Kövessen minket a Facebookon

Itthon

2021-03-07 14:01:00

Felerősödött a koronavírus-járvány miatt a kiskorúak online szexuális zaklatása

Az elmúlt években drámai növekedést mutatott a gyermekprostitúció magyar áldozatainak száma. A járvány nem javított a helyzeten, fölerősödött a kiskorúak online szexuális zaklatása, s az interneten terjedő gyermekpornográf felvételek száma a többszörösére nőtt. A Hetek cikke.

Az EU tagállamaiban 2015-ben és 2016-ban a szexuális célú emberkereskedelem magyar áldozatainak közel a kétharmada (64%) gyermek volt. Kirívó adat volt ebben az időszakban az is, hogy az Unióban az emberkereskedelem összes, azaz 1310 gyermekkorú áldozatának a felét tették ki a magyar kiskorúak, akik közül 71-en még a 11. életévüket sem töltötték be, s gyakorlatilag minden esetben szexuális célú kizsákmányolásról (főleg prostitúcióról) volt szó.

Ezek a legutóbbi elérhető adatok, melyek egy növekvő trendbe illeszkedve is kiugróak. Minden évben jelentősen emelkedik ugyanis a gyermekek sérelmére elkövetett, szexuális kizsákmányolás valamely formája miatt folyó büntetőeljárásoknak a száma. Ezt mutatják a statisztikák, méghozzá úgy, hogy ezen a téren a látencia mindmáig nagy – derül ki az ECPAT International és a Hintalovon Alapítvány nemrég kiadott országjelentéséből, amely a gyermekek szexuális kizsákmányolásának aktuális helyzetét tárja fel.

A prostitúció szempontjából a legveszélyeztetettebbek a mélyszegénységben élők és azok, akik már korábban is elszenvedtek fizikai, érzelmi, illetve szexuális erőszakot. Különösen kiszolgáltatottak a gyermekek, a romák, a lányok, s mindenek előtt az állami gondoskodásban élő kiskorúak. Az EB 2018-as országjelentése szerint a gyermekszegénységgel együtt kimutathatóan növekszik a szexuális kizsákmányolás kockázata. Nem véletlen, hogy az emberkereskedelem áldozatainak legjelentősebb hányada az ország északi-északnyugati (Borsod-Abaúj-Zemplén megye, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye) és délnyugati (Baranya megye, Tolna megye) részeiről származik. Ezek a térségek az EU legfejletlenebb térségei között vannak számon tartva.

Járvány és prostitúció

Úgy látja, hogy a járvány alatt a prostitúció nem nőtt ugyan, de nem is szorult vissza, mivel a gazdasági szempont, úgymond, felülírja az egészségügyit. „Amikor lezárták a határokat, és sorban megszűntek a különféle munkalehetőségek, akkor tudható volt, hogy az érintettek valamilyen deviáns módon próbálnak majd megélni, hiszen mindenhol akadnak olyanok, akik visszaélnek a lányok helyzetével. Óriási a lakhatási szegénység, rengetegen élnek összezsúfolva nyomorúságos, egészségre ártalmas körülmények között – ma a gyermekek harmada így él. Innen hova tud menekülni egy 15-16 éves lány? Korán szül ő is vagy prostituált lesz, többnyire a fiúja kedvéért. Nyáron beszéltem lányokkal, akik Németországba jártak ki, és bár hallottak valamit a járványról, nem tartották azt annyira komolynak. Most itthon próbálják űzni az ipart, jóval kisebb tarifákért, néha ötezer forintokért” – mesélte a szociális munkás.

A Hetek kérdésére megerősítette: a szakmában köztudott, hogy egész cigánytelepek élnek régóta a prostitúcióból, s az iparágat nagyrészt kiterjedt családok, klánok működtetik, akiknek a tevékenységi körébe sok egyéb is beletartozik, például drogkereskedelem, uzsora, csicska, koldultatás is. Imre is úgy tapasztalja egyébként, hogy az elmúlt években tovább erősödött a prostitúció a szegényebb településeken, ahol az életkilátások nem javultak.

„A családgondozás során kiderül, hogy a futtatók többnyire egész közeli ismerősök, rokonok: a nő párja, apja stb. A társfüggés is keményen belejátszik ebbe, a lányokat eszközként használják, szabályos emberkereskedelem zajlik. A bizonyítás nagyon nehéz, különösen olyan prostituáltaknál, akik betöltötték a 18-at, mert ők a szexmunkát kényszer nélkül folytatott munkának állítják be” – magyarázza Imre. Megjegyezte: a drog elválaszthatatlan ettől a problémától, a lányok mindegyike szed valamit, ha mást nem, gyógyszereket, rendkívül elterjedt például a Xanax, Rivotril.

A tanulás nem jelent ebben a közegben perspektívát, már csak azért sem, mert hosszú távú tervezést és erőfeszítést feltételez, a fiatalok viszont rögtön szeretnének pénzhez jutni, lehetőleg sokhoz. Ugyanezt gondolják azok a szülők is, aki a saját lányukat adják el prostituáltnak. Imre utalt arra is, hogy egy pécsi szegregátumi iskolában 7. és 8. osztályos lányok a továbbtanulással kapcsolatban nyíltan felvállalják, hogy ők prostituáltként vagy épp kerítőként tervezik a jövőjüket. „Mit lehet erre mondani, amikor fiú osztálytársaik, ha egyáltalán néha megjelennek az iskolában, a legmenőbb cuccokban vannak, vastag aranylánccal a nyakukban?” – tette fel a kérdést a családgondozó.

A kiemelésekre túl későn is kerül sor. Konkrét eset: kivettek a családjából egy 13 éves kislányt, akit a saját apja állított ki az út szélére. A gyerek drogozott, borzasztóan le is betegedett. Lakásotthonba került, helyrejött, majd ugyanott folytatta, ahol abbahagyta, mivel az apja továbbra is megkereste és összehozta kuncsaftokkal.

Az ECPAT-jelentés emlékeztet arra, hogy a mind tarthatatlanabb helyzet miatt hazánk elfogadott egy 2020-tól 2023-ig tartó emberkereskedelem elleni nemzeti stratégiát, különös tekintettel a gyermekkorú áldozatok azonosítására és védelmére, így a velük kapcsolatos szemléletváltásra is. Ide kapcsolódik egy tavalyi törvénymódosítás is, miszerint a rendőrség már nem indíthat szabálysértési eljárást kiskorú prostituáltakkal szemben, hanem védelmi intézkedéseket kell alkalmaznia velük kapcsolatban.

A teljes cikk a Hetek pénteken megjelenő számában olvasható.

atv.hu

Ajánlom

További belföldi híreink