Kövessen minket a Facebookon

Egyéb

2012-08-11 06:09:00

Kiállítás: "Zsidóknak nincs helyük a magyar sportban”

Tizenöt egykori zsidó sportolónak állít emléket a Magyar Zsidó Múzeumban hétfőn nyíló kiállítás. A tárlaton mások mellett Hajós Alfréd és Székely Éva úszók, Petschauer Attila kardvívó és Keleti Ágnes tornász sikereit idézik fel. A korabeli fényképek mellett bárki megnézheti például a legendás sportolók érmeit és sporteszközeit.

Kiállítás: "Zsidóknak nincs helyük a magyar sportban”

A tárlaton tizenöt zsidó sportolót mutatnak be, az MTK 1888-as megalakulásától egészen az 1956-os melbourne-i olimpiáig terjedő időszakból. A XXX. nyári játékok évében azt próbálják bemutatni, hogy ezek a legendás sportemberek hogyan járultak hozzá az olimpiai mozgalom és a magyar sport fejlődéséhez.

„Nagyon reprezentatív képviselői voltak annak a fajta kettős identitásnak, ami nagyjából a reformkortól, illetve az 1867-es emancipációs törvénytől kezdődően a magyar zsidóságra jellemző volt” – fogalmazott az ATV-nek Peremiczky Szilvia, a Magyar Zsidó Múzeum igazgatónője.

A személyes tematikájú fotók és tárgyak között például Kronberger Lili korcsolyáját is bárki megnézheti. Ő volt az, aki a világon először siklott zenére a műjégen. Tizenévesen már világbajnok volt. De nem csak az ő lábbelije volt nevezetes. A szintén korcsolyázó Wintner István 1941-ben, egy számára fontos bajnoksági verseny előtt kivette a szekrényből korcsolyáját, és akkor látta, hogy azt valaki elfűrészelte. Benne pedig, egy kis fehér papíron az állt, hogy a zsidóknak nincs helyük a magyar sportban.

Az érmek mellett testközelből lehet majd megnézni az olimpiai bajnok vívók fegyvereit is: így itt kapott helyet Petschauer Attila sisakja és kardja is. Az olimpiai bajnok Hajós Alfrédról és Weisz Richárd birkózóról is több dokumentum látható: Petschauerrel ellentétben ők túlélték a vészkorszakot.

Keleti Ágnes, Székely Éva és Elek Ilona is a Soát túlélve, a nulláról újrakezdve lettek olimpiai bajnokok, közülük Elek Ilona újra. Braun József és Weisz Árpád futballista, valamint Brüll Alfréd, az MTK volt elnöke viszont munkaszolgálatban, illetve megsemmisítő táborban halt meg, és ma is jeltelen sírban nyugszik.

A tárlat november 13-ig látogatható.

atv.hu

További híreink