Kövessen minket a Facebookon

Egyéb

2012-05-04 16:42:59

Rasszizmus vagy gazdasági érdek? Kanadában vizsgálják a magyar romák bevándorlását

A magyarországi romák tömeges érkezése is közrejátszhat abban, hogy Kanada egy új menekültjogi törvényt igyekszik kidolgozni. A C-31-es nevet viselő jogszabályt a kanadai parlament Bevándorlási Bizottsága tárgyalta a héten, melyre behívták az ottawai konzuli hivatal vezetőjét, Helyes Imre vezető konzult. A magyar diplomatát a többi között a magyarországi romák helyzetéről faggatták. Helyes szerint a romák pusztán gazdasági érdekből utaznak Kanadába, de egy kanadai tudósító szerint a magyar diplomata utalást tett olyan szélsőjobboldali magyar milíciákra is, amelyek „náci stílusú egyenruhát viselnek, és zaklatják, valamint olykor ténylegesen bántalmazzák a romákat”.

Rasszizmus vagy gazdasági érdek? Kanadában vizsgálják a magyar romák bevándorlását

A magyar diplomata „szándéka ellenére” bevallotta szerdán a kanadai parlamenti bizottságnak, hogy kormányának komoly problémát okozott a szélsőjobboldali „milíciák” kezelése, amelyek „üldözik és megfélemlítik a magyar romákat” – írta az eseményről hírt adó kanadai parlamenti tudósító, Karl Nerenberg. Helyes Imre, az ottawai magyar nagykövetség konzulja a kanadai parlament Bevándorlási Bizottsága (bizottság) meghallgatásán nyilatkozott így – írta portálunk megkeresésére a kanadai parlamenti tudósító, aki blogjában is foglalkozik a bizottsági meghallgatással.

 

Helyes úgy vélekedett, hogy a romák elsősorban gazdasági okokból érkeznek Kanadába és nem üldözés elől menekülnek – fejtette ki az atv.hu-nak Nerenberg, egyben arra is felhívta a figyelmet, hogy a bizottság újabb, csütörtöki ülésén Csányi-Robah Gina, egy torontói roma közösség vezetője, valamint egy jogász, Maureen Silcoff „teljesen más képet festett Magyarországról – említve a gyöngyöspatai-affért”.

Helyes szerint a Btk. módosítás óta megcsappant a „gárdisták” száma

Nerenberg hozzátette: Helyes elmondta neki, hogy az új törvény óta – amely a magyar diplomata szerint garantálja az állam számára az erőszak monopóliumát - a szélsőjobboldali milíciák „inaktívvá váltak” és „megcsappant a tagságuk”. (Az országgyűlés tavaly májusban módosította a büntető törvénykönyvet. Eszerint három évig terjedő börtönnel sújthatják azokat, akik valamilyen közösségben félelmet keltő akciókat szerveznek. A jogszabály egyebek mellett rögzítette azt is, hogy aki olyan, a közbiztonság, a közrend fenntartására irányuló tevékenységet szervez, amelyre jogszabály nem jogosítja fel, vagy a közbiztonság, a közrend fenntartásának látszatát keltő tevékenységet szervez, vétséget követ el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Ezt a kormány "egyenruhás bűnözésként" aposztrofálta.)

Nerenberg beszámolt arról is, hogy Helyesnek a bizottsági meghallgatáson egy kanadai konzervatív párti képviselő feltette a következő kérdést: „létezik-e diszkrimináció a romákkal szemben Magyarországon?” Helyes a tudósító szerint szemmel láthatóan „kellemetlenül érezte magát” a kérdéstől, és egy „meglehetősen hosszú” szünet után „nemmel” válaszolt. Nerenberg szerint Helyes ezt követően kifejtette, hogy mennyire komplex és szerteágazó a kérdés. Ezt követően a képviselő megkérdezte azt is: „hogyan védik a romákat?” A magyar diplomatát ez a kérdés a tudósító szerint még jobban feszélyezte, sőt – Nerenberg szerint – „úgy tett, mintha elsőre nem értette volna a kérdést”. Végül azt válaszolta, hogy a magyar törvények „nem teszik lehetővé a diszkriminációt” és hogy van ombudsmani hivatal „a kisebbségi jogok védelmére”.

