Kövessen minket a Facebookon

Itthon

2020-11-18 13:46:00

Magyar-lengyel vétó: része lehet-e Orbán ajánlatának a 7-es cikkely szerinti eljárás lezárása?

Része lehet-e a Magyarország ellen folyó 7-es cikkelyes eljárás lezárására tett korábbi német ígéret a magyar kormány és a Brüsszel, illetve Berlin közötti, a magyar vétó miatti alkufolyamatnak? – az atv.hu-nak nyilatkozó kormányközeli források ebben látszanak reménykedni, legalábbis "logikusnak" nevezték ezt, feltéve, ha az EU tiszta lapot akar nyitni a jogállamisági mechanizmussal.

Magyar-lengyel vétó: része lehet-e Orbán ajánlatának a 7-es cikkely szerinti eljárás lezárása?

Németország uniós ügyekért felelős államminisztere, Michael Roth gyors egyetértést szeretne elérni az uniós pénzügyi csomagok elfogadásáról - ezért az Európai Unió a jövő év elejétől megbeszéléseket kezd az uniós tagállamokkal a jogállamiság vizsgálatáról, illetve annak a közös értelmezéséről. A megbeszélések célja, hogy megjelöljék azokat a területeket, amelyeken javulást kell elérni és hogy eloszlassák a félreértéseket, a jogállamiság fogalmát és a jogállamiság helyzetének a vizsgálatát illetően - az elhangzott ígéret a magyar és a lengyel vétó okán kialakult uniós "válsághelyzet" feloldásának az elősegítését is szolgálhatja, a bizalom erősítését. Különösen, hogy a magyar kormány mindenekelőtt az "ideológiai" alapú jogállamisági vizsgálatok, és a "kettős mérce" elleni garanciákat szeretne látni.
Kormányközeli források a Roth-bejelentés kapcsán munkatársunk kérdésére, hogy része lehet-e a Magyarország ellen folyó 7-es cikkelyes eljárás lezárása (a nyáron tett német ígéret) a magyar kormány és a Brüsszel, illetve Berlin közötti, a magyar vétó miatti alkufolyamatnak, nem zárták ki ezt.

"All in"?

Az egyik forrásunk - mivel a vétó egy kivételes eszköz az uniós tagországok számára - valószínűsítette, hogy Orbán Viktor miniszterelnök a jogállamisági fronton minden bizonnyal "all in"-t szeretne elérni az alkufolyamatban. Ennek fényében logikusnak nevezte, hogyha a jogállamisági mechanizmust valóban érvénybe akarják léptetni Brüsszelben az uniós források kifizetését illetően, és külön-külön megbeszéléseket folytatnak a tagországokkal, "akkor előtte célszerű tabula rasát csinálni, és tiszta lapot nyitni mindenkinek".

Azért is valószínűsíthető forrásaink szerint, hogy a kérdés informálisan, „forró dróton" felvetődhet, mert német részről sem cáfolták júliusban, hogy a maratoni EU-csúcs után, amikor a 27-ek megállapodtak az összesen 1800 milliárdos EU-büdzséről és a segélyalapról az Európai Tanácsban, hogy Angela Merkel német kancellár ígéretet tett arra Orbán Viktornak, hogy a német elnökség alatt igyekeznek a Magyarország ellen folyó 7-es cikkelyes eljárást lezárását elősegíteni.

A Michael Roth által említett jogállamisági tárgyalások a jövő év januárjában kezdődnének minden EU-tagállammal, mégpedig alfabetikus sorrendben, azaz Belgiummal, Bulgáriával és Csehországgal kezdenének. Ez teszi lehetővé, hogy minden tagország számára azonos elbírálást biztosítsanak hátrányos megkülönböztetés nélkül, tárgyilagos jelentések kidolgozásával.

Lesz-e gyors egyetértés december 10-re?

December 10-én ül össze az Európai Tanács, és ezen az ülésén kell dönteni az EU következő hétéves büdzséjéről és a Next Generation helyreállítási alapról is. Kormányközeli források nem zárják ki, hogy nagy csatározások és nyilatkozatháborúk után már ekkorra körvonalazódhat valamilyen kompromisszum a magyar-lengyel vétó helyett az EU-s pénzek ügyében.

