Kövessen minket a Facebookon

Itthon

2021-09-21 13:07:00

"Bunkósbot" vagy védelem? A veszélyhelyzet meghosszabbításáról vitáztak a parlamentben

Ma kezdte tárgyalni az Országgyűlés a koronavírus-járvány miatt elrendelt veszélyhelyzet 2022. január 1-jéig történő meghosszabbításáról szóló kormányzati javaslatot. A Fidesz és a KDNP szerint a különleges jogrend ugyanis gyors beavatkozásra ad lehetőséget, és segítségével fenntartható az ország cselekvőképessége. Az ellenzék viszont úgy látja, hogy a kormány "bunkósbotként" használta a rendeleti kormányzást, ráadásul a felhatalmazás többszöri meghosszabbítása megalázó az Országgyűlésre nézve.

Elengedhetetlen a meghosszabbítás?

Elengedhetetlen a veszélyhelyzet meghosszabbítása, mert csak így biztosítható a hatékony és gyors döntéshozatal ahhoz, hogy a koronavírus-járvány okozta nehézségekre rugalmasan lehessen válaszokat adni - mondta Völner Pál, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára az Országgyűlés keddi ülésén az MTI tudósítása szerint. Az államtitkár kiemelte: a kormány elsődleges célja, hogy megvédje a magyar emberek életét és egészségét, valamint mérsékelje a gazdasági károkat és megőrizze a munkahelyeket. Fontos, hogy az eredményes védekezéshez szükséges intézkedéseket a kormány időben meghozhassa, ehhez pedig az szükséges, hogy mielőbb elfogadja a parlament a tárgyalt előterjesztést - közölte Völner Pál.

Fidesz: a hagyományos döntéshozatali mechanizmus nem elég gyors

Vigh László (Fidesz) az ellenzéket is arra kérte, támogassa a különleges jogrend határidejének meghosszabbítását, "hogy Magyarország legyen az az ország, amely a leghamarabb kerül ki a bajból". Mint fogalmazott, a hagyományos döntéshozatali mechanizmus nem elég gyors. Bár a kormány járványkezelését sok kritika érte, a magyar kabinet járványkezelése volt az egyik legjobb - értékelt.

KDNP: a rendkívüli jogrend már bizonyított

Vejkey Imre (KDNP) szerint a rendkívüli jogrend már bizonyított, ezért annak fenntartására a negyedik járványhullámban is szükség van, hiszen azzal tartható fenn az ország cselekvőképessége. Maszkokkal és korlátozásokkal nem tudjuk legyőzni a vírust, csak az oltással, a harmadik hullámot is ezzel győztük le, a negyediket is ezzel tudjuk kordában tartani - hangoztatta a képviselő, aki ezért mindenkit az oltás beadatására buzdított. Szólt arról is, hogy ha a járványhelyzet lehetővé teszi, a kormány kezdeményezni fogja a veszélyhelyzetnek a törvény hatályvesztése előtti megszüntetését.

MSZP: már ma legyen vége a rendeleti kormányzásnak!  

Gurmai Zita (MSZP) kijelentette: nemhogy a hosszabbítást nem támogatják, de "legyen végre vége ma a rendeleti kormányzásnak". Azt szerinte ugyanis "bunkósbotként" használta a kormány. Kifogásolta, hogy a kormányzat már harmadszorra tolja ki a veszélyhelyzet határidejét. Mennyire határozott és előrelátó a kormány? - tette fel a kérdést ennek kapcsán. Szerinte a hosszabbításra csupán azért van szükség, mert Orbán Viktor miniszterelnök nem akarja átadni a teljhatalmat. A kabinet arra használta az eddigi felhatalmazást, hogy pénzt adjon olyan célokra, amelyeknek semmi köze nem volt a pandémiához - vélekedett, hozzátéve: eközben előírták, hogy a települések vezetése semmit se tehessen a kormányzati elvonások ellen, vagyis büntették azokat, akik nem a Fideszre szavaztak.

LMP: indokolatlan a hosszabbítás

Schmuck Erzsébet (LMP) azon félelmének adott hangot, hogy a kormányoldal a jövő januári végdátum után is hosszabbít majd a különleges jogrend határidején, hogy a választások előtt rendeletekkel nyúlhasson bele a folyamatokba. A kormány szerinte egyedül fogja eldönteni, lehet-e majd választási gyűléseket tartani. Kijelentette azt is: a felhatalmazás többszöri meghosszabbítása megalázó az Országgyűlésre nézve, a parlamentáris demokrácia alapjait kezdi ki.

Jobbik: lassan több lesz a veszélyhelyzet, mint a rendes állapot

Lukács László György (Jobbik) arról beszélt: Orbán Viktor veszélyhelyzetből veszélyhelyzetbe kormányozza az országot, az egészségügyi veszélyhelyzet mellett ugyanis jelenleg van egy bevándorlási is, így lassan már lassan több lesz a veszélyhelyzet, mint a rendes állapot. Ha a kormány ezeket folyamatosan hosszabbítja, azt lehet mondani, hogy nem végzi tisztességesen a munkáját, és nem képes biztonságosan működtetni az országot - fogalmazott. Hozzátette: Magyarország vírussal szembeni védekezése sok kiventivalót hagyott maga után, sokaknak komoly vesztesége volt, sokan meghaltak, a kormány pedig nem megfelelően használta a neki biztosított jogosítványokat. A Jobbik nem szavazza meg a javaslatot - jelentette ki.

DK: döntések érdemi kontroll nélkül

Arató Gergely (DK) szerint itt nem egy egyszerű technikai ügyről van szó, ahogy ezt a kormány próbálta beállítani. A törvény lényege, hogy a kormány további hónapokat kér arra, hogy minden érdemi kontroll nélkül hozhasson döntéseket. Ennek a javaslatnak és ennek a fajta rendkívüli helyzetnek semmi köze nincs már a járványkezeléshez, már a nyáron se volt - vélekedett a politikus. Szerinte arról van szó, hogy a kormány "beleszeretett abba", hogy úgy hoz meg döntéseket, hogy ehhez még parlamenti kontroll sincsen. A kormány nem ad hiteles, megbízható információkat, ezért lehet az is, hogy bár az oltási kampány sikeresen indult, ma már Európán belül sem tartozik az éllovasok közé - tette hozzá.

Dúró: irracionális intézkedéseket hoztak

Dúró Dóra (független) hangsúlyozta, hogy a Mi Hazánk Mozgalom nem támogatja a veszélyhelyzet meghosszabbítását. Feltette a kérdést, hogy a lezárások következményei vajon mennyi életévbe kerülnek. Kétmillió magyar gyerek nem tudott normálisan mozogni, mert jó ideig nem tartották meg a testnevelés órákat, a játszótereket is bezárták. A politikus szerint a kormány irracionális intézkedéseket hozott, amelyek a gyerekeket és családjaikat is hátrányosan érintették. Kitért arra is, hogy a járványhelyzet alatt megnőtt az öngyilkosságok száma, a válások száma, az egészségügyben pedig elmaradtak beavatkozások. Azt is kifogásolta, hogy a kormány szerinte "másodrendű állampolgárként" kezeli az oltatlanokat, oltás kötelezővé tétele pedig "zsarolás".

atv.hu

Megkezdődött az őszi parlamenti ülésszak

 

Ajánlom

További belföldi híreink