Kövessen minket a Facebookon

Itthon

2010-10-16 16:42:16

Háromgyermekes honpolgár gyakorlatilag nem adózik

A kormány beterjesztette javaslatait az adótörvények jövő évi változásáról az Országgyűlésnek szombaton. "Az adó- és járuléktörvények, a számviteli törvény és a könyvvizsgálói kamarai törvény, valamint az európai közösségi jogharmonizációs kötelezettségek teljesítését célzó adó- és vámjogi tárgyú törvények módosításáról" címmel a parlament honlapján olvasható javaslat kisebb-nagyobb mértékben érinti az összes adónemet, de a legterjedelmesebb és legnagyobb változásokat a személyi jövedelemadó rendszerében indítványozza

 

Külön jogszabályban rendezik a válságadókat Az egyes ágazatokat terhelő különadóról címen, erről önálló képviselői indítványt terjesztett be Rogán Antal (Fidesz) és Lázár János (Fidesz); illetve külön jogszabályjavaslatot terjesztett be a kabinet a magánnyugdíjpénztári befizetések 14 hónapra történő felfüggesztéséről. Ez utóbbi, A magánnyugdíjpénztári befizetésekhez kapcsolódó törvénymódosításokról című javaslat  az intézkedés technikai részleteit pontosítja, nem tér ki arra, hogy miként kompenzálja majd a kormány a magánnyugdíjpénztári tagokat.

    

Ugyancsak beterjesztette a kormány A Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló törvényjavaslatot, amely a két szervezet összevonásával létrejövő egységes adó- és vámhivatal működését hivatott szabályozni.

Változások az illetéktörvényben

Apróbb technikai módosításokat javasol a kormány az illetéktörvényben a közösen kezdeményezett eljárások, az építési telkek illetékfizetése és a cégek utólagos bírósági illetékfizetése területén. A javaslat szerint, aki egy beadványban több hatósági eljárást kezdeményez, annak eljárásonként kell megfizetnie az illetéket a jövőben.

    

A jelenlegi szabályok szerint, aki egyféle hatósági eljárási kérelemből többet összefogva - egy beadványban - kezdeményez eljárást, annak a legmagasabb illeték-tételű ügy után kell csak illetéket fizetnie. Ilyen eset például az, amikor egy cég egy beadványban több építési engedély iránti kérelmet nyújt be. A módosítás megszünteti ezt a kedvezményt, és minden eljárás - például építési engedély - után meg kell fizetni az illetéket.

    

Egy másik módosítás ahhoz kötődik, hogy aki lakótelket vásárol, örököl, vagy kap ajándékba, annak négy évre felfüggeszti az illeték megfizetését az adóhatóság. Az illetéket akkor törli a hatóság, ha a négy évet követő 15. napig jogerős használatba vételi engedélyt mutat be a telek tulajdonosa. Ellenkező esetben meg kell fizetnie a telek után az illetéket.

    

Elég a nem jogerős engedély

Miután a használatbavételi eljárások elhúzódnak, a módosítás megengedi azt, hogy a négy évet követő 15. napon nem jogerős használatbavételi engedéllyel is igazolni lehessen a beépítési kötelezettséget. Ez azonban csak arra jó, hogy az adóhatóság ne kezdje el az illeték beszedését, a jogerős engedélyt ugyanis később be kell mutatni, és annak a tartalma meg kell, hogy egyezzen a nem jogerős használatbavételi engedélyével.

    

Több telek esetében

A módosítás kitér arra is, hogy mi legyen akkor, ha valaki több telket örököl, vásárol, vagy kap ajándékba, és azokat később - a négy éves beépítési kötelezettség alatt - egyesíti. Ekkor az egyesített telken felépített lakás - vagy lakások - hasznos alapterülete el kell, hogy érje a településrendezési tervben szereplő beépíthetőség 10 százalékát. (A beépíthetőségi arány településenként, sőt azon belül övezetenként is változik.) Ha a hasznos alapterület kisebb az említett 10 százaléknál, akkor valamennyi telek után meg kell fizetni a szerzési illetéket. A másik lehetőség az, amikor a vevő, az örökös, vagy megajándékozott később megosztja a telkét. Ilyenkor minden új telekre alkalmazni kell a 10 százalékos szabályt.

