Kövessen minket a Facebookon

Itthon

2021-09-25 14:12:00

Két ember, két dallam, amit mindenki ismer: a MÁV és a Malév szignáljának története

Két közlekedési szignál, két dallam. Mindkettőt tudja dúdolni, fütyülni az egész ország. És a két ember, aki ezeket a dallamokat kitalálta, és lejegyezte. Presser Gábort valószínűleg mindenki ismeri, de ki a másik úr? Ő Székely Tamás, a MÁV szignál, vagy ahogyan ő hívja, a Tilinkó szerzője. Nevét hiába is keresnék a zenei kiadványokban: nem muzsikus ő, hanem gépészmérnök. A Heti Napló riportja.

Két ember, két dallam, amit mindenki ismer: a MÁV és a Malév szignáljának története

Székely Tamás évtizedekig vezette a MÁV rádiólaborját. Talán éppen ezért tartja jelentéktelennek munkái között a MÁV szignált. "Mindenki azt mondja, hogy hú. Ez csak egy játékom volt. Játszottam, na" - fogalmaz ezzel kapcsolatban Székely.

Ez a játék viszont minden idők legtöbbször megszólaltatott dallamsorát eredményezte. Azt, amelyet mindenki ismer, és minden zenész el tud játszani a saját hangszerén. Székely Tamás élete első, és egyetlen munkahelye volt a MÁV, ahol egészen fiatal mérnökként, közvetlenül a háború után kapta meg azt a feladatot, hogy rádiósítsa a mozdonyokat. Vagyis, leegyszerűsítve, oldja meg, hogy az állomásokról oda lehessen szólni a mozdonyokra. Mindezt abban az időben, amikor még ételt sem nagyon lehetett kapni, nemhogy rádióalkatrészeket.

"Rengeteg hadifelesleg volt az országban, rengeteg kilőtt harckocsi, repülőgép, de tényleg százával. És bennük volt a rádió, amelyik még ép volt. És akkor a magyar mozdonyoknak a rádiósítása ezekből a készülékekből történt"

 - idézi fel Székely Tamás, aki két társával tervezte meg azt a rendszert, amellyel össze lehetett hangolni a német harckocsirádiót, mondjuk a szovjet repülőgép rádiójával. Erre a legbüszkébb, bár a MÁV-nál töltött évtizedek alatt rengeteg újítása, szabadalma volt. Mint mondja, ő volt a "megcsináló".

Mesélt a MÁV-szignál megszületéséről is. Az egyik vezető Párizsban járt, ahol meghallotta, hogy az állomásokon a hangosbemondó előtt felcsendül egy dallam. Gyorsan megbízták a munkával Székely Tamást. De nem zeneszerzéssel, hanem a dallamlejátszó rendszer megalkotásával. A MÁV archívumában máig őrzik a szignál születésének dokumentumait. Itt van az eredeti dallamsor, sőt itt van az a bizonyos dallamgenerátor is, amelyet 50 évvel ezelőtt Székely úr alkotott, és amelynek egyes példányai máig jól működnek az állomásokon.

A MÁV szóvivője, Biber Anett azt mondja, hogy azt csak becsülni lehet, hogy eddig hányszor szólalt meg ez a szignál, de az biztos, hogy ez minden idők leggyakrabban játszott magyar dallamsora. "Azt gondoljuk, hogyha azt mondjuk, hogy 1973 óta több mint százmilliószor elhangzott ez a szignál, akkor nem túlzunk" - tette hozzá a szóvivő.

Bár Székely Tamást a dallamgenerátor megalkotásával bízták meg, de ő titokban - mivel név nélküli volt a zenei pályázat - a generátorához egy dallamsort is alkotott. A dallamsor 30 pályázat közül lett az első. 8 ezer forintért vette meg tőle a MÁV a jogdíjat.

Malév

A légitársaságnál a 80-as évek végén találták ki, hogy kell egy arculati zene. Egy olyan, amely valóban repülésre csábít. Presser Gábort kérték fel a feladatra, ő viszont elsőre nem vállalta a munkát. De a malévosok nem hagyták magukat. Újra megkeresték, akkor abban maradtak, ha valami a zenész eszébe jut, akkor jelez.

"Mentem lefelé, és leintettem egy taxit. És akkor a fejemben volt a zene. És teljesen megijedtem, hogy elfelejtem hazáig. És akkor a taxiban ezt kétségbeesetten énekeltem ezt magamban" - idézte fel korábban Presser Gábor. Hazaérve pedig már ült is a zongorához, és alig pár perc múlva elkészült a későbbi Malév-szignál első változata. Onnantól kezdve tiszteletbeli maléves lett.

Trangoni Béla nyugalmazott kapitány éppen Bangkokba indult a Malév egyik Boeing 767-esével, amikor szóltak neki, hogy az utasok között ott van Presser Gábor is. Akkor a kapitány megköszönte a zenét, és még a hangosbemondóba is bemondta, hogy "üdvözöljük azt az embert, aki hála istennek ilyen gyönyörű zenét írt nekünk."

Presser Gábort is megdöbbentette a Malév hirtelen, látszólag előzmények nélküli megszűnése. Azt mondja, hogy átérezte azoknak az embereknek a tragédiáját, akik az ő dalát hallgatva búcsúztak a Malévtól, amelynél több évet, vagy évtizedet dolgoztak.

"Nem tudom, olyan sokan voltak szomorúak, és ez rám is hatott. Amikor megtörtént ez a szomorú váltás, akkor nagyon sokan sírtak közülük. Nem tudom szebben mondani, siratták a malévot. És mindig szólt ez a zene. Úgyhogy ez gondolom hatott mások érzelmeire is. Hát az emberek jó része nagyon érzelmes"

 - fogalmazott a zenész. A dallam egyébként nem veszett el a Malévval. Sokan akartak szöveget hozzá, de Presser Gábor végül Rúzsa Magdinak írta meg a Széldalt, amely az eredeti dallam alapján készült.

Az Aeroparkban ma is meg lehet nézni Trangoni Béla nyugalmazott Malév-kapitány régi repülőgépének, a Boeing 767-esnek egyetlen ma is látható darabját, a függőleges vezérsíkot. Ez volt a Malév első két óriásgépének egyike, másrészt ezzel jutottak el a cég flottájából a legmesszebbre leszállás nélkül, és persze a HA-LHB olimpiai aranygép is volt.

A nyugalmazott kapitány azt mondja, hogy a régi melévesek máig a cég himnuszaként emlegetik Presser Gábor zenéjét. "Mind a mai napig, ha meghallom ezt a szignált, és megborsódzom. (…) Mindenki letölti a telefonjára csengőhangnak, én azért nem merem, mert az az állandó vágyódás az állandó vonzódás, ami engem ehhez a céghez köt, az gyakorlatilag benne van" - fogalmazott.

Heti Napló Sváby Andrással 2. rész - 2021.09.19.

 

atv.hu

Ajánlom

További belföldi híreink