Kövessen minket a Facebookon

Itthon

2020-10-24 19:35:00

Gulyás: ‘22-re egy “nagy elvtársi csókban“ olvad össze az egész ellenzék

Gulyás Gergely tegnap egy pódiumbeszélgetésén biztosra vette, hogy ‘22-re egy “nagy elvtársi csókban olvad össze” az egész ellenzék. A miniszter beszélt a “progresszív antiszemitizmusról”, őszintén bevallotta: nem olvassa Karácsony Gergely Facebook posztjait, és a ‘22-es választásban az is benne van, hogy nem egy-két választás, “hanem egy-két évtized áll még egy kereszténydemokrata-jobbközép kormány előtt”.

Gulyás Gergely volt péntek este a Polgári Mulató Őszintén rendezvénysorozatának a vendége. A több mint egy órás beszélgetésből, arról, hogy mi volt a Miniszterelnökséget vezető miniszter véleménye a Színművészetisek tüntetéséről, vagy hogy mikor térhet vissza Lázár János a nagypolitikába, itt ,itt és itt számoltunk be.

Az Astoria, a szimbolikus helyszín és a 2006-os események kapcsán (a Polgári Mulató az Astoriánál van) a beszélgetés moderátorai, a Hír Tv-s M. Dobos Marianne és Velkovics Vilmos azt kérdezték Gulyás Gergelytől, hogy “Gergényi miért van még szabadlábon?”

2006 - elszámoltatás?

A miniszter azzal kezdte a válaszát, hogy 1990 óta nem csupán a bírósági szervezet lett “még adminisztráció tekintetében is” független a kormánytól, “de az ügyészségi szervezet is teljes egészében független”. Gulyás Gergely szerint az akkori kormány nem tett meg semmit, hogy a példátlan bűncselekmény sorozatot “amit a rendőrség a kormányzat biztatásával és fedezése“ mellett elkövetett, feltárják. De a bíráság és az ügyészség “sem volt képes” eljárások indítására. A 2006-os viszonyok olyanok voltak, hogy az akkori kormány mindent megtett azért, hogy “a különböző állami szerveket nyilvánvalóan valamelyest orientálja” - jelentette ki a miniszter, Gyurcsány Ferencről azt mondta, hogy a tüntetések szétverése és a szemkilövetések utáni napon az akkori miniszterelnök, “aki érdekes módon ma is a legerősebb ellenzéki párt elnöke”, le volt nyűgözve attól a szakszerűségtől, amivel a rendőrség tette a dolgát, és védte őt “mint egyszerű állampolgárt”. Ebből is látszik, hogy akkor sem tudott igazat mondani - mondta Gyurcsányról.

A kérdés lényegét tekintve kijelentette: annyira volt számonkérés, amennyire erős volt a jogállam 2006-ban és 2010-ben. Mindazonáltal “egyes bíráknál kellő öntudat van arra, hogy a bírói függetlenséget képviseljék”, de ma is bíróként ítélkeznek azok, akik egy későbbi belső bírósági vizsgálat alapján, bizonyítékok nélkül küldtek börtönbe embereket előzetes letartóztatás formájában 30 napra, ezeknek az ítéleteknek a jó részét később másodfokon “kijavították” - mondta.

Arra, hogy elment-e a kormány a falig az elszámoltatás kérdésében, mert a társadalmi igény megvan arra, hogy elszámoltassák azokat az embereket, akik felelősek azokért a cselekményekért, döntésekért, a kabinetben van-e olyan igény, “hogy felerősítsék az ügyészség vagy a bíróság hajlandóságát”, hogy ezeken változtassanak, Gulyás Gergely az általa vezetett parlamenti vizsgálóbizottság és a Balsai István (azóta elhunyt) képviselő, volt alkotmánybíró tényfeltáró jelentésére emlékeztetett.

Gyurcsány - “Valamiért van rá igény”

De nem hagyott kétséget afelől, ha a bíróság akkor nem járt el, most 14 év után nincs olyan cselekmény, ami ne évült volna el. Nem szeretné azt a hamis vágyat kelteni senkiben, hogy az ami akkor nem történt meg, az jóvátehető.

