Kövessen minket a Facebookon

Itthon

2020-11-22 06:33:00

Figyelem, figyelem, figyelem - így segíthetik a szülők az otthoni tanulást

A digitális oktatásra való áttérés mindenkinek kihívás, főleg a szülőknek. A nehézségekkel küzdő, „papíros” gyerekek szüleinek pedig különösen az, de a túléléshez adott instrukcióik minden szülőtársnak hasznosak lehetnek. A Hetek cikke.

Figyelem, figyelem, figyelem - így segíthetik a szülők az otthoni tanulást

Bár a digitális oktatási renddel kapcsolatban elég vegyesek az eddigi hazai tapasztalatok, a tavaszi időszak fényében pedagógusok úgy tartják, hogy az úgynevezett ADHD-s gyerekekkel ez többnyire jobban működik, mint a jelenléti oktatás.

„Persze ez is nagyban gyermekfüggő, de mindenképp előny, hogy nem kell egy helyben ülniük hosszú órákon át, kevésbé vonják el a figyelmüket a társaik vagy egyéb ingerek, és a digitális eszközökkel, informatikai programokkal is jól boldogulnak. Mindez a többi gyereknek is nagy könnyebbség, ugyanakkor a személyes kortárs közösség hiánya mindegyiket megviseli” – fogalmazott egy felső tagozatos osztályfőnök a lapnak.

Egy tanítónő kollega szerint a di¬gitális oktatás kétségtelen előnye, hogy a pedagógusnak jóval kevesebb energiája megy el a fegyelmezésre és a számonkérés is egyszerűbb. Ugyanakkor az is igaz, hogy ez a forma sokkal nagyobb terheket ró a szülőkre – többnyire az édesanyákra –, ami az ADHD esetében rendkívüli terhelést jelent.

„Itthon lenni velük, ez nehezített pálya, mert minden energiát leköt, elvon a családtól” – állítja Andrea, aki ADHD-s kisiskolásokat nevel, és saját bevallása szerint maga is folyamatosan tanulja a távoktatásos üzemmódot. Bújja a szakirodalmat, szerinte sokat segített nekik az amerikai szakértőktől megjelent Autizmus karantén idején című kötet is, és úgy látja, kezdenek körvonalazódni azok az alapelvek, melyek mentén az életük könnyebbé és eredményesebbé válik.

Mindenekelőtt fontosnak tartja a szigorú, következetesen betartott, félórás időközökre lebontott napirendet. „Az időzítőt bekapcsoljuk, és reggel átbeszéljük a napot. Félóra reggelire, öltözésre, utána félóra matek, azután félóra játék, amíg mosogatok, utána félóra olvasás, majd félóra szünet, amíg a másik gyerekkel foglalkozom és így tovább. Mindezt táblázatba foglaljuk, kitesszük, így kézben tartható a folyamat. Kezdenek belejönni, és egyre önállóbban csinálni dolgokat. Az, hogy délben pizsamában üljünk a gép elé, szóba se jöhet, hiszen eleve a rendszerező képesség az, ami az ő életükből teljesen hiányzik” – meséli az anyuka.

Az érintett szülőkkel folytatott beszélgetéseink megerősítették, hogy Magyarországon a szűrés nem a legtökéletesebb, ezért az ADHD-s gyerekek többsége nem kerül az amúgy is kis hatósugarú, hiányos ellátórendszer látószögébe. A pedagógusok körében sem mindenkiben tudatosult, hogy a fegyelmezetlen gyerekek viselkedésének hátterében idegrendszeri fejlődésbeli problémák is könnyen meghúzódhatnak.

Dr. Bohács Krisztina egyetemi oktató, a GEM Tanulási Központ vezetőjének megfogalmazása szerint az ADHD tulajdonképpen szabályozási, önszabályozási probléma. „Sokféle és különböző intenzitású tünetekben nyilvánulhat meg – nincs két egyforma ADHD-val élő ember. A spektrum tünetei a figyelmetlenségtől a dührohamokig, agresszióig, sőt fiatalként drogfüggőségig, törvénysértésig terjedhetnek. Három altípusa van, a figyelemhiányos típus, a hiperaktív-impulzív típus, valamint a kettő kombinációja.”

Dr. Bohács Krisztina a BrainRx agytréning program meghonosítójaként a megoldást az agyi hálózatok megerősítésében, újrahuzalozásában látja. A program eredményességét nagy volumenű klinikai és neurológiai kutatások is igazolták: a kísérleti csoport résztvevőinél erősödött a fókuszálási képesség, és szignifikánsan javult az önszabályozás, a társas kapcsolatok, a munkamemória és az önértékelés. A résztvevők fele gyógyszermentesen tud tovább élni: letette a Ritalint és a Stratterát.

A teljes cikk a Hetek aktuális számában olvasható.

atv.hu

Ajánlom

További belföldi híreink