Kövessen minket a Facebookon

Itthon

2021-09-24 07:52:00

Balog Zoltán a demográfiai csúcson: “Nem csereszabatos a férfi és nő közössége”

Hálásak vagyunk, hogy egy olyan államban élünk, amelyik védi az alapértékeket, “egészen egyedül álló módon az alkotmányunkkal. Bízom benne, hogy előbb-utóbb ez eljut majd az iskolákba, erősebb lesz a kultúrában, ennek lesz prioritása, minden más szabadság mellett” - erről beszélt Balog Zoltán a Várkert Bazárban a demográfiai csúcson.

Balog Zoltán a demográfiai csúcson: “Nem csereszabatos a férfi és nő közössége”
Balog Zoltán püspök, a Magyarországi Református Egyház zsinatának lelkészi elnöke a IV. Budapesti Demográfiai Csúcson a Várkert Bazárban (Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd)

Kevés racionálisan eljutni oda, hogy az emberiség, a nemzetünk, a közösségünk, az emberi életnek a jövője, az ugyanaz, mint a múltja és a jelene, és az nem más, mint a család. Kevés, ha erre politikai stratégiát, és bármilyen nehéz, gazdaságpolitikai is programot alkotunk. Kevés, ha csak racionálisan belátjuk, hogy ez a helyes út - erről beszélt Balog Zoltán a IV. Budapesti Demográfiai Csúcson.

A püspök, Magyar Református Egyház zsinatának lelkészi elnöke a beszédében Pál apostolt idézte, azt, hogy “nem elég tudni a jót”, annak a cselekvéséhez akarat kell és erőforrás. “Mi a családot teremtési rendnek tekintjük” - hangsúlyozta Balog Zoltán, hozzátéve: ez változhatatlanságot sugall, miközben az élet, a párkapcsolati kultúra változik. A családban megélt világ már nem ugyanaz, mint tíz, húsz vagy száz, vagy 2000 évvel ezelőtt volt, vagy ahogyan Ádámnak és Évának adatott, hanem már egészen más.

“De a mi dolgunk az, hogy felfedezzük benne, ami változhatatlan” - jelentette ki Balog Zoltán az isteni kijelentésre, a kinyilatkoztatásra utalva. Mint mondta, a nagy kérdés az: hogyan lehet azt, ami örök, megvalósítani abban, ami változó, ideiglenes? “Isten nem csak ír a falra, bele is ír az életünkbe”. Az egyik legszebb képnek nevezte az ember életére vonatkozóan, hogy “zarándokok vagyunk ezen a Földön, úton járunk az ideiglenességben, és az örök felé haladunk”.

Balog Zoltán szerint e kettősségre a válasz a “hűség” szava, a párkapcsolatban kultúrában is a megkerülhetetlen szó a hűség - mondta. Számunkra nem az imádott másik ember a cél, a kinyilatkoztatáshoz vagyunk hűségesek, Isten szeretete a cél. Ez a forrás, ebből a szeretetből majd tudjunk élni a házasságban is - emelte ki.

A püspök azt is hozzátette mindehhez, hogy szívesen indítana egy olyan mozgalmat - bár nem érzi magát elég erősnek hozzá -, hogy az “imádat szót ne használjuk se a fagyira, se a síelésre, de az unokákkal kapcsolatban sem”, hanem egyedül az Istenre. A feleséggel kapcsolatban is inkább a “rajongást” javasolta. A racionális érv, hogy a jövőért való felelősségünk a család megerősítését kívánja, belülről azonban az mozgat minket, hogy a család Isten ajándéka - jelentette ki.

De egy néhány száz éve olyan korba léptünk, ahol a hagyománynak, a múltnak, az örökségnek a leértékelése folyamatosan zajlik, ami “mostanra már olyan perverz formáját érte el”, ahol az a fontos, hogy “minden ami előttünk volt, az már ne legyen” - mondta Balig Zoltán a cancel culture-ről, felidézve, hogy korábban kényszerből kellett énekelni “a múltat végképp eltörölni” sorokat. Az, ami jó volt a nagyszüleinknek, Ádámnak, Évának, Ábrahámnak, az első keresztényeknek, “már nem trendi”, nem népszerű - fogalmazott, azt levezetve, hogy “ez a megsemmisítési vágy” abból következik, hogy az ember nem hajlandó maga fölött semmilyen igazságot elfogadni, elképzelni. “Azt mondja, hogy nincs egy igazság, és akkor egyáltalán nincs igazság” - mutatott rá.

