Kövessen minket a Facebookon

Itthon

2020-10-15 07:17:00

IDEA: nem kockázat nélküli a Momentum és a Jobbik külön listákra vonatkozó indulási stratégiája

Az augusztusi adatokhoz képest a pártok támogatottsága érdemben nem változott.

Az IDEA Intézet 2020. szeptember végi, október elejei adatfelvétele alapján a releváns ellenzéki pártok szavazóinak túlnyomó többsége támogatja, hogy az ellenzék közös listán és közös jelöltekkel induljon. A Momentum szavazóinak 71%-a, a jobbikosok 60 százaléka osztja a lehető legszorosabb együttműködési formát, ami a 2022-es ellenzéki indulást illeti. Nem meglepő módon a pártpreferenciájukat nem tudók vagy nem vállalók körében – mely sokaságban jelentősebb potenciális ellenzéki, és nem elhanyagolható potens fideszes támogató is van – az indulási stratégia kérdése egyelőre nem eldöntött (23% nem kíván, 24% nem tud válaszolni). Akiknek viszont van véleményük ebben a rétegben, azoknak 37 százaléka a közös lista – közös egyéni indulás pártján áll.

forrás: idea intézetForrás: IDEA Intézet

Függetlenül attól, hogy mélyebb kutatás szükséges a következő megállapításhoz, mégis több vizsgálat tükrében vélelmezhető, hogy nem kockázat nélküli a Momentum és a Jobbik külön listákra vonatkozó indulási stratégiája. 2020. szeptember végén, október elején előbbi szavazóinak 59 százaléka gondolja úgy, hogy akkor is a közös listára szavazna, ha a Momentum nem azon indulna. A jobbikos szavazók ennél hűségesebbek, „csak” 48 százalékuk hagyná el pártját a közös lista érdekében. Ugyanakkor megállapíthatjuk, hogy 2020 szeptemberében mindkét párt szavazóinak többségében csalódást keltene egy külön listás indulás, és elkötelezettségük pártjaik iránt nem olyan erős, hogy „egy emberként” követnék pártjukat egy közös listától eltérő indulás kapcsán.

forrás: idea intézetForrás: IDEA Intézet

Az MSZP- és DK-szavazók továbbra is fegyelmezetten közös lista pártiak, valószínűleg, ha pártjaik pálfordulással élnének az indulási álláspontjaikat illetően, úgy nem követnék azt. Továbbá egy ilyen esetben szavazóik lemorzsolódásával kellene számolniuk.

Mivel az MSZP- és a DK-s pártelitek és szavazóinak álláspontja egymással fedésben vagy, így elemzésünkben csak a Momentum és a Jobbik támogatóinak, illetve a bizonytalanok álláspontjára fókuszálunk azt illetően, hogy külön listás, de egy miniszterelnök-jelölti indulás kapcsán mi a véleményük 2020 ősz elején. A liberális párt szavazóinak 54 százaléka szerint egy ilyen helyzet gyengítené az ellenzék esélyét, és a jobbikosok 41 százaléka is ezen a véleményen van. A bizonytalanok e kérdést illetően sem bírnak letisztázott véleménnyel, de majdnem 30 százalékuk szerint ez ellenzékgyengítő stratégia lenne.

forrás: idea intézetForrás: IDEA Intézet

Pártpreferencia október elején

Az augusztus végi adatfelvételhez képest 2020. október elején a pártok támogatottsága érdemben nem változott: a Fidesz–KDNP a teljes népesség 34, a biztos szavazó pártválasztók 50 százalékának támogatását bírja. Mindkét választói csoportban hibahatáron belül csökkent a kormányzópárt támogatottsága.

Az ellenzéki oldalon DK a teljes népességben 12 százalékot (+1), a biztos szavazó pártválasztóknál pedig 17 százalékot (+1) kapna. A Momentum az előbbi körben 7 százalékon áll, utóbbiak 10 százaléka szavazna a pártra, azaz tökéletesen megegyezik az előző hónapban mért eredményekkel. A Jobbik támogatottsága teljes népességben 6%, a biztos szavazó pártválasztók körében 8% (-1). A parlamenti küszöböt még az MSZP érné el, támogatottsága a választókorú népesség körében (5%), míg a biztos szavazó pártválasztók között 6 százalékos a támogatottsága. A Mi Hazánk, az LMP, a Magyar Kétfarkú Kutya Párt, valamint a Párbeszéd (+1) a teljes népesség 2 százalékát tudhatja maga mögött.

Ebben a hónapban az ismeretlen preferenciájúak aránya 27 százalék, ami a koronavírus-járvány kitörése óta a legalacsonyabb mért érték.

Módszertan

Az IDEA Intézet a kutatás adatait 2020. szeptember 30 – október 4. között vette fel közösségi média alapú kérdőív segítségével. A vizsgálat végeredménye reprezentatív az ország felnőtt népességére nem, életkor, iskolai végzettség és településtípus tekintetében. Az 2000 fős minta hibahatára az alapmegoszlások esetében legfeljebb +/- 2,2 százalékpont.

Ajánlom

További belföldi híreink