Kövessen minket a Facebookon

Itthon

2021-08-14 07:44:00

Továbbra is megoldásra vár az orvosválasztás kérdése a szülészeten

A várandós kismamák kétharmada szeretne választott orvost vagy szülésznőt, ugyanakkor az idén bevezetett hálapénztilalom folytán az egész ellátórendszerben ellehetetlenült a szabad orvos­választás joga. A kormány tavaly november óta ígéri a kérdés rendezését. A Hetek cikke.

Továbbra is megoldásra vár az orvosválasztás kérdése a szülészeten

Flóra, aki mindkét gyermekét ugyanannál a szülészorvosnál szülte, most a harmadik babával várandós. Az idén hatályba lépett egészségügyi szolgálati jogállásról szóló törvény miatt azonban – amely betiltotta a hálapénzt, ám máig nem rendezte a szülészek úgynevezett rendelkezésre állási díját, aminek fejében munkaidőn kívül is bemennek egy szüléshez – Flóra kénytelen letenni arról, hogy az eddig bevált orvosánál szüljön. Az előző gyermekeit ugyanis egy magánkórházban hozta világra, régi páciensként a szülés levezetése a teljes ottani ellátással együtt jutányos áron 350 ezer forintjába került. Közben változtak a feltételek és az árak, így ha most ugyanott, ugyanannál az orvosnál szülne, már egymilliót kellene fizetnie.

„Kinyomoztuk ugyan, hogy egy állami kórházban is praktizál a szülészorvosom, de egyáltalán nem biztos, hogy ő lesz bent, amikor épp szülni fogok, másrészt én körzetileg nem oda tartozom, így könnyen lehet, hogy nem is fogadnának. Mivel szerencsére problémamentes terhességem van, végül kényszerűségből úgy döntöttünk, hogy a területileg illetékes veszprémi kórházban fogok szülni, annál az orvosnál, aki épp bent lesz – ha egyáltalán szükség lesz orvosra. Az ottani szülészetről egyébként elég pozitív véleményeket hallottunk. A várandósság eleve egy kiszolgáltatott helyzet, de így különösen az, ha ellehetetlenül a nők szabad orvosválasztási joga” – mondta el a lapnak a kismama.

A kismamák mintegy kétharmada vesz igénybe részben vagy teljesen magánellátást. A KSH Népességtudományi Intézet Kohorsz ’18 vizsgálata szerint a várandósok 36 százaléka járt kizárólag tb-finanszírozott nőgyógyászati kezelésekre, további 34 százalékuk kizárólag magánorvosi ellátást vett igénybe, míg 30 százalék a magánellátás mellett párhuzamosan állami szolgáltatásokban is részesült. Más kutatások szerint az utóbbi években a kórházi szülések kétharmada volt „hálapénzes”, amikor is átlagosan 111 ezer forint cserélt gazdát.

Eddig az volt a nemzetközi viszonylatban kuriózumnak számító hazai gyakorlat, hogy a kismamák jelentős része magánúton járt a választott orvosa rendeléseire, aki aztán egy úgynevezett készenléti díj fejében a nap 24 órájában behívható volt a szüléshez. Az ok elég prózai volt: emberségesebb bánásmód, nagyobb biztonságérzet.

Idén januártól lépett életbe az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló törvény, ami a megemelt orvosi alapbérekkel párhuzamosan betiltotta a hálapénzt, valamint március 1-től azt, hogy egy orvos egy­idejűleg magán- és állami praxisban is elláthassa ugyanazt a beteget. Az új jogszabályok értelmében egészségügyi szolgáltatásért legfeljebb egy alkalommal adható maximum 8000 Ft értékű tárgyi ajándék. Hálapénz adásáért viszont 1 év, az elfogadásáért pedig 1-től 3 évig terjedő börtönbüntetés szabható ki, s az orvosokat a Nemzeti Védelmi Szolgálat munkatársai próbabetegekként ellenőrzik.

