Egyéb

2010-04-24 12:08:59

„Komoly kockázat” Elmebeteg gyilkosokat engednek szabadon

Jelentős veszélyeket rejt magában, hogy május 1-től a bűncselekményeket elkövető pszichiátriai betegek kényszergyógykezelése nem lehet hosszabb, mint a kiszabható büntetés – nyilatkozta a HETEK-nek az Igazságügyi Megfigyelő és Elmegyógyító Intézet főigazgató főorvosa. Az érvénybe lépő Btk-módosítás értelmében előfordulhat, hogy egy kóros elmeállapotú gyilkost akkor is ki kell engedni az intézetből – a polgári pszichiátriára –, ha az orvosilag még nem javallott. Jogvédői szempontból ez előrelépésnek tűnhet, szakemberek szerint viszont a leamortizálódott magyar pszichiátriai ellátórendszer nincs felkészülve ezeknek a betegeknek a fogadására.

„Komoly kockázat” Elmebeteg gyilkosokat engednek szabadon

Az utóbbi hónapok megdöbbentő gyilkosságai – a pécsi ámokfutó, a szamurájkardos szerelemféltő, a családját kiirtó, majd magával is végző apa –, illetve a gyilkosságra készülő budapesti egyetemista kapcsán egyre többször került be a hírekbe az Igazságügyi Megfigyelő és Elmegyógyító Intézet. Az 1896 óta működő egykori „tébolydában” végzik ugyanis azokat a vizsgálatokat, amelyek kétes esetekben azt hivatottak eldönteni, hogy az elkövető felelősségre vonható-e tettéért. Amennyiben kiderül, hogy az elmeállapota kóros, nem büntethető, ám a bíróság elrendeli a kényszergyógykezelését, amelyet ugyanitt, az IMEI-ben végeznek.

Erre egyébként csak akkor kerül sor, ha az illető közveszélyt okozó, illetve élet, testi épség és egészség elleni bűncselekményeket követett el. Vagyis – csak a közérthetőség kedvéért – ide kerül az, aki elmebetegségéből kifolyólag dinnyeevés közben minden különösebb ok nélkül meglékeli saját édesanyját is, vagy „földön kívüliek utasítására” saját gyermeke ellen fordul, esetleg erőszakossá válik, mert az a rögeszméje, hogy üldözik.

Fotó: Sebestyén István

„Jelenleg a szükségesség idejéig tarjuk bent a betegeket, ami átlagosan 4-6 év, de természetesen olyan páciensünk is van, aki már több mint 20 éve van itt” – mondja érdeklődésünkre az IMEI főigazgató főorvosa. Antal Albert hozzáteszi: aktuálisan 311 pácienst kezelnek, de ezek között nem csak kényszergyógykezeltek vannak, hiszen egyebek mellett ide kerülnek azok is, akiknek a „sima” büntetés-végrehajtási akad pszichiátriai problémájuk.

„Nem az orvos gyógyít, hanem a team” – rögzíti a munkájukkal kapcsolatos egyik alaptételt a főigazgató, aki szerint a jól képzett pszichológus, pszichopedagógus kollégák, illetve a szakápolók nélkül sokkal nehezebb dolguk lenne.


Kiből lesz gyilkos?

Feladatuk persze így sem könnyű, hiszen tudathasadásos elmezavartól és téveszméktől gyötört, skizofréniával „kevert” depresszióban, szellemi leépülésben és gyengeelméjűségben szenvedő betegekkel van dolguk, akik ráadásul esetenként a legsúlyosabb kegyetlenségeket követték el. Az igazgató szerint a tudományos világ előtt is rejtély, hogy miért lesz az egyik pszichiátriai betegből gyilkos, a másikból pedig miért nem. Ebben éppen úgy szerepet játszhatnak külső tényezők (családi háttér, környezet), mint genetikai adottságok. Arra azonban felhívja a figyelmet, hogy nem minden érthetetlenül kegyetlen tett mögött áll elmezavar.

„Az iskolai ámokfutásokat például – amelyek hazai megjelenését a mintakövetés miatt előre lehetett sejteni – általában valamilyen súlyos pszichiátriai betegséghez kötik, de ez nem minden esetben van így. A gyűlölet, vagy a bosszú is elő tud idézni olyan beszűkül tudatállapotot, amelyben gyilkossá válhat valaki” – magyarázza Antal Albert, aki azonban konkrét esetekről nem kíván nyilatkozni.

