Kövessen minket a Facebookon

Itthon

2021-08-15 07:30:00

12 pontos oktatási reformcsomaggal állt elő a diákság

Nem kevesebb házi feladatot, több szabadidőt, hanem a pedagógusbérek emelését, oktatásügyi minisztériumot és több iskolapszichológust akar az ADOM Diákmozgalom. A diákok aláírást gyűjtenek, hogy a döntéshozókhoz is eljussanak javaslataik. A Hetek cikke.

12 pontos oktatási reformcsomaggal állt elő a diákság

Az Alternatív Diákközpontú Oktatásért Mozgalom (ADOM Diákmozgalom) elődjét, a Független Diákparlamentet 2014-ben alapították, és azóta időről időre oktatással kapcsolatos észrevételeket fogalmaz meg, melyek közül több megvalósult. Saját sikerüknek tekintik a kronológiát tartalmazó történelematlasz érettségin való használatának engedélyezését, az első sikeres nyelvvizsga árának állami visszatérítését, és az egyetemi felvételihez kötelező nyelvvizsga feltételének 2019-es elhalasztását is. Szerveztek már diáktüntetéseket, diákfórumokat országszerte, és az online oktatás alatt országos szintű felmérés keretében vizsgálták a távoktatás megítélését. A Diákmozgalom az ország több városában jelen van, tagjai olyan diákok, akik változást szeretnének elérni az oktatási rendszerben. Ezek a diákok álltak most elő egy 12 pontból álló oktatásireform-javaslattal.

A 12 pont azokra a kérdésekre ad választ, melyet a diákok most a legnagyobb problémának látnak a közoktatásban. Kérdésünkre, hogy mi alapján választották ki épp ezt a 12 pontot, miért ezeket a kérdéseket érzik legégetőbbnek, a Diákmozgalom kommunikációs alelnöke, Fehér Alexandra elmondta, hogy szervezetük elődje, a Független Diákparlament öt évig működött parlamentáris formában. Ez azt jelentette, hogy évente két nagyszabású ülést tartottak a nagyjából 100 választott diákképviselővel. Ezek alatt az ülések alatt felmerült sok téma, és a mostani 12 pontból is több fellelhető az akkori szakmai dokumentumok között is, amelyek – mivel nem lettek megvalósítva – még mindig aktuálisak. „Emellett az utóbbi hónapokban több nagyvárosba is elutaztunk, hogy kikérjük a helyiek véleményét. Voltunk Szegeden, Debrecenben, Győrben és Budapesten is több helyszínen. Arra kértük az utca embereit, hogy mondják el, ők hogyan tennék jobbá az oktatást” – fogalmazott Alexandra. Elmondta, hogy a pedagógusbérek növelése sokak számára az elsődleges probléma volt. Hozzátette, hogy ezek a pontok törvénymódosítással vagy kisebb forrásátcsoportosítással könnyen megvalósíthatók lennének akár egy négyéves parlamenti ciklus alatt.

Mit kérnek tehát az ADOM Diákmozgalom tagjai? A pedagógusbérek növelését, szabad tankönyvválasztást, oktatásügyi minisztériumot, hatékony diákképviseletet, minőségi pedagógusképzést és iskolai autonómiát. Emellett szeretnék, ha növekedne az iskolapszichológusok száma, ha visszaállna a 18 éves korig tartó tankötelezettség a közoktatásban. A modern oktatás és a nyelvoktatás fejlesztése is szerepel a programpontok közt. Schermann Fruzsina, a diákmozgalom szóvivője az ATV Egyenes Beszéd műsorában elmondta, hogy a szülői igazolások számának emelése (legalább évi tíz alkalomra a jelenlegi 3 alkalom sztenderdről) és a 9 órai iskolakezdés kérdése a két legvitatottabb követelésük. Fehér Alexandra kommunikációs alelnök pedig arról tájékoztatott, hogy a pontokat fontossági sorrendben tették közzé, tehát a leg­égetőbb kérdésnek a pedagógusok béremelését tekintik, ezt követi a szabad tankönyvválasztás és az önálló, felelős oktatási minisztérium létrehozása.

A pedagógusok bérének emelése, amit legfontosabb kérésüknek tartanak, azért szükséges, mert a fizetésük jelenleg nem tükrözi eléggé a munkájuk fontosságát. „Az alacsony bér alacsony megbecsültséget is jelent, így ez a szakma kevésbé vonzó a fiatalok számára, emiatt a pedagógustársadalom elöregedett és több ezer pedagógus hiányzik a rendszerből” – írják. A hazai pedagógushiány pedig évek óta a közéleti viták részét képezi. Tavaly, a tanév kezdete előtt két héttel összesen 1167 tanárt kerestek az iskolák. A diákok javaslata szerint a mindenkori minimálbérhez kellene kötni a pedagógusok fizetését, így annak reálértéke nem csökkenne az inflációval.

Az ADOM Diákmozgalom tagjai az iskolapszichológusok munkáját is fontosnak tartják. Mivel jelenleg csak 500 fő feletti létszámú intézményeknek kötelező teljes állásban iskolapszichológust alkalmazni, azt szeretnék, ha több iskolapszichológus lenne a rendszerben, akiknek megfelelő képesítéssel kellene rendelkezniük és a fizetésüket is növelnék. Jelenleg ugyanis nem feltetlenül kell pszichológusi végzettség az iskolapszichológusi állás betöltéséhez, a fizetésük pedig 150 000 forint alatt kezdődik. A diákok szerint a pszichológusok szerepvállalását növelni kellene, hiszen az iskolás évek alatt számos esetben lehet szüksége a diákoknak és a pedagógusoknak is szakember támogatására a mentális jóllét érdekében.

A 9 órai iskolakezdés hazánktól, ahol a nulladik óra már 7:15-kor elkezdődhet, meglehetősen idegen, ám kutatások sora bizonyítja, hogy jótékony hatásai vannak. Éppen ezért egyre elterjedtebb világszerte a 8:30-as, illetve 9 órás kezdés az iskolákban. Ennek a hasznát számos nemzetközi tanulmány is alátámasztja, melyek olyan szempontból veszik szemügyre a később kezdődő tanítási idő hatásait, mint a diákok teljesítőképessége és eredményei. Az olyan országok, mint például Finnország, ahol jellemzően 9 és 9:45 között kezdik az első órát, egyértelműen jobban szerepelnek a kutatásokban. Az ADOM szerint a középiskolások, gimnazisták számára felesleges a 8 órai kezdés (hiszen tipikusan szülői segítség nélkül, egyedül is el tudnak menni iskolába). „Tudományosan bizonyított, hogy a későbbi kezdéssel fokozható a diákok koncentrációja, aktivitása. Ebben az életkorban az alvás jellemzően későbbi órákra tolódik, ez az intézkedés pedig a diákok bioritmusát követve az elhízás és a depresszió kockázatát is csökkentené” – fogalmaznak.

​A teljes cikk a Hetek aktuális számában olvasható. 

atv.hu

Ajánlom

További belföldi híreink