Németország gyors egyetértést szeretne elérni a tagállamok között az EU-s büdzsé és a Next Generation helyreállítási alap elfogadásáról, mert az uniós állampolgároknak európai szolidaritásra van szükségük, ezért az EU-nak meg kell mutatnia, hogy képes cselekedni, kezelni és feloldani a holtpontra került helyzeteket – mondta Roth a napokban.

A német külügyminiszter bizakodó

Az Európai Bizottság igazságügyi biztosa, Didier Reynders szintén arról beszél, hogy a jövő évtől tervezett "mélyreható megbeszélések" elindítása az EU-tagállamokkal fontos mérföldkő a jogállamiság unión belüli megerősítése szempontjából. Már most megkezdi az Európai Bizottság az együttműködést a német elnökség után az EU soros elnöki tisztét ellátó Szlovéniával azért, hogy valóban beépítsék a jogállamiság kultúráját az egész Európai Unióba.

Mindemellett a német külügyminiszter, Heiko Maas tegnap bizakodó volt a tekintetben, hogy megoldást lehet találni a magyar és a lengyel vétó ügyében. Azt mondta, hogy „az elkövetkező órákban" és napokban Németország minden érintett féllel megbeszélést folytat a megoldás érdekében. Heiko Maas is azt hangsúlyozta, hogy nemcsak megoldásra, hanem gyors megoldásra van szükség. Maas "biztos abban, hogy ez sikerülni fog".

A német külügyminiszter nem mondott véleményt a magyar és a lengyel vétóról. Maas úgy fogalmazott, hogy nem lenne okos a részéről, ha ezt megtenné.
Bár nagy a csatazaj, az egyik kormányzati szakértő arra hívta fel a figyelmünket, hogy a koronavírusos Szijjártó Péter külügyminiszter - aki emiatt karanténban is van, de dolgozik -, a napokban részt vett egy videokonferencián, melyen beszélt Heiko Maas külügyminiszter is, aki az európai szolidaritást hangsúlyozta a Covid kapcsán és hogy az európai összefogás a kiút a válságból. A német politikus a magyar-német gazdasági kapcsolatokról azt mondta, hogy "országaik a lehető legszorosabban összefonódnak egymással", de a felsőoktatási együttműködés területén is kiemelte "az évszázados" hagyományokat. A sok közös történelmi élmény között a német külügyminiszter kitért a vasfüggöny 30 évvel ezelőtti lebontására is: ez, mint mondta, a magyarok bátorságának volt köszönhető, "akik elsőként vágták át a szögesdrótot". Ezt Németországban soha nem fogjuk elfelejteni - jelentette ki Heiko Maas.

„Ez a mostani, a magyar és a lengyel vétó miatt kialakult helyzetben egy barátságos kijelentés" – fogalmazott az egyik forrásunk. Szijjártó Péter ugyanakkor rendkívül jó német-magyar kapcsolatokról beszélt egy másik konferenciabeszélgetésen, és egyértelművé tette, hogy a jövőben számíthat Magyarországra Németország.

Heiko Maas volt ugyanakkor, aki néhány hete Jean Asselborn mellett ült Berlinben egy könyvbemutatón. Maas az új uniós jogállamisági mechanizmusról akkor azt mondta: "Ezután lesz egy további eszközünk, amely nagyon fájdalmas az olyan országok számára, mint Magyarország és Lengyelország". Erre reagált a Facebook posztjában Gulyás Gergely azzal: "újabb gyöngyszem a radikalizálódó Németországból: Maas német külügyminiszter fájdalmat akar okozni Lengyelországnak és Magyarországnak"

Arról ebben a cikkünkben írtunk, hogy kormánypárti politikusok bíznak "Merkel erejében" és kompromisszumkészségében. És abban, hogy a német soros EU-elnökség számára presztízskérdés (is) az 1800 milliárd eurós uniós büdzsé és a segélyalap elfogadása, hogy a megállapodás megszülessen a 27-ek között - ahogyan nyáron is megszületett végül az 5 napos maratoni EU-csúcson.

Ajánlom

További belföldi híreink