Hogy van-e, lehet-e sikerélmény ebben a szakmában? Antal Albert erre egy történettel válaszol.

„Az egyik betegünk, Petike állandóan nagy rúd kolbászt tartott a zsebében, amiből szinte egyfolytában evett. Egy alkalommal büszkén mesélte, hogy a kolbászt már rá meri bízni az egyik nővérkére. Igaz, ötpercenként megkereste, hogy kérjen tőle egy-egy darabot” – mesélte, megjegyezve, hogy hagyományos értelemben vett gyógyulásról itt nem beszélhetnek, csupán kompenzált állapotról.

Ennek ellenére a tőlük távozó bűnelkövetők visszaesési aránya mindössze 10 százalék, ellentétben a börtönök 50 százalékos statisztikájával. Esetenként így is megtörténik a legrosszabb. Egyik páciensük az intézményből kikerülve elfelejtette bevenni a gyógyszereit, ami súlyos következményekkel járt: újból gyilkolt.     

Az ápolókat nem támadják

„A betegek csak nagyon ritkán támadják meg a munkatársainkat, többnyire erős kötődés alakul ki bennük feléjük, ezért inkább védik őket” – nyugtat meg a főigazgató. Az intézmény  mindennapi rutinja meglehetősen kötött, de nem sivár. A lakók naponta vannak friss levegőn, szezonban kertészkedhetnek, de van énekóra, könyvtári foglalkozás és vallási összejövetel is. És bár kissé meglepő, de hétfőnként koedukált diszkót is rendeznek a számukra. Az igazgató szerint a páciensek számára a legfontosabb az élelem, ezért nagy sikere van a rendszeres időközönként hozzájuk látogató „bótos bácsinak”, akitől csokit, cigarettát és konzerveket vásárolhatnak.

„Sajnos egyre kevesebb pénz jut kreatív terápiákra, mint az agyagozás, a bőrdíszmű készítés, és a heti 300 ezer forintba kerülő mozgásterápia pedig csak álom” – említi meg anyagi gondjaikat Antal Albert, akinek azt is jól meg kell fontolnia, hogy ezer forintot mire költ az intézmény költségvetéséből.

Fotó: Sebestyén István

Az sem könnyíti meg a munkájukat, hogy a szakmai gárdánál már csak maga az épület idősebb. „Én a magam 56 évével nagyon fiatalnak számítok, hiszen van 83 éves főorvosunk is. Sajnos az egykor Európa-hírű magyar pszichiátria meglehetősen mostoháén kezelt terület még a sok gonddal terhelt egészségügyön belül is. Jelentős az agyelszívás: nekem 7 tanítványom dolgozik Svédországban, illetve Londonban és Oxfordban. A svédeknél egyébként már nincs is pszichiátriai képzés, hiszen drága, inkább importálják az orvosokat és most már a szakápolókat is” – mondja Antal Albert.

"Remélem nem lesz igazam"

Szerinte éppen ezért, vagyis a honi pszichiátria rossz állapota miatt rejt magában veszélyeket a május 1-vel életbe lépő Btk-módosítás azon része, amelynek értelmében a bűncselekményeket elkövető pszichiátriai betegek kényszergyógykezelése nem lehet hosszabb, mint az a szabadságvesztés, amit akkor szabnának ki rájuk, ha beszámíthatóak lennének. Életfogytiglan esetén maximum 20 év lehet majd a kényszergyógykezelés ideje, de a módosítás visszamenőleg nem lesz hatályos.

„Lesznek olyanok, akiknek a kezelése még indokolt lenne, de ki kell majd engednünk: ha a családjukba nem tudnak beilleszkedni, akkor civil pszichiátriai intézetekbe kerülnek. Szakértők szerint azonban az ellátórendszer nincs felkészülve a fogadásukra. Miután a további kezelés már nem kényszer alatt fog történni, bármikor, bárhol előfordulhat, hogy az illető nem szedi be a gyógyszereit, vagy alkohol befolyása alá kerül, és máris kész a baj. Ennek komoly kockázata van, de remélem nem lesz igazam” – fogalmaz végül a főigazgató.

HETEK

További híreink