Kövessen minket a Facebookon

Nagyvilág

2008-12-30 15:05:38

Rendőrök rabolták ki a magyarokat Párizsban, a Szentestét aluljáróban töltötték

Egyik olvasónk a következő, döbbenetes történetet küldte el szerkesztőségünkbe.

Tisztelt szerkesztőség!

A feleségemmel Párizsban jártunk. December 1-jén érkeztünk, azzal a céllal, hogy felfedezzük a „szép Párizst”. Egy ismerősöm megadott egy telefonszámot, hogy ott van egy olcsó szállás lehetőség bent a központban. Így mi felkerestük ezt a megadott helyet és szóbeli megállapodásban megállapodtunk 800 euróban, ami 3-4 hétre lényegesen olcsóbb mint a szálloda. Úgy döntöttünk, hogy 24-én, szenteste megyünk haza. Megvetettük a repülőjegyünket, majd következett az utolsó pár nap, amit Párizsban töltöttünk.

Azon a napon, amikor indultunk ki a repülőtérre, korán reggel levittük a cuccokat és a kulcsot pedig a postaládába dobtuk. Majd kimentünk a Párizs Beauvais repülőtérre busszal. Becheckoltunk, majd bementünk az utasváróba, ahol bemondták a nevemet, hogy fáradjak az információhoz. Elindultam a pulthoz, addig a feleségem várt a padon. Ott odalépett hozzám két rendőr, akik azt mondták, hogy fáradjak a repülőtéren lévő őrségre, majd kérdezték, hogy van e nálam készpénz. Mikor kérdeztem tőlük, hogy miért, azt válaszolták, hogy nem fizettem ki a szállodaszobámat. Én azt feleltem erre, hogy nem laktam semmiféle szállodában, és ahol laktam azt már rendeztem, valamint arról semmiféle szerződésem nem volt, így akár ha nem is fizettem volna ki sem lenne jogos a követelésük. Ekkor belépett egy százados, aki azt mondta, hogy ha most nem adom oda neki a 220 eurót, akkor nem mehetünk el azzal a géppel. Azt feleltem, hogy én nem fogok kétszer fizetni.

Ekkor a feleségemet is behívták, majd két nyomozónő letámadta és szó szerint a pénztárcájába nyúltak és még a nála lévő forintokat is elvették. Ekkor már 0 forinttal és 0 euróval álltunk a rendőrségen. Én ekkor mondtam, hogy jogtudomásom szerint ez nem szabályos. Erre a rendőr kért, hogy egy papírt írjak alá, amely a jegyzőkönyv, de hogy mi áll benne azt nem tárta elém sem angolul, sem magyarul. Én abban bízva, hogy akkor karácsonykor felszállhatunk a gépre (kényszer hatása alatt) aláírtam. Majd ekkor már a gépünk épp a kifutó felé haladt. Megkérdeztem, hogy most mi lesz, azt mondták, menjek ki és ott várjak.

Majd eltelt egy óra és nem történt semmi. Ezután a repülőtér biztonsági szakemberei oda léptek hozzánk, hogy a repülő tér bezár és ki kell mennünk. A francia rendőrséget hívtam, hogy vigyenek el a Magyar konzulátusra, de a francia ember nem beszélt angolul és így lerakta a telefont. Majd kiraktak minket karácsonykor, a hidegben az utcára. A repülőtér a Beauvais központtól legalább 10-12km- re fekszik, ezért a feleségemmel, semmi pénzzel a hidegben két bőrönddel és két kézipoggyásszal, meg egy laptoptáskával elindultunk gyalog a 12 km-re lévő városba. Amikor beértünk, megkerestük a pályaudvart ahol felszálltunk az utolsó Párizsba menő vonatra és bliccelve sikerült beérnünk a központba.

Ott felhívtam egy jó szándékú párizsi ember lakásából a magyar konzult, akik érthető módon kissé kétkedve fogadták a történetet, de azt mondták másnap reggel 9- kor menjünk be a megadott címre és bár zárva vannak, de mivel sürgős az ügy, így persze fogadnak. Így hát pénz nélkül, éhesen és szomjasan kénytelenek voltunk a feleségemmel a karácsony éjszakát egy aluljáróban összebújva átvészelni. Aludni nem nagyon tudtunk. Másnap bementünk a megadott címen lévő konzulátusra és elmeséltük az esetet, majd ezt meghallgatva azonnal nyomozásba kezdett egy hölgy, aki 10 perc alatt kiderítette, hogy a jegyzőkönyvben megadott cím és hotel nem létezik Párizsban. Majd felajánlották, hogy egy napra ott aludhatunk. Mi eddig intéztük a hazautazásunkat, ők felvették a jegyzőkönyvet, és mondták, hogy ebből nagy ügyet fognak csinálni, mert jogellenes volt az összes lépése a francia rendőrségnek arról nem is beszélve, hogy az emberi jogokat is sárba tiporták.

Most gondolja el az ember, ha esetleg nem találtuk volna fel magunkat ennyire, akkor meg is halhattunk volna. Nagyon hideg volt és pénz nélkül, főleg külföldön az ember nem megy sokra. A diplomáciai lépésekkel addig vártak, amíg nem érkezünk haza. Azonban most már megteszik a szükséges lépéseket. Tehát a szentesténk egy fagyos éjjelen, a „gyönyörű Párizsban”, egy aluljáróban töltöttük, étlen-szomjan, lelkileg és anyagilag is kifosztva. Sajnos nyílt titok, hogy nem szeretik a magyarokat Párizsban…

Ajánlom

További külföldi híreink