Kövessen minket a Facebookon

Itthon

2020-11-22 13:46:00

Félelem, szorongás: fiatalok mentális küzdelmei a koronavírus-járvány alatt

A lassan egy éve velünk élő járvány árnyékában egyre több cikk és tanulmány pedzegeti a koronavírus mentális „mellékhatásait” társadalmi szinten. Az idősek elszigetelődése, a felnőttkorúaknál a megváltozott munkahelyi körülmények okozta stressz mellett a fiatal korosztály körében is komoly problémák észlelhetőek. A Hetek cikke.

Félelem, szorongás: fiatalok mentális küzdelmei a koronavírus-járvány alatt

Sokan hónapokkal ezelőtt csak legyintettek és fejcsóválva tekintettek a fiatal korosztályra, mint akik a legfelelőtlenebbek a COVID elleni védekezésben. Nem hordják rendesen a maszkot, még járványhelyzetben is ragaszkodnak a bulikultúrához, úgy csinálnak, mintha nem is lenne vírus, felelőtlen magatartásukkal pedig megfertőzik az idősebbeket.

A vádak nyilván nem alaptalanok, a felszín mögötti valóság azonban sokkal komplexebb: kiderül, hogy a fiatal generációt legalább annyira megviseli a világjárvány, mint az idősebbeket – csak másképp mutatkoznak meg ennek a tünetei.

A fiatalkor kihívásai

„Ez az időszak rendkívül nehéz lenne vírus nélkül is, hiszen az érettségi és úgy általában az iskola okozta stressz mellett a fiatalkor kérdései is a vállunkat nyomják. Ebben a korban amúgy is magas a depresszió vagy az öngyilkosság aránya, így azt hiszem, nem csoda, hogy a bizonytalan körülmények felerősítették ezt. Sokszor tapasztaltam baráti beszélgetésekben, hogy a „mit csinálsz ma este” kérdésre az a válasz, hogy hazamegyek, eszem, sorozatot nézek, aztán álomba sírom magam. Nyilván ez lehet túlzás a „vicc” kedvéért, de úgy látom, legtöbbször megbújik az ilyenek mögött egy kétségbeesett segélykérés is” – osztja meg tapasztalatait a Hetekkel egy középiskolás fiatal, Mirella. 

Több iskolapszichológus is beszámol arról, hogy már meglévő mentális problémákat erősített fel a vírushelyzet: az eddigi repedések könnyen hasadásba fordulnak át a fokozott stresszhelyzet miatt.

A megkérdezett vidéki és budapesti fiatalok közül szinte mindenki beszámol a sorozatdarálás jelenségéről és a jó időbeosztás hiányáról – amit úgy éreznek, sosem tanítottak meg nekik igazán.

Depresszió és szorongás

A leggyakoribb ok, amivel a fiatalok most szakemberhez fordulnak, a szorongás – ezt már Pál Melinda pszichológus mondja el a Hetek megkeresésére. A bizonytalan helyzet, a társaság hiánya és a fertőzésszám emelkedése miatt sokan félnek, szoronganak.

Hozzáteszi: eddig mindenki a COVID fizikai tüneteivel foglalkozott, azonban több külföldi tanulmány felhívja a figyelmet arra, hogy a vírus nem várt utóhatásai között mentális problémák is felütik a fejüket – akár fél évvel a megbetegedés után. Ezek jellemzően neuropszichológiai tünetek, úgymint erős fáradtság, emlékezetkiesés, depresszió. „Most már fel kell venni ezt is a repertoárba kérdésként, ha valaki depresszió tüneteivel keres meg bennünket; ezentúl azt is meg kell kérdeznünk tőle, volt-e koronavírusos?” – jegyzi meg a pszichológus.

Egy vidéki kollégája azt is kifejtette: tart tőle, hogy az év végén amúgy is felerősödő depresszív, lehangolt életérzést a járványhelyzet okozta drasztikus változások felerősítik, ez pedig az átlagnál nagyobb számban vezethet öngyilkossági kísérletekhez. Több általános iskolában is tapasztalta, hogy sokkal nagyobb számban fordulnak hozzá segítségért ezekben a hónapokban.

Minden generációnak szüksége van az emberi kapcsolatokra

Az egyedüllét és a magány okozta szorongás szemmel láthatóan nem csupán az idős generációt fenyegeti ezekben a napokban, hanem a tömegesen otthon maradt tizenéveseket is.

Lőwy-Korponay Bereniké szociológus, gyermek- és ifjúságvédelmi szakember ennek kapcsán kifejtette: mindenki azt gondolta, hogy a digitális generáció veszi majd legkönnyebben a karanténidőszakot, nekik nem számít annyira az élő kapcsolatok elvesztése. Számos példa mutatja viszont, hogy ennek az ellenkezője igaz: a digitalizáció ugyan sok mindent megold, a hús-vér találkozókat nem tudja pótolni. Ennek szükségére pedig sokan csak most döbbentek rá igazán. A másik fő problémának azt látja, hogy a fiatal korosztály a bulizáson kívül sok esetben nem lát más eszközt a feszültséglevezetésre, ennek megvonása pedig tovább fokozza bennük a felgyűlt stresszt.

A teljes cikket a Hetek aktuális számában olvashatja el.

atv.hu

Ajánlom

További belföldi híreink