Kövessen minket a Facebookon

Itthon

2020-11-22 08:47:00

Weber üzeni Orbánnak: már kizárták volna a Fideszt, de még nem késő

Az Európai Néppárt már kizárta volna a Fideszt, ha nincs koronavírus-járvány - Manfred Weber a De Standaardban üzent a vétózó Orbán Viktornak: még nem késő, hogy megadja a jóváhagyást az EU-büdzséhez. Az EPP frakcióvezető szavaiból az is kiderül: az Európai Bíróság és a 7-es cikkelyes eljárás körül lehet a kompromisszum.

Weber üzeni Orbánnak: már kizárták volna a Fideszt, de még nem késő

„A járvány miatt nem tudunk megbeszélést tartani a Fidesz kizárásáról, különben a döntés már megszületett volna” - nyilatkozta Manfred Weber, az Európai Néppárt (EPP) frakcióvezetője a De Standaard holland nyelvű belga lap tegnap megjelent cikkében.

Arra a kérdésre, hogy van-e elegendő támogatás az Európai Néppártban a Fidesz kizárásához, Weber azt mondta: „Egyre közelebb állunk egy ilyen döntéshez. Az a tény, hogy Orbán a vétót használja az hétéves büdzsével és a helyreállítási alappal szemben, világos jelzés, hogy elveszíti a támogatást az EPP-n belül. De még mindig azt gondolom, hogy Orbán meg tudja mutatni, hogy kész hozzájárulni a megoldáshoz - mondta az interjúban Weber.

De a bajor politikus még nem zárja be teljesen Orbán előtt az ajtót - teszik hozzá a cikkben, melynek részleteit az interjút készítő újságíró osztotta meg a Twitterén.

A Fidesz kizárását a magyar és a lengyel vétó után az Európai Néppárt elnöke, Donald Tusk is belengette, amire Novák Katalin miniszter, a Fidesz külkapcsolatokért is felelős alelnöke válaszolt is, erről itt írtunk.

Üzenet Orbánnak

A magyar vétó kapcsán, mellyel Orbán Viktor és Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök blokkolja a 2021-es EU büdzsét és az ahhoz kapcsolódó 750 milliárd eurós Next GenerationEU helyreállítási alapot - az uniós jogállamisági mechanizmus bevezetése miatt - Manfred Weber most azt mondta a flamand lapban: „Az üzenetem Orbánnak: mindig azt mondja, hogy az igazságszolgáltatás és a média függetlensége garantált. Ebben az esetben nincs mitől tartania egy jogállamisági mechanizmustól. Még nem késő megadni a jóváhagyását”.

Az Európai Unió német soros elnöksége és az Európai Parlament (EP) tárgyalói két hete jutottak megállapodásra az uniós források kifizetésének a jogállamisági feltételekhez kötéséről. Az általuk már elfogadott tervezet szerint, ha az Európai Bizottság (EB) a jogállamiság megsértését vagy annak kockázatát érzékeli valamely tagállamban, kezdeményezheti a szankciós mechanizmus elindítását, és egy ilyen eljárás végén felfüggeszthetik az EU-pénzek kifizetését. A szankciókról, így az uniós források esetleges felfüggesztéséről pedig az Európai Tanács döntene minősített többséggel. Tehát az új jogállamisági mechanizmus bevezetése ellen Lengyelország és Magyarország nem tudna vétót emelni. Ezért vétózza a két ország az EU-büdzsét és a segélyalapot, mert ezt csomagban kezelik a jogállamisági mechanizmussal.

Itt lehet kompromisszum

Manfred Weber friss De Standaard-interjújából ugyanakkor az is kiderül, hogy a magyar jóváhagyást elősegítő kompromisszum az lehet, hogy az Európai Bírósághoz lehetne fordulni jogállamisági kérdésekben. Ha az Európai Bizottság megállapít egy komoly aggályt a jogállamiság sérelmével kapcsolatban egy tagállamban, akkor az Európai Tanácsnak egy hónap áll a rendelkezésére, hogy döntést hozzon - illetve kivételesen - 3 hónap. Ha minősített többséggel megszavazzák a Tanácsban a szankciót, “az érintett tagország természetesen az Európai Bírósághoz fordulhat. Ez az, amit én látni szeretnék: hogy többé ne politikai vita tárgya legyen, hogy ki tiszteli, vagy nem tiszteli a jogállamiságot, hanem az Európai Bíróság pártatlan, független döntése mondja ezt ki” - jelentette ki Manfred Weber az interjúban. Előre bocsátotta, hogy “ezért is támogatják az új jogállamisági mechanizmus időzítését”. Weber e kijelentése azért érdekes, mert az új jogállamisági mechanizmus jelenlegi verziója nem tartalmazza az Európai Bírósághoz való fellebezést, mint jogorvoslati lehetőséget.