   

Utólagosan fizetendő bírósági illeték

Végül egy másik módosítás a gazdálkodó szervezetek utólagosan fizetendő bírósági illetékét módosítja. Jelenleg az a cég kérheti a nemzetgazdasági minisztertől az utólagos illetékfizetést, amelynek a megelőző 12 hónapban ezer bírósági ügye volt.  Az ezres számba beszámítanak a peres-, és a nem peres - például a fizetési meghagyásos ügyek - is. A miniszter az engedélyt a Pénzügyi Közlönyben teszi közzé. Az engedély egy évre szól, de kérelemre meghosszabbítható. A javaslat az ezres ügyszámot 250-re csökkenti, ugyanakkor kimondja, hogy az engedély megadásától - vagy újabb egy évi meghosszabbításától - számított következő hónap 15. napjáig, előlegként be kell fizetni az előző évi bírósági eljárási illeték felét. Az elszámolást pedig az éves engedély lejártát követő hónap 15. napjáig kell megejteni.

Az eva alig változik

Az egyszerűsített vállalkozói adóról (eva) szóló törvény módosítására beterjesztett javaslat nem tartalmaz komolyabb változtatásokat 2011. január elsejétől, a változtatásokat maga a beterjesztő is csak jogtechnikainak nevezi. A javaslat nem változtatja meg az eva általános szabályait, így a vállalkozások és egyéni vállalkozók évi 25 millió forintos bruttó árbevételig, az áfá-val növelt árbevétel 30 százalékát kötelesek adó formájában befizetni.

    

A jelenleg érvényes  szabályozás szerint az eva körbe tartozó egyéni vállalkozónak a tevékenység szüneteltetése idején is fenn kell tartania pénzforgalmi számláját. A most benyújtott törvényjavaslat módosítás lehetővé teszi, hogy a tevékenyégét szüneteltető evás egyéni vállalkozónak a szüneteltetés ideje alatt ne kelljen pénzforgalmi bankszámlával rendelkeznie.

Módosítások lízingbe adott ingatlanok esetében

A lízing cégek, ingatlanok zárt pénzügyi lízingbe adása esetén, tulajdonjog fenntartással történő eladást kötelesek bejegyeztetni az ingatlan-nyilvántartásba - ezzel a szabállyal egészíti ki a kormány az ingatlan-nyilvántartási törvényt. A javaslat szerint, aki továbbértékesítésre, vagy lízingbe adásra vásárol ingatlant, annak a forgalmi érték 2 százalékát kell illetékként megfizetnie. (Amíg fő szabályként az ingatlan illetékek kiszámításánál a terheket - például az ügyvédi, közjegyzői költséget - le lehet vonni a vételárból, addig itt erre nincs lehetőség.) Ez a szabály nem változik, viszont a módosítás meghatározza, hogy miként kell a zárt végű lízinget bejegyezni az ingatlan-nyilvántartásba. Miután az ingatlan-nyilvántartás közhiteles, így fontos, hogy az abban szereplő tények - így az ingatlant terhelő korlátozások is - pontosak legyenek.

    

Zárt végű az a lízing, amikor a futamidő végén a tulajdon automatikusan átszáll a lízingbe vevőre, tehát a tulajdonváltáshoz nincs szükség a lízingbe adó engedélyére. Miután eddig nem volt szabály arra, hogy mi legyen a lízinget tanúsító ingatlan-nyilvántartási bejegyzés tartalma, a módosítás kimondja, hogy azt "tulajdonjog fenntartással történő eladás"-ként kell kezelni. Ez a formula egyébként eddig is létezett a bejegyzéseknél.