Annak kapcsán, hogy mire van igény, van mire nincs, Gulyás Gergely úgy fogalmazott, nem állítja, hogy Gyurcsány Ferenc ne lenne a népszerűségi versenyek leghátulján, de az EP-választások pártlistás szavazása alapján mégiscsak az ellenzék legerősebb pártjának az elnöke. “Valamiért van rá igény” - jegyezte meg.

Szerencsről

Miután Gulyás Gergely elmondta a véleményét a közös ellenzéki október 23-a előtt tisztelgő Gyurcsány-Szabó Tímea-Jakab Péter-Kanász-Nagy Máté-Vadai Ágnes-Kunhalmi Ágnes- Tóth Bertalan-Schmuck Erzsébet videója kapcsán az ellenzéki összefogásról, Szerencsről kérdezték, pontosabban arról, hogy az ellenzék elégedett az időközi választás eredményével ez az összefogás, ami a Fidesz ellen szólt, működik szerintük.
“Szerintem ebben az eredményben meg tudunk egyezni” - kommentálta Gulyás Gergely általános derültséget keltve (Szerencsen október 11-én a fideszes Koncz Zsófia győzött).

2022-es koalíciók, erős ellenfél lesz az ellenzék?

A ‘22-es választásokig lehet azt mondani, hogy két koalíció áll egymással szemben, az ellenzéki koalícióról azt mondta, hogy az a hatalom megszerzése érdekében jött létre és ideológiai szakmapolitikai-kormányzati alapja nincsen. És vannak a jelenlegi kormánypártok, akik szintén Fidesz-KDNP közös listán fognak indulni - jelentette ki. Szerinte az majd mindegy is lesz, hogy “hány frakcióvá vedlik majd” az ellenzéki összefogás, ami létrejött, mert “azok már egyek”. Már ‘18-ban is felhívták a figyelmet, hogy ez az összefogás Gyurcsánytól-Vona Gáborig terjed. “Nekünk volt igazunk”.

Az már akkor látszott szerinte, hogy ennek az ellenzéki koalíciónak elvi elképzelése az ország jövőjével kapcsolatban nincsen, kormányképességről nem tettek tanúbizonyságot, aki pedig volt már kormányon, az bizonyította, hogy alkalmatlan. Viszont a hatalmat akarják, a hatalomszeretet pedig bármilyen korábbi elvi állásfoglalást felülír náluk - hangzott Gulyás Gergely értékelése.

Ki a “progresszív antiszemita”?

Arra, hogy ez az ellenzéki koalíció mennyire lesz erős ellenfél ‘22-ben, azt mondta, nem követik el azt a hibát, hogy az ellenfelet leértékelik. Egy közös tényező van az ellenzéki koalíció esetében szerinte, “ki az, aki gyűlöli Orbán Viktort”. Gulyás Gergely aztán Schiffer András felhatalmazása alapján elmondta, amit tőle hallott a szerencsi Jobbik-DK összefogása kapcsán, hogy ott az ellenzék “egy progresszív antiszemitát támogat”. Amikor megkérdezte tőle, hogy ki a progresszív antiszemita, ezt Schiffer úgy definiálta: “az, aki jobban gyűlöli Orbán Viktort, mint a zsidókat”.

Hegyvidék: becsületbeli ügy lett volna, 10-15 helyen lehet változás ‘22-ben

Gulyás Gergelyt kérdezték arról is, hogy sem ő, sem Varga Mihály, Kocsis Máté, Hollik István nem indul Budapesten egyéni körzetben 22’-ben, mert “sikerült-e kimenteni őt”, azt válaszolta: nehezen értelmezhető a “kimentés”, hiszen ‘18-ban nyert ott. Azt mondta, nem tartja különösebben veszélyesnek az ellenzéki narratívákat, hogy félnek, ezért a Fidesz kimenti őket a fővárosban az egyéni körzetekből. Mert ha megnézik a választási eredményeket, azt látják, hogy a listás eredményekhez egy jó egyéni jelölt hozzá tud tenni 500-1000-1500 szavazatot. Így az, hogy a kormány miniszterei, vagy a frakcióvezető ne egyéni körzetben induljanak, hanem az országos kampányban vegyenek részt, “én ezt egy racionális méltányolható döntésnek tartom” - mondta.

