértett 18. életévének betöltésével kezdődik.

Scicluna utalt arra, hogy II. János Pál pápa már 2002-ben felhatalmazást adott arra, hogy indokolt esetben az egyházjogi hatóság eltekintsen az elévüléstől. Ezzel a kivételes lehetőséggel "általában élnek is" - tette hozzá a hittani kongregáció ügyésze.

 

atv/CNN/MTI/Hetek

További külföldi híreink