Ezt vetette fel Orbán Viktor is az egy hete Angela Merkelnek és más uniós vezetőknek írt levelében, amiben már akkor jelezte, hogy vétózni fog az új jogállamisági mechanizmus miatt.

Orbán Viktor javaslatokat is tett a levélében egy esetleges új szankciós mechanizmus esetére. Szerinte az Európai Bizottságnak, miután minden szükséges eszköze megvan ahhoz, hogy önállóan járjon el. Brüsszel jelenleg olyan szervezetektől kölcsönzi a hitelességét, amelyek semmiféle demokratikus felhatalmazással nem rendelkeznek - utalt a miniszterelnök a bizottsági jelentéshez szerinte szellemi muníciót biztosító Soros-szervezetekre.

De azt is felvetette: teremtsék meg a jogorvoslat lehetőségét a tagállamok számára. Ez azt jelentené, hogy a Tanács által hozott szankcionáló döntéseket az érintett tagállam megtámadhatná az Európai Bíróságon. A fellebbezés pedig halasztó hatállyal bírna, vagyis az esetleges szankciókat felfüggesztenék, amíg a bíróság nem dönt.

Orbán Viktor a Kossuth Rádiónak adott interjújában nagyon keményen fogalmazott: ha kétharmaddal elfogadják Brüsszelben ezt az új mechanizmust, akkor az Európai Unióból Szovjetuniót csinálnak.

Orbán mellett Szlovénia miniszterelnöke is szorgalmazza az Európai Bíróság bevonását a döntésbe. Janez Jansa is azt írta az Európai Tanács elnökének, a Charles Michelnek címzett - a Magyar Nemzetben tegnap szó szerint közölt - szombati levelében, hogy Szlovénia minden esetben a jogállamiságot támogatja (beleértve az MFF és az RRF – újjáépítési mentőcsomag – eszközöket), feltétel nélkül, ám kettős mérce alkalmazása nélkül. “Támogatja, amíg az Európai Unió szerződését betartják a konkrét eszközök kidolgozásakor, és amíg a jogról vagy annak megsértéséről független bíróság dönt. Ezekben a kérdésekben nem határozhat valamiféle politikai többség, mert az nem jogszerű, nem jogállami, az nem más, mint egy politikai többség uralma”.

A szlovén miniszterelnöknek kiváló, szinte baráti a kapcsolata Orbán Viktorral, és Szlovénia 2021 júliusától az EU soros elnöke lesz.

A 7-es cikkelyes eljárás lezárása?

A De Standaard rákérdezett az EPP-frakcióvezetőnél a Magyarország ellen folyó 7-es cikkelyes eljárás esetleges lezárására is. Manfred Weber szerint az eljárás eddig semmilyen eredményt nem hozott, ő nem látna problémát abban, ha ez a folyamat véget érne. Tény, hogy ezek az eljárások több éves késésben vannak, elhúzódnak. Ha Magyarország és Lengyelország “le akarja zárni ezeket, nekem nincs problémám ezzel” - jelentette ki egyértelműen Weber. Azt is hozzátette az interjúban, hogy a 7-es cikkelyes eljárás nem sikeres, míg a jogállamisági mechanizmus igen. 

A júliusi EU-csúcs után, ahol a 27-ek megállapodtak az EU-büdzséről és a helyreállítási alapr, az szivárgott ki, hogy Merkel ígéretet tett Orbánnak: a német soros EU-elnökség elősegíti, hogy év végéig lezárják az ellenünk folyó 7-es cikkelyes eljárást.

Arról, hogy része lehet-e az Orbán Viktor és a Berlin, illetve Brüsszel közötti, a vétóról és a jogállamisági mechanizmusról szóló alkufolyamatnak a Magyarországgal szembeni 7-es cikkelyes eljárás lezárása, részletesen ebben a cikkünkben írtunk.

Ajánlom

További belföldi híreink