Jelenlegi állás szerint egy szülészorvos végezhet terhesgondozást, illetve utógondozást privát ellátás keretében, de magánbetege szülését nem kísérheti az állami kórházban, legfeljebb térítésmentesen, ha épp akkor van beosztva. Ha a kismama nem akar magánkórházba menni egy fogadott orvos miatt, akkor elvileg a területileg illetékes kórházba mehet szülni, s ott szabadon választhat azok közül az orvosok közül, akik aznap be vannak osztva. Ha más kórházba akar menni, amennyiben nem előrehaladott a szülés és nincs szabad kapacitás, akkor a kórház akár tovább is küldheti a kismamát a területileg illetékes intézménybe. Információink szerint ez ritkán bár, de előfordul.

A hálapénz tilalma miatt az orvosok nem nagyon fogadnak már területen kívüli betegeket, az ellentmondásos helyzet 10 hónapja szabályozásra vár. Ugyanakkor július közepén a kormányinfón Gulyás Gergely miniszter azt közölte, hogy a (szülészeti) helyzetet a kormány nem tervezi kezelni.

Pedig emiatt már január elején kitört a botrány, amikor a Debreceni Egyetem Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikája Facebook-oldalán közzétette, hogy kollektívájuk egyöntetű döntése szerint a „fogadott” orvos és szülésznő rendszerét megszüntetik egészen addig, amíg azt tiszta, szabályozott viszonyok között nem lehet folytatni. Példájukat számos intézmény követte. Köztük volt a szombathelyi kórház is, ahol az ügyeletes orvosok látják el a kismamákat, s minden teamben van egy tapasztalt szakorvos is, aki képes a komplikált, szövődményes esetek megoldására.

„A szabadidőben szüléshez történő behívás ellentételezéseként adott »szülészeti készenléti díjat« ugyanúgy hálapénznek nevezik, mint a tőle gyökeresen eltérő, de szintén hálapénznek nevezett összeget, melyet a munkaidőben, állami fizetésért végzett orvosi munkáért ad (adott január 1. előtt) esetenként a beteg az orvosnak – sebésznek, háziorvosnak, szülésznek, belgyógyásznak stb. A felkért orvosként végzett szülészeti munka ugyanakkor úgy történik a szabadidőmben, hogy azért semmiféle állami fizetést nem kapok és a munkaidőmbe nem számít be” – hívta fel a figyelmet blogbejegyzésében Deli Tamás, a Debreceni Egyetem szülész-nőgyógyásza, hangsúlyozva, hogy a munkaidőn túli, 24 órás szülészeti készenlét kérdésének rendezése ilyen formán nem hálapénzes kategória és nem tekinthető a szülész-nőgyógyászokkal való „kivételezésnek”.

„Amíg létezik 85 százalékos gátmetszés arányú intézmény és ameddig 23-57 százalékos a császármetszés frekvencia a különböző kórházakban az elvárt 10-15 százalék helyett, és semmilyen hatékony kényszerítő törekvés nincs az ellátás egységesítésére, addig méltatlan a nőktől várni, hogy a megfelelő színvonalú ellátásról lemondva hajlandóak legyenek pusztán a lakóhelyük által meghatározott ellátásban szülni” – fogalmazott nemrég a Másállapot a szülészetben Facebook-csoport, a korszerű szakmai protokollt és szakfelügyeletet is hiányolva.

A Magyar Orvosi Kamara már korábban is javasolt egy jogilag védhető szerződéses megoldást a kismama, az orvos és a kórház között, melyben a kismama tulajdonképpen a szülész rendelkezésre állását, „behívhatóságát” fizetné meg, s a szerződés neki magának is jelenthetne némi garanciát. A veszprémi kórházban már korábban kipróbált modell egyelőre megrekedt a javaslat szintjén, jelenleg egy-két helyen működik csak, például a Semmelweis Egyetem szülészetén.

A teljes cikk a Hetek aktuális lapszámában olvasható.​

atv.hu

Ajánlom

További belföldi híreink