Megismételte, amit már elmondott, hogy ő elindult volna újra egyéniben a XII. kerületben, mert becsületbeli ügynek tartotta volna, de ilyen esetekben jók a közösségi “kollektív döntések”, mert több racionális érv szól amellett, hogy ne egy kerületben csak, hanem az országos kampányban vegyen részt majd a hajrában.

Lesz, aki ‘22-ben például az életkora miatt nem akar indulni, de a '18-ashoz indulókhoz képest nem számít “nagyságrendi változásra”, korábban 10-15 esetben változott az egyéni képviselő-jelöltek száma. Hipotetikusan megjegyezte, hogy nyilván a helyette induló Fürjes Balázs is (akit kiválónak nevezett ), ha győz, lényegesen nem fog eltérő mértékű voksot szerezni, mint amennyit ő kapna ‘22-ben.

A magyar politikában a fiatal korosztályt még a Fidesz képviseli

“Ha nem sértem meg Fürjes Balázst azzal, hogy nálam tíz évvel idősebb...” - reagált arra, hogy a fideszes “vérfrissités”, fiatalítás motiválja-e a cseréket? Gulyás Gergely szerint ha megnézi a kormány tagjait, a Fidesz-frakciót, vagy annak a vezetését, akkor azt lehet mondani, hogy a magyar politikában a fiatal korosztályt még mindig a Fidesz képviseli. “Vagy leghangsúlyosabban talán a Fidesz képviseli” - pontosított.

Belső kritika a Fideszben - hol a határ?

A belső kritikákra vonatkozó kérdésre Gulyás Gergely azzal válaszolt, hogy volt rá példa, hogy ő is megfogalmazott már eltérő véleményt, “akár a miniszterelnök véleményével szemben is”. Ettől még itt vagyok, jól vagyok - mondta, hangsúlyozva, hogy ha nincs nyilvánvaló rosszindulat a kritika mögött, akkor azt kell feltételezni, hogy az építő. “Nagyon sok ügyben van nagyon sok különböző vélemény, egy kormányülésen, egy Fidesz-elnökségi ülésen teljesen természetes, hogy érdemi viták vannak azt megelőzően, hogy döntés születik” - mondta. Szerinte ennek teljesen világos határai vannak a világon mindenhol, jelesül, hogy ha a döntés megszületett, ahhoz mindenkinek tartania kell magát - tette hozzá.
(A beszélgetés e pontján a teremben kipukkadt egy égő hangos durranással, mire Gulyás Gergely megnyugtatta a jelenlévőket, hogy senki ne ijedjen meg, még nem Gyurcsány Ferenc van hatalmon.)


Bomlik-e az egység a Fideszen belül?

Vannak ilyen írások, idestova harminc éve - reagált arra a kérdésre Gulyás Gergely, hogy egyes elemző írások szerint bomlik az egység a Fideszben, hatalmi harcok szabdalják a kormánypártot. Mint mondta, a Fideszt inkább éri az a vád, hogy monolit, egyéni véleményektől mentes közösség. Örüljünk, hogy ezzel ellentétes cikkek is születnek, mert ez mutatja, hogy nemhogy a vád nem igaz, de az arany középúton járunk - nyugtatott meg mindenkit.

Arra, hogy meg tud-e újulni a Fidesz, Gulyás Gergely azzal reagált, hogy bár Pintér Sándor minden Fidesz-kormányban ott volt, ott van mint belügyminiszter, de van folyamatos változás is, fiatalok jönnek az idősebbek helyére. Sokan kapnak lehetőséget arra, hogy érdemben a politika formálásában részt vegyenek. “Ilyen problémát egyáltalán nem látok” - jelentette ki.

Gulyás Gergely inkább azt a kérdést vetette fel: azt nem tudják, hogy hány választást lehet egymás után megnyerni, de Bajoroszágban például 1949 óta folyamatosan a CSU van kormányon. “És Bajorországot aligha lehetne diktatúrának nevezni” - jegyezte meg. Nem ördögtől való, ha egy politikai erő évtizedekig van kormányon - jelentette ki - ha a társadalom számára vonzó jövőképet tud kínálni. A Skandináv országokban a második világháború után folyamatosan voltak a baloldali kormányok, hozott példát a másik oldalról is.

“Nem tudjuk, hogy mi meddig tart, a ‘22-es választás eredménye sem ismert, minden választásban benne van a vereség esélye is. De ez nem változtat azon, hogy az is benne van, hogy nem egy vagy két választás, hanem egy vagy két évtized is áll még egy kereszténydemokrata-jobbközép kormányzás előtt még” - mondta.

