Kövessen minket a Facebookon

Itthon

2020-10-15 16:41:00

Egy védelmi kutatási központ felállítását tervezi a kormány

Ennek részleteiről és a magyar hadiipar fejlesztéséről Maróth Gáspár védelmi fejlesztésekért felelős kormánybiztos beszélt a Spirit FM Exkluzív Novák Andrással című műsorában.

A magyar hadiipar fejlesztésének legfrissebb epizódját október 13-án jelentették be, amikor is egy hadiipari gyártással és termékfejlesztéssel foglalkozó hazai vegyesvállalat alapításáról írt alá szándéknyilatkozatot Michael Humbek, a német Dynamit Nobel Defence (DND) ügyvezető igazgatója és Maróth Gáspár védelmi fejlesztésekért felelős kormánybiztos Kiskunfélegyházán, az Arzenál Zrt. fegyverüzemében. A gyártás részleteire vonatkozó kérdésre a kormánybiztos elmondta a Spirit FM Exkluzív műsorában, hogy különböző harcjárművek védettségét növelő reaktív páncélzatok (ERA) gyártásáról van szó, továbbá fokozatosan elindul a vállról indítható páncéltörő fegyverek (RGW) alkatrészgyártása is.

„Valójában egy nemzetközi közösség Magyarországot találta alkalmasnak arra, hogy idehozza a gyártását és a fejlesztését” – jelentette ki a rádióműsorban a kormánybiztos, arra hivatkozva, hogy a magyar fél partnere az egykori svéd Nobel vállalat, amely jelenleg Németországban működik, és izraeli tulajdonban van.

A kiskunfélegyházi gyárberuházással kapcsolatban elhangzott, hogy 2017-ben kezdték el a felépíteni a magyar kézi fegyvergyárat, és szinte teljesen a nulláról kellett kezdeni mindent. A finanszírozással kapcsolatban a kormánybiztos elmondta, hogy „egyik beruházásért sem szoktunk így külön fizetni”. Hiszen vannak olyan támogatások, amelyeket minden vállalkozás megkaphat a kormánytól, ha munkahelyteremtéssel jár a projekt. Hozzátette, „általában állami önrészt szoktunk vásárolni, tehát pénzügyi befektetést hajtunk végre ezekben a cégekben”. Ennek oka, hogy

nem 4-5 évre tervezik ezekkel a cégekkel a magyarországi együttműködést, hanem minimum 30-40 évre. „Ezért az állam pénze jó helyen van, hogy ha befektetjük ezekbe a közös vállalkozásokba”

– hangsúlyozta a kormánybiztos kiegészítve azzal, hogy ez az együttműködés a DND vállalattal növelheti az ország export képességét, illetve a reményeik szerint a közszféra bevételeit is növelni tudják.

De nem csak ettől a beruházástól várnak komoly bevételeket . A zalaegerszegi gyárnak, ahol a Lynx, azaz Hiúz harcjárműveket gyártják, a bevétele a kalkulációk szerint több milliárd euró lesz, és ebből a magyar program több mint 2 milliárd euró, ami megrendelésként bemegy a gyárba – fogalmazott a részletekről Maróth Gáspár. Hozzátette, hogy további megrendeléseket várnak, és reményeik szerint a következő években sok milliárd eurós forgalmat fog bonyolítani ez a komplexum.

Az AMRAAM-rakéták vásárlásával kapcsolatban a kormánybiztos elmondta, a szerződés aláíródott már, és annyit lehet tudni a részletekről, hogy két féle rakétát vásárolunk. Egyrészről a legmodernebb Amraam C8-as rakétát, illetve „az elsők között vesszük a világban az úgynevezett ER típusú rakétákat. Ezek a legújabb rakétái az amerikai cégnek, és ennek a rakétacsaládnak” – fogalmazott Maróth Gáspár. Az árazással kapcsolatban megjegyezte, hogy miután nem pusztán rakétát vásárolnak, hanem rakétarendszereket, rengeteg kiegészítő eszközzel, ezért bonyolult megállapítani a teljes vételárat.  De mint mondja, ez nagyságrendileg közelíteni fog az 1 milliárd dolláros beszerzéshez.

