Kövessen minket a Facebookon

Itthon

2021-09-25 14:00:00

Facebook-akták: Zuckerbergék többet tudnak, mint mutatják

Kiszivárgott belső dokumentumok szerint a Facebook több millió VIP-ügyfelet kiemelt bánásmódban részesít, és noha tisztában van az Instagram káros hatásaival vagy a platformján folyó súlyos bűncselekményekkel, legfeljebb látszatintézkedéseket tesz ezek ellen. A Hetek cikke.

Valakinek elege lett a Facebook 60 ezres alkalmazotti gárdájában, és úgy döntött, kiteregeti a szennyest a Wall Street Journal segítségével. A bejelentői védelmet kért személy az Egyesült Államok Értékpapír- és Tőzsdefelügyeletének (SEC) és Kongresszusának is eljuttatta a kompromittáló dokumentumokat (jelentéseket, alkalmazottak online kommunikációit, a felsőbb vezetésnek szánt prezentációk vázlatait).

Minden korábbinál valósabb képet kapunk belőlük arra vonatkozóan, hogy milyen mértékben van tisztában a Facebook vezetése a szolgáltatásai problémáival, és ezeknek az emberi életekre gyakorolt komoly hatásával. A cég a nyilvánosság előtt – például kongresszusi meghallgatások során – ugyanis általában félrevezető válaszokkal vagy féligazságokkal leplezi tényleges helyzetismeretét. Többeknek egyből beugrott a párhuzam a nagy dohányvállalatokkal, melyek annak idején eltitkolták, hogy termékeik tüdőrákot okozhatnak – és ők ezt pontosan tudják.

Fehérlistázás

Mark Zuckerberg például azt állította, hogy a Facebook ugyanolyan megnyilatkozási lehetőséget ad minden falhasználójának, mint a politikai és kulturális elit tagjainak, és az on­line viselkedési szabályzat mindenkire egyformán vonatkozik.

Az átlagfelhasználók posztjai azonnal, automatikusan törlődnek, ha gyanús, hogy megsértik a Facebook szexuális tartalmakkal, gyűlöletbeszéddel, izgatással vagy zaklatással kapcsolatos szabályzatát, ami utólag gyakran méltánytalan szankciónak bizonyul.

Az XChecknek (cross check, azaz összevetés) nevezett program azonban a kiváltságos felhasználókat átengedi a rostán. Eredetileg minőségbiztosítási rendszernek szánták, olyan eszköznek, mellyel elkerülhetik a VIP-fiókok téves szankcionálását, és az ennek nyomában járó negatív médiavisszhangot. Az eredmény azonban az lett, hogy létrejött egy fehérlistás elitcsoport, melynek – 2020-as becslés szerint – 5,8 millió tagja bármit büntetlenül posztolhat a Facebookon.

A Wall Street Journal példaként idézi Neymar 2019-es bosszúpornó-akcióját: miután egy nő megvádolta, hogy megerőszakolta, a focista közzétette WhatsApp beszélgetéseiket, vádlója nevét, valamint a róla készült videókat és meztelen fotókat. A szokásos eljárás ilyenkor az azonnali törlés, de a fehérlistás védelemnek köszönhetően a moderátorok több mint egy napig sikertelenül próbálták eltávolítani az anyagot, melyet így 56 millió felhasználó látott és osztott meg. A Facebook vezetősége pedig a platform működési szabályzatával szembemenve úgy döntött, hogy Neymar fiókja aktív maradhat.

Verseny a fiatalokért

A Facebook 2012-ben – indulása óta először – csökkenést regisztrált tinédzserkorú felhasználóinak számában. A mentőövet az egymillió dollárért megvásárolt Instagram jelentette, amely akkor még csak egy 13 főt foglalkoztató kis startup volt. Az amerikai fiatalok ma átlagosan 50 százalékkal több időt töltenek az „Instán”, mint a „Fészen”.