    

A módosító javaslat indoklása szerint ez megkönnyíti a lízing cégek - adóhatóság általi - ellenőrzését is. A polgári törvénykönyv előírása szerint az eladó a tulajdonjogát csak a szerződés megkötésekor, írásban és legfeljebb a vételár teljes kiegyenlítéséig tarthatja fenn. Erre leggyakrabban akkor kerül sor, amikor a vevő kifizeti az eladónak készpénzben a vételár egy részét, majd együtt várnak arra, hogy a vevő megkapja a hiányzó részre a bankhitelt. Az ingatlan-nyilvántartási törvény pedig kimondja, hogy a tulajdonjog fenntartással történt eladás ténye bejegyezhető a nyilvántartásba.

Magánszemélyek adóterhének csökkentése

A személyi jövedelemadóban (szja) tervezett változások fő célja a magánszemélyek adóterhelésének érezhető csökkentése, a családok támogatása és az adózás jelentős egyszerűsítése az Országgyűlés elé beterjesztett törvényjavaslat indoklása szerint.

   

A magánszemélyeknek a javaslat szerint az egykulcsos adózásról szóló előzetes bejelentéseknek megfelelően valamennyi jövedelmük után 16 százalékos kulccsal kell adózniuk, tehát a külön adózó jövedelmek (osztalék, árfolyamnyereség, kamatjövedelem, ingatlan-átruházásból származó jövedelem) után is 16 százalék az adó. (Jelenleg 5 millió forintig 17 százalék, a fölött 32 százalék az adókulcs, a külön adózó jövedelmek adókulcsa pedig jellemzően 20/25 százalék.)

 

Továbbra sincs szuperbruttó

 

A külön adózó jövedelmek esetében továbbra sem kell adóalap-kiegészítéssel (szuperbruttósítással) számolni. A nem pénzben történő juttatások kifizetőjének adóalapja ugyanakkor a juttatás értékének 1,19-szerese lesz, a javaslat szerint ez biztosítja, hogy ugyanazon nettó értékű juttatás a kifizetőnek ugyanannyiba kerüljön. A szuperbruttó a javaslat szerint 2012-ben a felére csökken, majd 2013-tól megszűnik.

   

Az adójóváírás megmarad, mértéke azonban 2011-től csökken: a bér és adóalap-kiegészítés 16 százaléka, havonta maximum 12.100 (jelenleg 15.100) forint érvényesíthető, amelyet teljes mértékben 2 millió 750 ezer forint éves jövedelemig, csökkenő összegben pedig 3 millió 960 ezer forintos éves jövedelemig lehet érvényesíteni.

   

Családi kedvezmény

A javaslat már az első gyermek vállalását is támogató, jövedelemkorláthoz nem kötött családi kedvezményt vezet be, amely az összevont adóalapot csökkenti. Egy és két eltartott esetén 62.500 forintot, három eltartottól 206.250 forintot lehet eltartottanként havonta levonni az adóalapból. Azaz, magából a befizetendő adóból havonta két gyermek után kétszer 10 ezer forint, három gyermeknél háromszor 33 ezer forint marad a családi kasszában. Tehát a 16 százalékos adókulcs és ez a családi kedvezmény együttesen azt eredményezi, hogy a magyar átlagfizetésekkel számolva egy háromgyermekes család gyakorlatilag nem fizet adót és egy kétgyermekes család is harmadával kevesebbet csenget be az adóhatóságnak. A családi kedvezmény megosztható a házaspárok, élettársak között.

   

Személyi és őstermelői kedvezmény

A személyi és őstermelői kedvezmény változatlan feltételekkel, de jövedelemkorlát nélkül érvényesíthető a javaslat szerint, az egyéb, áthúzódó kedvezményeket (tandíj halasztott kedvezménye, lakáscélú hiteltörlesztés áthúzódó kedvezménye) pedig utoljára a 2015. évi adó terhére lehet elszámolni.

   

Az önkéntes kölcsönös biztosítópénztárba, valamint NYESZ-számlára befizetett összegek után 30 százalékról 20 százalékra csökken az adóról történő rendelkezési lehetőség, amit a javaslat az szja csökkenésével magyaráz, azaz azzal, hogy indokolatlan lenne a befizetett összegek adótartamát jóval meghaladó mértékű visszatérítés.

