Kövessen minket a Facebookon

Itthon

2020-12-04 21:46:00

Külpolitikai szakértő: a jogállamisági mechanizmus maradni fog

Miközben a lengyel kormányt megosztja az uniós költségvetés és a helyreállítási alap vétója, a magyar miniszterelnök nem változtat álláspontján. Orbán Viktor az állami rádióban azt mondta: jogi garanciát vár, és azt, hogy a jogállamisági mechanizmust leválasszák a gazdasági csomagról. A külpolitikai szakértő úgy véli: végül megállapodnak majd a felek. Az ellenzék szerint a vétó érzékenyen érintheti a magyar gazdaságot és a magyar embereket. Közben Brüsszel hazánk és Lengyelország nélkül is felállítaná a helyreállítási alapot.

Bár nevében másról szól, a miniszterelnök szerint a jogállamisági mechanizmus célja a Brüsszelből érkező politikai nyomásgyakorlás. A magyar vétónak azonban úgy tűnik, hogy a jogi garanciák teljesítése sem szabhat határt. Orbán Viktor szerint a helyreállítási alapot és a költségvetést le kell választani „a jogállamiság nevet viselő, politikai kritériumokat viselő rendeletről”. „A két dolgot külön pályán kell futtatni. Az egyiket gyorsan le kell zárni, a másikról tárgyalni kell, és majd amikor lehet, meg kell egyezni. Ez a magyar álláspont” – összegezte a miniszterelnök.

A vétót a magyar kormánnyal együtt belengető lengyel álláspont viszont kicsit képlékenyebbnek tűnik. A lengyel miniszterelnök-helyettes tegnap úgy tűnt, kihátrál a vétóból, amikor azt mondta, egy kötelező érvényű nyilatkozathoz kötné a vétó elengedését. Pénteken viszont a lengyel kormányszóvivő posztja arra utalt: ők is leválasztanák a jogállamisági mechanizmust a költségvetési csomagról. Igaz, a poszt már nem említ vétót.

A jogi garancia és a kötelező érvényű nyilatkozat lényegében ugyanarról szól. Az elemző szerint azonban más feltételek is akadnak. Mint azt Deák Dániel híradónknak kifejtette, a vita azon zajlik, hogy nem a tagállami vezetők minősített többsége dönt egy másik állam jogállamiságáról. „Ebben a kérdésben sem a lengyel, sem a magyar fél nem fog majd engedni” – vélekedett a XXI. Század Intézet elemzője.

Híradónknak a külpolitikai szakértő azt mondta: kis engedmények ugyan elképzelhetőek, de úgy véli, hogy a mechanizmus végül marad majd, a vétó nem, a két ország pedig nem fogja elérni, amit akar. „Meggyőződésem szerint december 11-én meglesz a megállapodás” – mondta Szent-Iványi István.

A Momentum EP-képviselője is bízik a megállapodásban, máskülönben súlyos árat fizethet Magyarország. Ha a megállapodás csúszik, abban az esetben Magyarország nagyon komoly pénzösszegektől fog elesni – mondta híradónknak Cseh Katalin. Amíg ugyanis áll a vétó, nem lesznek kohéziós pénzek, agrártámogatások, Erasmus-program, és rengeteg olyan egyéb forrás, ami szükséges ahhoz, hogy a gazdaság alapszinten működjön – fejtette ki a Momentumos EP-képviselő.

A DK a vétó visszavonását követeli Orbán Viktortól, mivel úgy vélik ezzel nem az EU-nak, hanem magának Magyarországnak árt, „hiszen a magyar vállalkozások, a magyar családok, a magyar emberek fognak kimaradni az uniós segélycsomagból” – fogalmazott Rónai Sándor, DK-s EP-képviselő.

Brüsszel már vizsgálja annak lehetőségét, hogy vétó esetén a két ellenálló ország kihagyásával is felállíthassák a 750 milliárd eurós helyreállítási alapot. Közben a sajtóhírek szerint nem kizárt, hogy egy objektív kritériumrendszert is magába foglaló nyilatkozatot adjon ki Brüsszel.

Orbán jogi garanciákat vár, a lengyel kormányt megosztja az uniós vétó

 

atv.hu

Ajánlom

További belföldi híreink