Kövessen minket a Facebookon

Itthon

2021-10-18 18:30:00

Brüsszel, pedagógusbérek, „menekülés” – a kormányt kérdezték a képviselők

Az orosz metrókocsikról, a gyermekvédelmi törvényről és a munka törvénykönyvéről is kérdezték interpelláló képviselők a kormány tagjait hétfőn az Országgyűlés plenáris ülésén.

Párbeszéd: miért nem lép a kormány a metrókocsik problémáival kapcsolatban?

Kocsis-Cake Olivio (Párbeszéd) is a metrókocsik beszerzéséről érdeklődött a külgazdasági és külügyminiszterhez címzett interpellációjában, arról tudakozódva, hogyan tervezik rábírni az orosz felet, hogy fizesse vissza az eszközökért elutalt nyolcmilliárd forintnyi adópénzt.

Felvetette: az orosz metrókocsik megvételekor aktív volt a kormányzat, akkor viszont nem lépnek, amikor csúszott a szállítás, vagy közlekedésbiztonsági aggályok merülnek fel a vásárolt eszközökkel kapcsolatban.

Völner Pál, az igazságügyi tárca parlamenti államtitkára válaszában jelezte: jogi igényt a BKV érvényesíthet, ezt a cég meg is tette; amikor a magyar hatóságoknak kellett lépniük a keresetlevél kézbesítése érdekében, akkor napok alatt cselekedtek.
Az interpelláló képviselő közölte: érdemi válasz hiányában nem tudja elfogadni a választ.

KDNP: előírhatja-e Brüsszel, hogyan neveljék a gyermekeiket a magyarok?

Vejkey Imre (KDNP) azt mondta: példátlan és elfogult támadás indult Magyarország ellen a tavasszal elfogadott gyermekvédelmi törvénymódosítás miatt. Hangsúlyozta: az Európai Unió Alapjogi Chartájának 14. cikkelye kimondja, hogy a szülők kizárólagos joga gyermekeik vallási, világnézeti és pedagógiai oktatását és nevelését meggyőződésüknek megfelelően biztosítsák, amelyen a magyar parlament által elfogadott törvénymódosítás is alapul. A nemzeti konzultáció válaszadóinak is 97 százaléka gondolja helyesnek, hogy a törvény korlátozza a gyermekekre irányuló szexuális propagandát - tette hozzá.
A kormánypárti politikus azt kérdezte, hol tart a törvény miatt július 15-én indult kötelezettségszegési eljárás.

Völner Pál, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára válaszában úgy fogalmazott: egyre inkább felerősödnek a kormányt érő brüsszeli támadások, melyeket a hazai balliberális ellenzék is támogat. A kormány azonban a nemzet érdekeit képviseli - jelentette ki.

Jobbik: a kormány pótolja a kieső béreket!

Z. Kárpát Dániel (Jobbik) szerint a kormány nagyon harcias, a német autógyárak akarata előtt azonban meghajlik. Arról beszélt, hogy a kormány hallgat, miközben multicégek akár kéthavi munkabér levonását tervezik dolgozóiktól a koronavírus miatti leállás miatt. Közölte: a kormánytól várná, hogy a kieső bérek 80 százalékát pótolja.

A politikus mindezért az általa hibásnak tartott munka törvénykönyvét okolta, és azt kérdezte a válaszoló államtitkártól: egyetért-e azzal, hogy a rugalmas munka törvénykönyvével és az alacsony bérekkel kell versenyezni?

Schanda Tamás, az Innovációs és Technológiai Minisztérium államtitkára azt mondta: amikor a járvány alatt szükség lett volna a munkahelyek megőrzésére, "ön a kisujját sem volt hajlandó mozdítani itt, az Országgyűlésben". Ha a képviselőn múlt volna, nem lett volna sem bértámogatás, sem moratórium - tette hozzá.

A kormánynak ugyanakkor sikerült megakadályozni a nagyarányú leépítéseket, ellentétben a baloldali kormányok válságkezelésével - jelentette ki.

A felhozott probléma nincs összefüggésben a munka törvénykönyvének módosításával, a hivatkozott esetek téves jogértelmezésen alapulnak - hangsúlyozta.

MSZP: mit teljesítenek a pedagógusok követeléseiből?

Bangóné Borbély Ildikó (MSZP) a pedagógusok sztrájkterveiről beszélt. Emlékeztetett: a szakma 2018 óta kongatja a vészharangot: ha a pedagógushiány, ha az alacsony bérek, ha a magas munkaterhelés nem változik, akkor összeomlik az oktatási rendszer.

Arra várt választ: mely követelésüket támogatja a kormány és mekkora összegű béremelésre számíthatnak a pedagógusok? Elmondta: a tanárok munkaidőcsökkentést, a munkaterhek csökkentését is kérik.

Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára emlékeztetett: a kormány elsőként részesítette béremelésben a pedagógusokat, és a járvány évében sem csökkent a bérük, ahogy az a szocialista kormányok idején történt.

Elmondta: a kabinet arra törekedett, hogy minden ciklusban emelkedjen a bérük, így, ha a gazdaság gyorsabban tud növekedni, akkor 2023-ban már nem a jövőre esedékes 10 százalékos emelésre számíthatnak, hanem nagyobb léptékre.

DK: ki miért menekül?

Varga Zoltán (DK) szerint még a miniszterelnök lánya is "elmenekült" az apja által vezetett országból a családjával, emiatt a jövőre hivatalba lépő kormánynak esetleg nem lesz lehetősége bíróság elé állítani az Elios-ügy felelősét.

Azt mondta: az unió csalás elleni hivatala (OLAF) megállapította, hogy 35 magyar város közvilágításának uniós forrásokból finanszírozott felújítása során 17 esetben szervezett csalási mechanizmus működött. Az ügyészség mégsem indított vizsgálatot.

Úgy fogalmazott: az egész történetben a nyomok gátlástalan eltüntetése a legfeltűnőbb.

Soltész Miklós, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára válaszában a legkorruptabb kormánynak nevezte a Gyurcsány-kabinetet, és emlékeztetett: az interpelláló képviselő éppen Gyurcsány Ferenc jó barátja, frakciótársa.

Szólt a jelentős vesztegetéssel járó Siemens-ügyről és a 4-es metró építéséről is, amelyeket mind vizsgált az OLAF és jelentős szabálytalanságokat állapított meg. Ugyancsak beszélt az Alstom-járműbeszerzésről is, amivel kapcsolatban az Egyesült Királyságban négy Alstom-vezetőt vádoltak meg bűnszervezet tagjaként elkövetett korrupcióval.

A 2021-es OLAF-jelentés ugyanakkor azt írta: a Magyarországgal szemben az elmúlt években feltárt szabálytalanságok mindössze a kifizetések értékének 1,42 százalékát érintették, ami alacsonyabb az uniós átlagnál.

atv.hu/MTI

Ajánlom

További belföldi híreink