„Náci stílusú egyenruha, zaklatás, romaverés”

A tudósító szerint Helyes a bizottság előtt utalást tett olyan kvázi-katonai szervezetekre, szélsőjobboldali magyar milíciákra is, amelyek „náci stílusú egyenruhát viselnek, és megfélemlítik, zaklatják, fenyegetik, valamint olykor ténylegesen bántalmazzák a romákat”. A magyar diplomata azonban felhívta a bizottság figyelmét, hogy nemrégiben a magyar kormány elfogatott egy olyan törvényt [lásd cikkünk elején], amely garantálja az állam számára az erőszak monopóliumát. Nerenberg szerint ezzel a magyar diplomata lényegében elismerte, hogy az új törvény meghozása előtt „az államnak problémákat okozott ezeknek a jól szervezett és jól finanszírozott félkatonai szervezeteknek a kordában tartása”.

Nerenberg szerint a magyar diplomata nem volt biztos benne, de a törvényt mintegy fél évvel ezelőtt fogadták el [valójában 2011 májusában – a szerk.]. A magyar diplomata ezzel szerette volna meggyőzni a bizottságot, hogy a magyar kormány most már kézben tartja a helyzetet a szervezett romaellenes erőszakkal szemben – számolt be Nerenberg.


„Sokan vitatják”

A kanadai parlamenti tudósító szerint a magyar helyzetet megfigyelők közül sokan megkérdőjelezik a magyar diplomata állítását. Függetlenül azonban attól, hogy a kanadaiak mit gondolnak az új magyar törvény hatékonyságáról, Helyes nyilatkozata, miszerint a kormány korábban képtelen volt kezelni a szélsőségesek megfélemlítő erőszakos akcióit, eléggé terhelő beismerés, különösen, hogy egy magyar konzul részéről történt – vélekedett Nerenberg.

„Természetesen a bizottság konzervatív tagjai nem akarják hallani a brutális igazságot a mai Magyarországról, amely ország, úgy tűnik, szép lassan az önkényuralom és a rasszizmus vermébe csúszik” – írta Nerenberg, aki szerint a konzervatív álláspont alapján „Magyarország egy kiváló, modellként szolgáló demokrácia, és a romáknak nincs ott semmi félnivalója. Ha egy magyar roma úgy dönt, hogy Kanadába jön, akkor általános jóléti szempontok alapján dönt így és nem azért, mert Hitlert csodáló politikusok és szkinhed utcai bankáik terrorizálják őket.”

Kanadai reakció, a C-31-es törvény

2012. február 16-án a Jason Kenney, kanadai menekült- és állampolgárság-ügyi miniszter bemutatott egy új törvényjavaslatot, amely „megvédené a kanadai bevándorlási rendszer integritását.” A Harper-kabinet minisztere azért nyújtotta be a javaslatot, hogy „olyan további reformok valósuljanak meg a menedékjogi rendszerrel kapcsolatban, hogy az gyorsabbá, pártatlanabbá váljon, amely képes megakadályozni az embercsempészetet és lehetővé teszi a hatóságoknak, hogy kötelezővé tegye a biometrikus adatok felvételét, amennyiben valaki ideiglenes letelepedési vízumot igényel.”

Kenney sajtónyilatkozatában elmondta, hogy „a kanadaiak nagyon büszkék a bevándorlási és menekültjogi programok nagylelkűségére és könyörületességére, ugyanakkor nem tolerálják azokat, akik visszaélnek ezzel a nagylelkűséggel és tisztességtelen előnyhöz akarnak jutni az országban.”

Az „Igazságot a Bevándorlóknak és Menekülteknek Koalíció”, amelynek Kanadában több mint 60 szervezet a tagja, támadja az új javaslat változtatásait. Szerintük a változások „alkotmányellenesek” és aláássák „Kanada humanitárius tradícióit”, valamint megsértik „Kanada nemzetközi kötelezettségeit.” A koalíció március 26-ai sajtótájékoztatóján, Ottawában kijelentették, „a C-31-es törvény egy rossz politika része, amely egy nyilvánvalóan igazságtalan rendszert hozna létre, amely nem tenné lehetővé a Kanadába érkező menekültek védelmét.”

atv.hu

Ajánlom

További híreink