A Facebook az elmúlt három évben több felmérést készíttetett, melyek a felhasználók jelentős hányadánál – elsősorban kamaszlányoknál – káros hatásokat állapítottak meg. A Wall Street Journal például idéz egy 2020. márciusi prezentációt a Facebook belső üzenőfaláról: „Tizenéves lányok 32 százaléka mondta azt, hogy ha rosszul érezték magukat a külsejük miatt, az Instagram súlyosbította problémájukat.” Egy másik dia szerint az Instagram növelte a tinik szorongását és depresszióját. Az öngyilkosság gondolatával küzdő britek 13 százalékánál és az amerikaiak 6 százalékánál az app használatához köthető a végletes reményvesztettség kialakulása. A lányok túlszexualizálása szintén veszélyezteti a felhasználók mentális egészségét.

Kifelé a Facebook elbagatellizálja az Instagram káros hatásait, és a belső vizsgálatok eredményeit nem teszi elérhetővé sem kutatók, sem törvényhozók számára. A sajátjaik helyett a Facebook vezetői külső tanulmányokra hivatkoznak, például az Oxford Internet Institute adataira, melyek nem mutattak ki jelentős összefüggést a közösségi média használata és a depresszió között.

Bujtogató algoritmusok

2018 januárjában Mark Zuckerberg bejelentette, hogy a Facebook elsődleges célkitűzése a továbbiakban nem az lesz, hogy informatív tartalmakhoz juttassa az embereket, hanem az, hogy az online töltött időben minél többet kommunikáljanak a barátokkal és rokonokkal. Magyarázatként olyan kutatásokra hivatkozott, melyek szerint a passzív médiafogyasztás kevésbé szolgálja a jóllétet, mint a platformon bonyolított interakciók.

A belső dokumentumok azonban más indokot tárnak fel a változtatás hátterében: a felhasználói aktivitás – kommentelés, lájkolások, posztok megosztása stb. – visszaesését. Az algoritmust tehát úgy változtatták meg, hogy előnyben részesítse a több hozzászólást és emojit begyűjtő posztokat, ezzel bátorítva az eredeti tartalmak közzétételét.

Ennek érdekében létrehoztak egy pontrendszert (egy lájk 1 pont, egy sima megosztás 5, egy komment vagy üzenettel kísért továbbposztolás 30 stb.), hogy megmérjék, hány „jelentős szociális interakciót” (MSI) generál egy-egy bejegyzés. A hírfolyamok beállításánál pedig igyekeznek ezeknek a számát még jobban felnyomni.

Amikor például valaki feltesz egy átlagos fotót, a barátok egyszerű, pozitív üzenetekkel válaszolnak. Amint azonban bedobnak egy megosztó témát, többen megnyomják a „mérges” reakciógombot, ami 5 pontot ér, így a tartalom valószínűleg egyre több felhasználó hírfolyamában megjelenik, és egyre többen kapcsolódnak be a vitába.

Szex, drogok és Facebook

Súlyos felelősség terheli a Facebookot a tekintetben is, hogy platformot nyújt ember-, drog- és szervkereskedelemnek, pornográfiának, illetve, hogy bizonyos kormányoknak megkönnyíti a politikai ellenzékük elhallgattatását. Az alkalmazottak által megjelölt problémás tartalmakat egyszerűen eltávolítják, arra azonban nem tesz a vezetés számottevő erőfeszítést, hogy a rendszer eleve megakadályozza ezek megjelenését – a hangsúly ebben a kérdésben is a felhasználók megtartására kerül.

Az amerikai bűnüldöző szervek által az egyik legveszélyesebbnek tartott mexikói drogkartell, a Cartél Jalisco Nueva Generación zavartalanul használja a Facebookot és az Instagramot. A kivégzéseket, lefejezéseket bemutató képeket és videókat a Facebook szabályzata szerint automatikusan törölni kellene, ennek ellenére előfordult, hogy egy-egy ilyen tartalom öt hónapig is fent maradt, és a CJNG nevű fiókok a mai napig aktívak.

A Facebookot az sem zavarja különösebben, hogy szexkereskedelemre is felhasználják a szolgáltatásait. Miután felfedezte, hogy kiterjedt hálózat közvetít Thaiföldről és más országokból dubai masszázsszalonokba nőket, az oldalakat ugyan eltávolította, de nem értesítette a helyi bűnüldöző szerveket.

A teljes cikket a Hetek aktuális számában olvashatja el.

atv.hu

Ajánlom

További belföldi híreink