   

Nem pénzbeni juttatások

Átalakul a nem pénzbeli juttatások adózása is az egyes jövedelmek adóterhelésének egységesítése érdekében, a természetbeni juttatás, mint adójogi kategória megszűnik.

   

A nem pénzben történő juttatások fő szabály szerint az összevont adóalap részeként adókötelesek, a juttatás utáni szja-t a magánszemély fizeti, és mind a magánszemélyt, mind a kifizetőt járulék/hozzájárulás-fizetési kötelezettség is terheli.

   

A törvényben meghatározott szűk körben a nem pénzbeli juttatások után a kifizetőt szja és járulék/hozzájárulás-fizetési kötelezettség is terheli. Ide tartoznak azon juttatások, amelyeknél nem állapítható meg a magánszemély által megszerzett bevétel nagysága, a nem társasági adó alany által nyújtott reprezentáció, az üzleti ajándék, a csoportos biztosítás, a telefonszolgáltatás magáncélú használata miatt keletkező bevétel és a béren kívüli juttatások értékhatárt meghaladó része.

   

Megújulás kártya

A juttatások további köre kedvezményezett béren kívüli juttatás, amely után szintén a kifizető fizet szja-t, de más közteher (járulék-, eho-) kötelezettség nem terheli. Ide tartozik 2011-től az üdülési csekk, az üdülési szolgáltatás, a meleg étkeztetés, a nyugdíj-előtakarékossági, önkéntes pénztári támogatások, az internethasználat juttatása, és új elemként a megújulási kártya-számlára történő munkáltatói hozzájárulás.

   

A megújulási kártya a törvényjavaslat szerint egy olyan készpénz-helyettesítő fizetési eszköz, amellyel a munkavállalónak a pénzügyi vállalkozásnál nyitott számlájára a munkáltató által utalt támogatás terhére – az arra felhatalmazott és a rendszerbe bevont szolgáltatóknál – szolgáltatások vásárolhatók. A megújulási kártya működését, felhasználhatóságának körét kormányrendelet szabályozza majd.

   

A jelenlegi természetbeni juttatások közül 2011-től a sportszolgáltatás, a személyszállítás, a munkavállalóknak egységesen vagy szabályzat alapján történő juttatás, a jelenleg kedvezményesen adózó helyi bérlet, az iskolarendszerű képzés átvállalt díja és az iskolakezdési támogatás után a magánszemélynek kell megfizetnie az adót. Az iskolakezdési támogatás és a helyi bérlet továbbra is  kedvezményesen adózik.

   

Jelentősen egyszerűsödnek az adóelőleg szabályok, bővül azoknak a köre, akiknek nem kell bevallást benyújtaniuk. Ezt segíti azon új szabály, amely szerint nem kell bevallást benyújtania annak a magánszemélynek, aki munkaviszonyból, személyes közreműködésből származó jövedelemmel rendelkezik, vagy esetenként 100 ezer forint alatti bevételt szerez, ha a kifizető az adóelőleget pontosan, vagy csak kis eltéréssel állapította meg, és a magánszemély nem számol el tételesen költséget, más bevallás-köteles jövedelmet nem szerzett, és adókedvezményeket nem, vagy csak az adóelőlegnél érvényesítettel azonosan vesz igénybe.

Áfa: kis módosítások

Kisebb  módosításokat javasol a kormány az általános forgalmi adó (áfa) törvényben, így például külföldi adomány esetén a kedvezményezettnek visszatérítik az áfát, ha a közösségi beszerzések árában azt elszámolták. A javaslat jogharmonizációs célú, a 2008. illetve 2009. évi Európai Uniós irányelvek rendelkezéseit ülteti át, és él egy 2010. évi EU tanácsi irányelvben a tagállamok számára biztosított lehetőséggel.

   

A benyújtott törvényjavaslat indoklása szerint például feloldja az előzetesen felszámított adó levonási tilalmat azoknál a motorbenzin beszerzéseknél, amelyeket igazoltan a környezetet jobban kímélő motorok kísérleti fejlesztéséhez használnak fel.