A kérdésre, amit ironizálva tettek fel neki, hogy úgy nyilván nehéz kormányozni, ha a kabinet közben leépíti a jogállamiságot, és diktatúrát épít Gulyás Gergely kijelentette: nyilván nehezebb, “de miután nem próbáltuk, nem tudom megmondani”.

Korrupciós vádak, ki lop?

A beszélgetésen arra a kérdésre, hogy “nagyon sokszor megfogalmazódnak olyan vádak is, hogy a Fidesz-kormány lop, már a vízágyukat is, és könnygáz sem jár a tüntetőknek”, Gulyás Gergely azzal válaszolt, hogy a szavak jelentősége, de az eredeti jelentése is inflálódott. Mint mondta, azzal tudja csak “mérsékelten védelembe venni a jelenlegi ellenzéket”, hogy ez egy nemzetközi jelenség.

Példának a világ vezető hatalmáért folytatott versenyt, az amerikai elnökválasztási Trump-Biden vitát hozta fel, “az hogy valaki lerasszistázza a másikat, vagy korruptnak nevezi, két-három évvel ezelőtt elképzelhetetlen volt - mondta. A média felelősségét is felvetette, hogy mi az az állítás, ami még a közvetítő közeg számára elfogadható.

Karácsonyról: ő nem olvassa a Facebook-posztjait

Tisztán látszik, hogy Karácsony Gergely “univerzumának a tengelye Orbán Viktor” - vetették fel a kérdést a beszélgetésen, és a főpolgármester Facebook-posztjait felhozva, megkérdezték Gulyás Gergelyt, hogy olvassa-e ezeket. “Nem. De lehet, hogy ez egy hiba” - árulta el, hogy mint Budapestért is felelős miniszter sem olvassa Karácsony Gergely Facebook-bejegyzéseinek a jó részét. “Nem része a rendes napi munkájának”. Ahol a főváros és az állam találkozik, ott kell egyeztetni - tette hozzá. Az ellenzéki politikusok többsége hadállásnak fogja fel a polgármesteri tisztséget, és ennek megfelően politizál, mondta a miniszter.

“Őszintén mondom, itt tanú ugyan nincs rá, de nem emlékszem, hogy Karácsony Gergely úgy került volna szóba a kormányülésen, hogy ő ne lett volna ott. Vagy nem egyértelműen Budapesthez kapcsolódó ügyet tárgyaltunk volna” - jelentette ki Gulyás Gergely. Mint mondta, ez nem azt jelenti, hogy ne tartanák fontos szereplőnek a főpolgármestert, de a kormány saját hatáskörét igyekszik gyakorolni.

Nem kell, hogy sok mindenben egyetértsenek. De a főváros esetében azt látják, hogy ott van egy “médiaönkormányzás”, aminek része, hogy a jobbközép kormány ellen kell harcolni “áldozati szerepben ahelyett, hogy értelmes dolgokat valósítana meg a főváros. És az a fejlődés, ami a dualizmus időszaka után a leglátványosabb volt 2010-2019 között, folytatódjon” - magyarázta Gulyás Gergely.

Mindannyian tudjuk mennyi köze volt Karácsony Gergelynek a 3-as metró felújításának a befejezéséhez - jegyezte meg egy közbevetésre. De mint mondta, előny, hogyha egy baloldali politikus egy jobboldali után lép hivatalba, “van mit átadni”. Fordítva, a romokat kell eltakarítani szerinte.

Nem árulta el, mi hangzik el négyszemközt

A miniszter egyáltalán semmit sem válaszolt arra, hogy négyszemközt Karácsonyt Gergely szokott-e több pénzt kérni a fővárosnak, mint mondta, magánbeszélgetéseket “márcsak a formális együttműködés elvi fenntartása miatt sem szeretne kommentálni”. És olyat még a főpolgármestertől sem olvasott, hogy négyszemközt mit beszéltek. Azt a miniszter elmondta, hogy a főváros, ha megkeresi a kormányt, általában pénzt kér.

