Kövessen minket a Facebookon

Itthon

2021-08-28 14:01:00

Zacher: Még nem láttam ennyi embert meghalni

Zacher Gábor végigdolgozta az elmúlt másfél évet a Hatvani Kórház főorvosaként és mentőorvosként is. Az ország legismertebb toxikológusa bár már több mint harmincöt éve a pályán van, de ilyen nagy számban még nem látott embereket meghalni. Szerinte sokkal kevesebb áldozat lenne, ha többen oltatnák be magukat. A Hetek cikke.

Zacher: Még nem láttam ennyi embert meghalni

„Még nem láttam ennyi embert meghalni”

Ahogy azt a hírekben is hallani lehetett, az egészségügyi dolgozókat rendkívül leterhelte a járvány, így Zacher Gábor is elfáradt, de mint azt a Heteknek elárulta: nem égett ki. „Én munkafüggő vagyok” – vallotta be a szakember, aki volt, hogy 420-440 órát dolgozott egy hónapban.

Szerinte nem meglepő, hogy az egészségügyi dolgozók elfáradtak, hiszen rengeteg beteg volt, és nagyon sok negatív élmény érte őket. „Ilyen mennyiségű halotti zárójelentést még nem írtam, ennyi rossz hírt családokkal még nem közöltem, hogy »meghalt, vagy hogy jöjjenek be, búcsúzzanak a szülőtől, gyerektől, testvértől, nagybácsitól, nagynénitől, mert meg fog halni«. Már több mint harmincöt éve vagyok orvos, de ilyen nagy számban embereket meghalni még nem láttam. Olyan már többször történt, hogy egy-egy baleset helyszínén 4-5 áldozat is volt, de azzal szembesülni, hogy szinte minden nap, amikor dolgozom, két-három vagy akár négy embert is elveszítünk – ez azért nagyon-nagyon nehéz volt” – vallotta be.

Szerinte a koronavírus, és nem rendszer miatt haltak meg ennyien. „Az a bizonyos Bergamo-szindróma nem nagyon jelent meg Magyarországon. Végsőkig feszült a húr, de lélegeztetőgép, fertőtlenítő, eszköz, védőfelszerelés volt elég” – vélekedett, azt ugyanakkor elismerte, hogy kevés volt az ember. „Például egy nővér két lélegeztetőn lévő beteget tud kvázi egyedül ellátni. Ez az arány a Covidban felborult. Volt olyan, hogy öt-hat lélegeztetett beteg is jutott egy nővérre, ami persze befolyásolhatta az ellátás minőségét. Olyan nem fordult elő, hogy osztályoznunk kellett volna, hogy három beteg közül melyik kerül gépre és melyik kettő nem. Olyan azonban volt, hogy azt mondtuk egy betegre, őt nem tesszük lélegeztetőgépre, mert már eleve olyan állapotban volt, hogy számtalan kísérőbetegsége miatt esélye sem lett volna a túlélésre. De olyan, hogy valakit tényleg azért veszítettünk volna el, mert nem volt eszköz, olyan nem történt” – mondta.

„Nagy a sötétség”

Úgy véli, az egészségügyi dolgozók kötelező oltása okozhat majd fennakadásokat a rendszerben, ugyanis aki nem hajlandó beoltatni magát, annak megszűnhet a munkaviszonya, viszont már most is munkaerőhiány uralkodik a szektorban. Ő ugyanakkor ennek ellenére is támogatja az előírást. „Úgy gondolom, hogy az oltásnak nincs alternatívája, főleg az ellátási rendszerben, ahol annak, hogy oltatlanul találkozunk súlyos beteggel, elég komoly következménye lehet” – vélekedett.

A szakember szerint „iszonyú nagy a tudatlanság” az emberekben az oltással kapcsolatban. „Nem kapják meg a megfelelő információt. Akkor tudok valamiről dönteni, ha vannak információim, akkor tudom azt mondani, hogy választom vagy nem választom. (…) Nagy a sötétség” – fogalmazott.

Zacher szerint az oltottak megpróbálhatják rávenni az oltatlanokat a vakcinára, de úgy véli: az sem mindegy, kitől hallják mindezt. Meg kell keresni azokat a személyeket, akikre sokan hallgatnak. Ha ők azt mondanák, hogy akkor most oltakozunk, akkor az egész csapat elmenne oltakozni – vélekedett Zacher.

A szakember a tizenkét éven felüliek oltását is fontosnak tartja, de úgy véli, ez alapvetően szülői felelősség. „Ha magát beoltatta a szülő, akkor a gyerekétől se zárja el ezt a lehetőséget” – fogalmazott.

Elmondta azt is, hogy szerinte a diákok oltási kampányát nem augusztus utolsó két napjára vagy szeptember első két napjára kellett volna tenni. „Az, hogy augusztus utolsó két napján kicsivel több fiatalt beoltanak, nem jelenti, hogy ők szeptember elsején már védetten kerülnek az iskolába. Az alapvédettség csak egy hét múlva indul el, és majd a második oltást követő tizenkettedik napra lesz meg az a fajta védettség, ami alapján már hátra lehet dőlni” – magyarázta.

Zacher elismerte, hogy valóban lehetnek hosszú távú mellékhatásai az oltásnak, de hangsúlyozta: ez már készítményeknél is így van. „Mikor megjelenik egy új gyógyszer a piacon, azt nem tudjuk megmondani, hogy tartós használat esetén több év múlva milyen mellékhatások jelentkeznek, mert nincsenek még vele hosszú távú tapasztalatok” – magyarázta, ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy sok esetben ráadásul nagyon kicsi az esélye a szövődményeknek.

Zacher azért is tartaná fontosnak a kommunikációt a témában, mert a legcsekélyebb valószínűség is alá tudja ásni a bizalmat. A közösségi médiában ráadásul az emberek sokkal fogékonyabbak a negatív hírekre – tette hozzá.

Szerinte, ha még egymillió embert beoltanának, a negyedik hullám valószínűsége jelentősen lecsökkenne. „Bár kialakulni kialakulna, de sokkal kevesebb embert érintene, kevesebb ember esne áldozatul. (…) Most a Delta az, ami sokkal nagyobb fertőzési rátával bír, de az oltások elég jó hatásfokkal meg tudnak védeni tőle” – magyarázta.

Negyedik hullám

Zacher a negyedik hullám közeledtél az alapvető védekezési módszerek (például maszkviselés) fontosságát hangsúlyozta. Azt is tanácsolta, próbáljunk meg egészségesen élni, zöldség, gyümölcs, mozgás s a többi. De az, hogy „holnaptól immunerősítőt szedek, háromszor kettőt” – ez önmagában nem sokat ér – tette hozzá.

„Kaptam hideget-meleget”

Az interjú végén elmondta, hogy a járvány alatt kapott hideget és meleget is, hogy egy toxikológus miért foglalkozik ezzel. „Alapvetően sürgősségi orvos vagyok, és a sürgősségi orvostannak része a toxikológia, ami nagy szerelmem, és már a koronavírus előtt is az volt. Rengeteget tanultam, részben azért, mert érdekelt, részben a betegek miatt” – magyarázta.
Hangsúlyozta: nem azért szerepelt annyit a médiában, mert ő maga jelentkezett volna, hanem mert felkeresték. Ha pedig valamihez szakmailag hozzá tud szólni, mert a szakterületéhez tartozik, arról bátran beszél. „Még akkor is, ha sok embernek ez nem tetszik és akár támadnak is emiatt” – tette hozzá.

A teljes cikket a Hetek aktuális számában olvashatja el.

atv.hu

Ajánlom

További belföldi híreink