Bod Péter Ákos: 15-szörösére nőtt a deficit ahhoz képest, amit a kormány tervezett
A korábbi évek adataihoz képest rekordnagyságú hiányt halmozott fel a kormány 2020-ban. A kabinet a gazdasági válsággal, az egészségügyi védekezéssel és a gazdaságmentő akciókkal magyarázza a kimagasló deficitet. A jegybank volt elnöke szerint a hiány 15-szörösére nőtt ahhoz képest, mint amit a kormány betervezett, ráadásul ennek a pénznek egy része nem oda ment, ahol tényleg szükség lett volna rá. A jegybank volt alelnöke pedig arra figyelmeztet: a költekezésnek súlyos következménye lehet.
„Miért is ne lehetne a 3% az új kettő?” - márciusban a gazdasági évnyitón még 3 százalékos gazdasági növekedésről beszélt Matolcsy György. A Pénzügyminisztérium nemrég közzétett számai azonban egészen mást mutatnak: eszerint történelmi rekordhiányt halmozott fel a kormány 2020-ban a koronavírus-járványra hivatkozva. Összesen 5548 milliárd forintot, azaz a GDP 9 százalékát költött el, csak decemberben 2250 milliárd volt a kiadás. Az elmúlt években ennek mindössze töredéke volt a hiány.
„Az biztos, hogy 15-szörösére nőtt a deficit ahhoz képest, amit beterveztek”
– fogalmazott Híradónknak Bod Péter Ákos közgazdász. A jegybank korábbi elnöke szerint a kiadásoknak nagyjából a fele indokolt lehetett, ugyanis a járvány miatt kevesebb volt az állam bevétele, és több a kiadása. Viszont Bod Péter Ákos szerint ennek a pénznek egy része nem oda ment, ahol tényleg szükség lett volna rá.
„Úgy néz ki, hogy nagyvállalkozásokhoz, nagy fejlesztésekbe ment, és valóban nem a kisemberekhez. Sőt, arról még nem is beszéltünk, hogy ebbe a rengeteg pénzbe még nem fért bele semmiképpen sem a családi pótlék megemelése, az álláskeresési támogatás meghosszabbítása, és a kisvállalkozóknak azon körének a megtámogatása, akik nem mentek csődbe, csak éppen elvesztették a keresetük jelentős részét” – részletezte a közgazdász.
A jegybank volt alelnöke, Bodnár Zoltán szerint a kormány a nemzeti költségvetés terhére költött, ami azt jelenti, hogy nem kellett például uniós ellenőrzésre számítania, ezért is alakulhattak így a számok. „Van viszont egy rendkívül súlyos következménye, ez pedig az ország eladósítása. A GDP-arányos államadósság az ugye 84,2 százalékra nőtt, ez magasabb még annál is, mint ami 2010 áprilisában vagy 2010 év végén volt” – mondta Bodnár.
A minisztériumok csak tavaly 7300 milliárd forintot költöttek el, ebből a koronavírus-járványhoz kapcsolódó egészségügyi eszközbeszerzések 538 milliárd forintot tettek ki. De jutott 429 milliárd forint a Magyar Honvédségnek harckocsikra vagy éppen helikopterekre, míg az Egészségügyi Ellátó Központ büdzséje 177 milliárd forinttal bővült.
atv.hu
Ajánlom