Ezek után a pódiumbeszélgetésen hosszú percekig arról folyt a szó, hogy mennyi pénz is van valójában a főváros számláján - Gulyás Gergely megismételte ezúttal is, hogy Tarlós István összességében 200 milliárdot hagyott a számlán, “senki, még az állam sem volt jobb helyzetben mint a főváros” -, és a Lánchíd felújításáról, és a koronavírus járvány miatti kötelezettségekről is beszéltek.

Karácsony és a kirekesztő gondolkodás

A “szabad városok” elnevezés pedig Gulyás Gergely szerint azt bizonyítja, hogy Karácsony Gergely gondolkodásában “a kirekesztés mennyire van jelen”, mert ahol jobboldali polgármester nyer, az nem szabad város, “de ahol egy mégoly mihaszna baloldali, az azonnal szabaddá válik”. Ez a szó akadémiai értelmében kirekesztő - állította a miniszter.

Népszavazás? Viccnek nem rossz, csak nem szabad túl komolyan venni

Arra, hogy Karácsony Gergely helyi népszavazásokat szeretne, hogy a 2000 milliárdos uniós források fele fölött az önkormányzatok rendelkezzenek, Gulyás Gergely először is megjegyezte: a szabad város legalább annyira szabad, mint amennyire a “népi demokrácia” népi volt.

A népszavazási kezdeményezést pedig, ha nem komoly tisztséget viselőtől származna, akkor azzal a kézlegyintéssel kellene elintézni, hogy nevetséges, komolytalan, jogilag értelmezhetetlen - jelentette ki. Az EU-s források elosztása nemzetközi szerződéseken alapszik, és uniós megállapodáson, és kevés kivételtől eltekintve a kormány dönt róla.

A legtöbb fejlesztés Budapesten valósult meg - mondta a miniszter, hozzátéve, hogy a főváros panaszkodását, “a felettébb hangos sírást” neki nem jó hallgatnia, és azt az indokolja, hogy a főpolgármester megmagyarázza a balliberális választói előtt miért sikertelen, mit miért nem sikerült megvalósítani.

A Lánchíd kapcsán azt mondta: mindenre nyitott a kormány, de nem tudunk egy, a főváros kezelésében lévő hidat felújítani, jogi akadálya azonban nincs az átadásnak, ha a főváros akarja. “Mi több mint egy éve vagyunk a főváros szurkolói abban, hogy egy közbeszerzést eredményesen lebonyolítsanak" - fogalmazott Gulyás Gergely. A Fradinak a Barcelonánál jobbak voltak az esélyei - tréfált arra válaszolva, hogy ez milyen érzés.

A korrupcióról

Gulyás Gergely szerint 2010 előtt “az elképesztő korrupció" és az ország csődbe menetele együtt valósult meg. A korrupciós vádakat mindig érdemes vizsgálni, "nem gondolom, hogy az egyik oldalon csak tisztességtelen, a másik oldalon pedig kizárólag tisztességes emberek lennének. De a korrupciónak a legobjektívebb mércéje mégsem az ezzel kapcsolatos vádaskodás - ami még a korrupciónál is elterjedtebb -, hanem az, hogy az ország tönkremegy vagy épül” - fejtette ki. Mint Gulyás Gergely mondta, nehéz akkor valakit tömeges lopással vádolni, ha a közvagyon gyarapszik és az ország egyre gazdagabb és az emberek jövedelme folyamatosan nő. Ez nem azt jelenti, hogy adott esetben ne lehetne találni olyat, “aki a mi oldalunkon sem járt el tisztességesen” - jelentette ki. Bizonyára olyan ország nincs, ahol korrupció ne lenne. De a másik oldal, amikor hatalmon volt, a létező legnagyobb korrupciót valósította meg - állította, “és amikor egészen szerény kis formában a hatalom közelébe visszatérnek” ilyen kisstílű lopásokat látunk - utalt a bitcoin bányaszatos ügyre.

Dobrev, Márki-Zay, Hadházy, Pálinkás vagy Karácsony?

A beszélgetés vége közeledtével azt kérdezték Gulyás Gergelytől, hogy ki lehet az ellenzék közös miniszterelnök-jelöltje, és sorolták Szabó Tímea, Gyurcsány Ferencék esetében Dobrev Klára nevét, Márki-Zayét, Hadházyét és Pálinkás Józsefét is. Kinek örülnének? - kérdezték a minisztert.