   

Egy másik, már nem az EU-jogharmonizációhoz köthető törvénymódosító javaslat rögzíti: ha a külföldi adománytevő az adomány felhasználást ahhoz a feltételhez köti, hogy az abból finanszírozott, közösségi feladatok ellátását szolgáló beszerzések árában foglalt adó alól a kedvezményezettet mentesíteni kell, akkor a beszerzések áfa-ját az adóhatóság visszatéríti.

Egykulcsos, 10 százalékos társasági adó

A társasági adóról és osztalékadóról szóló törvényt (Tao.) módosító javaslat 2013-tól a vállalkozások versenyképességének növelése érdekében egykulcsossá alakítja a társasági adó rendszert, a 10 százalékos kulcs általános jellegű lesz.

A kedvezményes 10 százalékos kulcsot az idén terjesztették ki 500 millió forintos adóalapig, ez lesz érvényben 2011-ben is; 2010-ben a július 1. és december 31. közötti időszakban 250 millió forintig alkalmazható.

ERIC

Az egyéb változások elsősorban jogtechnikai, jogharmonizációs jellegűek, valamint a személyi jövedelemadóról szóló törvény módosításával függenek össze. A javaslat társasági adóalannyá minősíti az ERIC-et (európai kutatási infrastruktúráért felelős konzorcium). Az Európai Unió bármely tagállamában alapítható ERIC elsődleges feladata egy kutatási infrastruktúra létrehozása, és annak nem gazdasági alapon való működtetése. Társasági adóalannyá minősítése azért vált szükségessé, mert korlátozott jelleggel gazdasági tevékenységet is folytathat.

   

A kedvezményes 10 százalékos adókulcs évközi kiterjesztése miatt módosul az ellenőrzött külföldi társaság fogalmában a külföldi személy minimális fizetendő adójára vonatkozó rendelkezés: a korábbi rugalmas, jogszabályhelyre történő hivatkozást konkrét, 10 százalékos adófizetési kötelezettséget meghatározó rendelkezés váltja fel.

   

Megszűnik a külföldi szervezet adókötelezettsége

A javaslat szerint az adminisztrációs tehercsökkenés jegyében 2011. január 1-jétől megszűnik a külföldi szervezet adókötelezettsége, ezért szükségessé vált az adóalap-megállapításról rendelkező bekezdés módosítása is.

   

A bejelentett részesedés értékesítésének árfolyamnyereségéhez kapcsolódó adóalap-kedvezményt az adózó a bejelentett részesedés nem pénzbeli hozzájárulásként való kivezetésekor nem érvényesíthette, mert a számvitelről szóló törvény szerint e jogügylet révén nem árfolyamnyereség, hanem rendkívüli eredmény keletkezhet. A módosítás révén ezen ügyletek nyeresége után is alkalmazható lesz az adóalap-kedvezmény.

   

Miután a személyi jövedelemadó törvény módosítása megszünteti a természetbeni juttatás fogalmát, s helyette a juttatás kifejezést alkalmazza, így nevesítik a Tao.-ban is.

Visszaszorítanák a "bespájzolást"

Az adójegyforgalom és a költségvetési bevételek jobb tervezhetősége érdekében változnak az adójegyek beszerzésének korlátozására vonatkozó szabályok,  a módosítás az adóemelések előtti "bespájzolást" kívánja visszaszorítani.

A javaslat  - az áfa-törvény módosítása mellett - rögzíti a környezetet jobban kímélő motorok technológiai fejlesztésénél szükséges ásványolajok és hajtóanyagok (E85, biodízel) beszerzése után fizetett jövedéki adó visszaigénylési lehetőségét. Az indoklás szerint a jelenlegi gazdasági helyzetben a kutatási és fejlesztési tevékenység folytatására mind az állami, mind a vállalati szektorban egyre kevesebb pénz jut Magyarországon, ezért szükség van a módosításra annak érdekében, hogy  Magyarországon működő vállalkozások ne kerüljenek versenyhátrányba.

