Kövessen minket a Facebookon

Itthon

2021-07-23 16:11:00

Kutatóorvos: Sokkal komplexebb és gazdagabb az immunválasz, mint hogy egyszerű tesztekkel ki lehessen mutatni

Letoha Tamás szegedi kutatóorvos a Spirit FM Exkluzív című műsorában elmagyarázta, hogy hogyan is működik a koronavírus elleni védettség, hogy miért fertőz jobban a delta variáns a korábbi mutációknál, és hogy mi az, amit a vírussal kapcsolatban jelenleg kutatnak.

Két új vakcina is elérhető lesz hamarosan – közölte Letoha Tamás. Az egyik a francia Sanofi cég úgynevezett „subunit” vakcinája, ami a koronavírus tüskefehérjéjét tartalmazza, azt az egységet, amely a vírusban a testi sejtek felszínéhez való dokkolásért felelős. A szintén francia Valneva pedig „a sokat szidott, de rendkívül bevált” elölt vírus alapú oltását készíti. Ugyanezzel a technológiával gyártják a kínai Sinopharm vakcinákat is. A kutatóorvos szerint ezeknél a tüskefehérjén túli régiók ellen is kialakul az immunitás. Mivel pedig leginkább a tüskefehérje az, ami mutálódik, azoknál az új variánsoknál, amelyeknél a tüskefehérje szerkezete megváltozott, a védettség még él.

Az mRNS és a vektor, azaz a genetikai alapú oltásokról azt mondta: ezek rendkívül masszív, tüskefehérje elleni immunválaszt váltanak ki. Hozzátette: „nem jó cégekről beszélni, mert a gyógyszergyárak háborúját éljük, inkább a technológiát kell nézni.” A társadalom szempontjából viszont rendkívül hasznos, hogy többféle vakcinát használunk – jelentette ki.

„Kétféle védettség van: az immunsejtek kis fehérjéket termelnek, amik bekötődnek a vírushoz, és gyakorlatilag megakadályozza, hogy a vírus a gazdasejthez kötődjön, tehát, hogy fertőzzön. Ez az ellenanyag-védettség. A sejtes védettség az, hogy cirkulálnak az immunsejtek a szervezetben, és azt nézik, hogy hol találnak fertőzött sejtet, és azt a fertőzött sejtet kilövik. Ennek a kettőnek az egyensúlya határozza meg a védettséget”

– magyarázta a szakember.

Az ellenanyag-tesztekről Letoha Tamás azt mondta: egyrészt problémásnak találja, hogy itthon nem mindenütt a nemzetközi standartnak megfelelő eljárással tesztelnek. Másrészt, mint mondta, ha ellenanyag-teszttel nem mutatható ki a védettség, sejtes immunitás még lehet. „A természetes fertőzés a tüskefehérjén túli régiókon is kialakul a védettség, de ezt az ellenanyag-teszt nem mutatja” - jegyezte meg.

A beszélgetésben a delta variánsról is szó esett. Ez azért fertőz könnyebben, mert jobban tud a testi sejtekhez kötődni – mondta Letoha Tamás.

„A vírus azt az egyszerű funkciót, hogy reprodukálja önmagát, iszonyú hatékonyan tudja csinálni” – fogalmazott. Miután „csillagászati mennyiségben van jelen” a természetben a koronavírus, elindul a mutáció és a természetes szelekció: melyik változat az, amely jobban képes megmaradni, könnyebben bejut a gazdatestbe.

A koronavírus elleni legfőbb fegyverünk szerinte a védőoltások mellett az, ha a vírus molekuláris szerkezetéről egyre többet tudunk meg, éppen ezt kutatja az ő csoportja. Azt már tudják, hogy a túlsúly, a diabétesz és a magas vérnyomás az a három betegség, amely a legnagyobb kockázatot jelenti, de a mostani legfőbb céljuk, hogy megállapítsák: miért fertőződnek meg egyesek könnyebben.

„Egy racionálisabb képet adhassunk az embereknek, hogy mire kell vigyázni, és ki az a veszélyeztetett populáció, akire vigyázni kell. Mert az nem járható, hogy bezárjuk az egész világot és az egész civilizációt bedöntjük” - fogalmazott.

Letoha Tamás egyébként bizakodó: úgy gondolja, hogy rengeteg jó kutató van a világon, és „ezt a vírust meg fogják tudni oldani.”

A teljes beszélgetést itt hallgathatja meg.

atv.hu

Ajánlom

További belföldi híreink