Gulyás Gergely semmilyen nevet nem mondott, Pálinkást “szegénynek” nevezte. A kérdést azzal hárította el, hogy “ezek valóban olyan ügyek, amik alapvetően rájuk tartoznak”.

"Kétségkívül az embernek van egy olyan érzése a főpolgármester kapcsán, hogy addig-addig kéreti magát, amíg nagyon szépen meg nem kérik és majd akkor nagy kegyesen igent mond" - tette hozzá annak kapcsán, hogy Karácsony Gergely lesz-e miniszterelnök-jelölt.

Szerinte ez “egy pillanatnyilag sokszínű és nyitottnak tűnő verseny, ami más területen egyre kevésbé jellemző az ellenzékre. Mi lehetőleg jó kedvvel nézzük azt, ami történik, és miután mást nem nagyon fognak tudni tenni mint egy jelöltben megállapodni, biztosak lehetünk benne, hogy a végén egy jelölt lesz az ellenzéki oldalon. Hogy Dobrev Klára lesz vagy Karácsony Gergely vagy Pálinkás József, azt nem tudhatjuk" - mondta a miniszter.

Arra, hogy egy vagy több ellenzéki lista lesz-e ‘22-ben, Gulyás Gergely nem tudott válaszolni. “Kívülről nézve és az ő szempontjaikat ismerve az egy lista mellett több érv szól” - mondta, hozzátéve: Gyurcsány Ferenc teljes győzelme az ellenzéki oldalon az egy lista lenne, és miután ő tűnik a legerősebb szereplőnek és úgy tűnik, hogy ő diktálja a ritmust, ezért valamivel nagyobb valószínűséget ad ennek.

Nagy elvtársi csókban olvad össze az egész ellenzék

Arra, hogy mennyire befolyásolja majd a Fidesz, illetve a kormányzati kampányt, hogy az ellenzék próbál megegyezni vagy éppen harcol még egymással, a miniszter közölte: szerinte semennyire. “És azért semennyire, mert a vége, az egyértelmű. Tehát a Jobbiktól a Demokratikus Koalícióig egy nagy elvtársi csókban olvad össze az egész ellenzék, ez biztos. Hogy egyébként az udvarlás különböző szakaszai milyen eseményekkel fognak eltelni, ezt nem tudjuk. De a végeredmény a mi szempontunkból az az, hogy lesz egy miniszterelnök-jelöltje az ellenzéknek. Gulyás Gergely szavaiból az derült ki, hogy a kisebb pártok közül a Momentumnak lehet a legtöbb jelöltje, és az is lehetséges, hogy része lesz az ellenzéki nagykoalíciónak esetleg a Kétfarkú Kutyapárt is. 

Milyen lesz a Fidesz-kampány ?

Azt tapasztalta-e már, “hogy Müller Cecília, Habony Árpád, és Orbán Viktor ülnek egy üveggömb körül, simogatják és próbálják belőle kicsiholni a következő választási kampányszlogent?” - tették fel szintén ironizálva a kissé meglepő kérdést a műsorvezetők Gulyás Gergelynek a ‘22-es kampányüzenetekről.

Ő azt válaszolta, hogy másfél évvel a választások előtt a fő kampányszlogeneket, kampánytémákat előre sosem tudták, még a migráció esetén sem, amikor leginkább látszott, hogy ez egy hosszú ideig napirenden lévő, az embereket érdeklő és meghatározó kérdés lesz.

Orvosi bértábla

A koronavírus-járványról és az egészségügyről is szó volt, a miniszter "halkan és visszafogottan" dicsérte a saját lovukat, mint mondta, mégiscsak egy politikai siker, hogy a koronavírus okozta válsághelyzetben úgy tudtak egy új orvosi bértáblát elfogadni, hogy az orvoskamara javaslatát fogadta el a kormány, a törvényt pedig a parlament, az ellenzék is, egyhangúlag támogatta.

A közbevetésre, hogy “csak a kamara nem támogatta”, Gulyás Gergely azt mondta: utána tettek megjegyzéseket, mert az orvoskamara “maga is megijedt attól, hogy megvalósult, amit javasolt”. De adnak nekik is időt, tárgyalnak velük a részletszabályokról - mondta.