   

Az adójegyforgalom és a költségvetési bevételek jobb tervezhetősége érdekében változnak az adójegyek beszerzésének korlátozására vonatkozó szabályok. Ez a módosítás az adóemelések előtti "bespájzolást" kívánja visszaszorítani. (2009 őszén a 2010. évi jövedéki adóemelést úgy védték ki a forgalmazók, hogy jelentős mennyiségű, 2010. évre érvényes adójegyet vásároltak fel 2009. évi jövedéki adót fizetve.)

Vásározóknak nincs helyi iparűzési adó

A vásározóknak nem kell helyi iparűzési adót fizetniük, aki pedig ideiglenesen dolgozik egy településen, annak az iparűzési adó fizetési kötelezettsége csak 60 nap után áll be, és az így kifizetett adót levonhatja az ott korábban fizetett iparűzési adóból - egyebek mellett ezt tartalmazza a helyi adókat szabályozó törvény módosítása.

Iparűzési adó

A helyi adókról szóló törvényben szabályozott ideiglenes jellegű iparűzési adókötelezettség jelenleg három tevékenységet foglal magában. Ezek: a piaci és vásározó kiskereskedelem, az építőipari tevékenység, ha annak időtartama az adóéven belül 30 napnál több, de 181 napnál kevesebb, illetve a Magyarországon székhellyel, telephellyel nem rendelkező vállalkozó egyéb tevékenysége. A módosítás kiveszi a felsorolásból a piaci és vásározó kiskereskedelmet.

A hatályos szabályozás szerint, ha az építőipari tevékenység 180 napnál hosszabb az adott településen, akkor az építkezés helye telephellyé válik. Az adóévben megfizetett ideiglenes jellegű iparűzés utáni adót pedig le lehet vonni a székhely, telephely szerinti település számára fizetendő adóból.

Az új szabályok az építőipari tevékenység végzésénél, valamint a természeti erőforrás kutatásánál, feltárásánál a 60. naptól teszi kötelezővé azt, hogy a cég a munkavégzés helyén fizessen iparűzési adót.

Ha e két tevékenység időtartama a településen előreláthatóan 180 napnál hosszabb lesz, akkor az adózó a tevékenység megkezdésekor már eleve úgy jelentkezzen be a helyi önkormányzatnál, mint aki állandó jellegű tevékenységet végez ott. Abban az esetben, ha az ilyen tevékenység időtartama - az adózó előzetes jelzése alapján - mégsem haladja meg a 180 napot, akkor a törvényjavaslat szerint ideiglenes jellegűnek minősül, és arról a bevallást legkésőbb az adóévet követő év január 15-ig kell benyújtani.

   

Ugyaneddig kell az adót is megfizetni, mégpedig a visszaélések (az adófizetés prolongálásának) elkerülése miatt, az eredeti esedékességtől számított késedelmi pótlékkal növelten.

   

A módosítás arra az esetre is kitér, hogy ha az adózó az adott önkormányzat illetékességi területén már fizetett ideiglenes adót és a tevékenység-végzés időtartama a 180 napot meghaladja. Ebben az esetben a korábban már megfizetett ideiglenes jellegű adót az adóévi állandó jellegű tevékenység utáni adóba lehet beszámítani.

 

Építőipari tevékenység

  

A módosítás definiálja az építőipari tevékenységet végző vállalkozó fogalmát is. Az minősül ilyennek, akinek az építőipari teljesítménye (az építőipari tevékenységből származó számviteli törvény szerinti nettó árbevétele, a befejezetlen termelése, a félkész- és készterméke) a vállalkozás össz-teljesítményén belül eléri a 75 százalékot.

A mozgáskorlátozottaknak nem lesz gépjárműadó-mentessége

Megszűnik a súlyos mozgáskorlátozottak által üzemeltetett személygépkocsik gépjárműadó-mentessége, helyette jövő januártól évi 12 ezer forintig jár kedvezmény, a légrugós teherautók és buszok tulajdonosai igazolhatják a jármű útkímélőbb rugózását, és így kevesebb adót fizethetnek - ezt tartalmazza a gépjárműadó-törvény módosítása, amelyet az adótörvénycsomagban nyújtott be a kormány szombaton az Országgyűlésnek.

További belföldi híreink