Arról is beszélt az adásban a kormánybiztos, hogy 2023-2026 között érkeznek majd Magyarországra a legújabb Leopárd harckocsik, szám szerint 44. Addig azonban Magyarország 12 olyan, az A4-es családhoz tartozó harckocsit lízingel, amely lehetővé teszi a honvédségnek, hogy kiképzési célokra használják.  Amint leszállítják az A7-es flottát 2023 és 2026 között, ez a 12 harckocsi átkerül a honvédség tulajdonába.  

Fegyverkezés és titkosítás

Arra a kritikai véleményre, miszerint Magyarország túlfegyverkezik, a kormánybiztos elmondta, „arra készülünk, hogy akármi történik, ezt az országot meg tudjuk védeni.” Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy ezt nem egymagunkban tesszük, hanem szövetségi rendszereken belül. Jelesül a NATO és az Európai Unió. Ez utóbbi politikai közösségben is elindult az utóbbi években egy gondolkodás egy közös európai védelmi rendszerről. Arra a kérdésre, hogy Magyarország mikor éri el a NATO által elvárt GDP arányos 2 százalékot, azt mondta, hogy ez a jelen ütemben haladva 2023-2024 között lesz reális.

A kormánybiztos szerint tehát semmilyen extra fegyverkezést nem hajt végre a magyar kormány, csak azon kötelezettségeinek tesz eleget, amelyet a két szövetségi rendszer, a NATO és az EU elvár a tagjaitól.  Megjegyezte,  a magyar kormány célja mindig is a magyar hadiipar fokozatos fejlesztése, mert egy haderő modernizációt nem lehet meggondolatlanul ráengedni a gazdaságra. Elmondta, hogy a tárgyalásokon komoly vitát szokott generálni az ÁFA kérdésköre. Magyarország arra törekszik, hogy a nemzetgazdaság szempontjából legelőnyösebb ÁFA pozíciót érjék el. Példaként felhozta, hogy az első szerződésnél azt elérték, amit korábban az ALSTOM-mal kötött metróbeszerzésnél Magyarországnak nem sikerült elérnie.

Ami a szerződések titkosítását illeti, Maróth Gáspár hangsúlyozta, hogy

az országgyűlési képviselők számára minden hozzáférhető, vagyis betekinthetnek ezekbe a dokumentumokba abban az esetben, ha kellő komolysággal veszik azok tartalmának minősített jellegét.

Hozzátette, hogy ráadásul egy szerződést sem indítanak úgy, hogy a Parlament honvédelmi és rendészeti bizottsága elé ne terjesztenék be.

Jön az új légtérvédelmi rendszer

Maróth Gáspár beszélt az adásban arról is, hogy a NATO elvárja Magyarországtól a légtérvédelmi rendszer fejlesztését. A jövőt illetően tehát át kell gondolni a radarrendszereket, illetve vannak még  a tüzérképességben lévő fejlesztésekről is elképzelések. Annyit lehet tudni egyelőre, hogy év végéig még két-három ügyben állnak majd a nyilvánosság elé.

De nem csak a hadiipar fejlesztése a cél, hanem a kutatás-fejlesztés is. A kormánybiztos elmondta, hogy nagyon hiányzott a hazai kutatás-fejlesztési portfolióból a hadiipari kutatás-fejlesztés. Ebben hoznak most változást a Magyarországra települő katonai beruházások. Elindulnak ugyanis párhuzamosan komoly K+F programok is. Ennek egyik pillére a már a honvédségen belül működő haditechnikai intézet, illetve egy civil, védelmi ipari kutatási központ felállítását tervezik jövőre. Ennek célja, hogy összefogja azokat a fiatalokat, akik valamilyen területen tehetségesek, és elképzeléseiket bekapcsolhatják a hadiiparba.

A teljes beszélgetést itt nézheti meg:

atv.hu

Ajánlom

További belföldi híreink