Az ellenzéki bírálatok, támadások kapcsán a miniszter azt mondta: nyilván ha valakivel tudnak, azzal szívesen együtt dolgoznak, “de azért az egy nagy politikai tévedés lenne, hogyha a kormánypártok önmagában a mindent obstruáló ellenzéki reakciók miatt ebben a vitában élnék a mindennapjainkat”.

“Az én napjaimban viszonylag kevés idő telik ezzel. A kormánypárti képviselők nagy része ugyanezt elmondhatja, mert vannak konkrét tervek, elképzelések az országgal, kisebb és nagyobb közösségekkel kapcsolatosan, és mindenki ezeknek a megvalósításán dolgozik. Ehhez képest annak, hogy Szabó Tímea vagy másvalaki éppen mit talál ki - abból a szempontból, hogy a kormányzás sikeres lesz-e és előrevivő-e az országnak - a jelentősége rendkívül csekély.

A kormány sikere ha újraválasztják ‘22-ben?

“A kormányzás sikerét azon lehet lemérni leginkább, hogy újraválasztják-e a kormányt?” - hangzott a kérdés. Gulyás Gergely ezt “egy nehéz kérdésnek” nevezte. Mint mondta, a rendszerváltoztatás óta az önkormányzati politikában alig van sikeresebb ember, mint Tarlós István és legutóbb így sem választották őt újra. “Pedig még azt az állítást sem nagyon vitatják, akár még a politikailag velünk nem szimpatizáló budapestiek sem, hogy a város annyit nem fejlődött soha, mint Tarlós István főpolgármester úr időszakában” - jelentette ki.

Gulyás Gergely szerint a siker és az újraválasztás közötti összefüggés a politikában nem teljes, és ilyen szempontból nem is mindig igazságos. De tudomásul kell venni, hogy a választópolgároknak akkor is igaza van, hogyha mi ezt nem érezzük igazságosnak - mondta. Még annyit tett ehhez hozzá, hogy az viszont biztos, ahhoz, hogy az ember valamit meg tudjon valósítani, igenis a polgárok többségének a bizalma kell egy országgyűlési választáson”.


Mazsihisz - a miniszterelnök méltányos volt?
 
Legvégül a pódiumbeszélgetésen azt kérdezték meg Gulyás Gergelytől, hogy a miniszterelnök véleménye a Mazsihiszről miért a szerencsi választás után derült ki?

Ő erre azt válaszolta, hogy a miniszterelnök véleménye nem változott. A Mazsihisz elnökével évekkel korábban közölte, hogy az amit a Mazsihisz politikai ügyben a rendszerváltozás óta csinált és az elmúlt években csinál, “a között köszönőviszony sincsen”. Tehát a Mazsihisz politikai tevékenysége a szélsőjobbtól való félelem és a balliberális pártok támogatásában merült ki. És míg a szélsőjobbtól való félelem egyértelmű és erős volt, addig a balliberális pártok támogatása “változó erősségű, de azért egyértelmű” - mondta.

Gulyás Gergely szerint mostanra a balliberális pártoknál kétségkívül összekavarta a sorokat, az ami történt, mivel a Mazsihisz által korábban nácinak minősített párt összefogott a balliberális pártokkal. De az, hogy minderre egy olyan közösségnek, a Mazsihisznek amelyik a politikai és közéleti szereplését csak és kizárólag a Jobbik, illetve a szélsőjobboldali párt elleni tiltakozásra építette, most ez ellen "egyetlen éles, világos, egyértelmű” szava sem volt, az ennek a közösségnek a hitelességét alapvetően aláássa - jelentette ki Gulyás Gergely a pódiumbeszélgetés végén.

Heisler Andrásnak, a Mazsihisz elnökének annak kapcsán, hogy Bíró László, az ellenzék szerencsi jelöltje korábban antiszemita mondatokat posztolt, az volt a válasza: a Mazsihisz továbbra sem kíván pártpolitikai téren mozogni, és nem minősíti a pártok koalíciókötéseit. Október 11-e után, amikor kiderült, hogy Koncz Zsófia, a Fidesz-KDNP jelöltje győzött Szerencsen, Heisler András a Kossuth Rádiónak azt nyilatkozta, megkönnyebbültek, fellélegeztek, hogy nem a másik jelölt kerül be a parlamentbe.

Ajánlom

További belföldi híreink