Ezen a ponton Balog Zoltán felvetette, érdemes lenne önkritikusnak lenni, önvizsgálatot tartania azoknak a keresztényeknek, akik azt, hogy “Jézus Krisztus az út, az igazság és az élet” - úgy képviselik, hogy ez az ő birtokuk, mert “ezzel rossz szolgálatot tesznek ennek az igazságnak”. Nem birtokunk az igazság, hanem ez a cselekvésünk kiindulópontjává, normájává, fonalává, sőt a cselekvésünk erőforrásává tehető - jelentette ki, hangsúlyozva: az, hogy az ember “képmás“, egy olyan axióma, amiből nem tudunk engedni. “Az ember képmás, ez egyszerre a férfi és a nő, együtt” - magyarázta.

A képmási lét fő jellemzőjének pedig a párbeszédet nevezte, a beszélgetést, az egymással kapcsolatba kerülés képességét.

Ennek kapcsán arról beszélt, “nem véletlen, bármilyen furcsa, de leiratott az az apró kis jelenet néhány ezer évvel ezelőtt a teremtésben, amikor Ádám társat keres. Az Úristen mintha meg akarná viccelni, odavisz elé egy elefántot és megkérdezte tőle, jó lesz? Ádám erre azt mondja, hogy “nem”. Nemet mond a tigrisre is, az ember, Ádám mindenre állatra azt mondja, “nem”. És akkor jön Éva, akire azt mondja, hogy igen - idézte Balog Zoltán, kijelentve: ez az az axióma, amiből nem engedhetünk. “Ez kifejez egy kizárólagosságot is: nem csereszabatos férfi és nő közössége” - szögezte le.

Balog Zoltán arról is beszélt, hogy miközben védjük a családot, aközben segítséget kell adni a “hogyanhoz”, tanítani kell. Azokat, akik elveszítették az alapvető isteni meghatározottságot, “mi csak szeretettel hívhatjuk vissza”. De, mint hozzátette, szeretné, ha “miközben nagy szellemi, kulturális harcban vagyunk”, aközben különbséget tudnának tenni megtévesztők és megtévesztettek között. Mind a kettőért harcolni kell, a megtévesztetteket meg kell szólítani, szeretettel. Annak a beismerésével, hogy nem olyan könnyű nekünk sem, nekem sem, neked sem - mondta.

“Nem olyan könnyű házasságban élni, nem olyan könnyű a gyermekünkkel úgy élni együtt, hogy megmaradjon a szeretetkapcsolat. Még a szüleinket sem olyan könnyű mindig úgy szeretni, ahogy azt mi magunk akarjuk” - fogalmazott.

Balog Zoltán a beszéde végén azt hangsúlyozta: azért hálásak vagyunk, hogy egy olyan államban élünk, amelyik védi az alapértékeket, “egészen egyedül álló módon az alkotmányunkkal. Bízom benne, hogy előbb utóbb ez eljut majd az iskolákba, eljut majd, erősebb lesz a kultúrában, ennek lesz prioritása, minden más szabadság mellett természetesen”. Ez a magyar államnak a dolga, minden államnak a dolga lenne - jelentette ki. A keresztény közösségé, a hívő közösségé pedig az, “hogy vonzóvá tegyük azt, amit védeni akarunk. Vonzóvá, követhetővé, érthetővé tegyük ezeket az értékeket. Ennek egyetlen útja van, a szeretet. Hívjuk vissza azokat, akiket elveszítettünk, akik elveszítették az alapvető begyökerezettséget. Mutassuk meg nekik, hogy jó itt lenni, jó így együtt lenni - mondta Balog Zoltán a demográfiai csúcson.

Ajánlom

További belföldi híreink