Kövessen minket a Facebookon

Itthon

2020-10-12 16:50:00

Gulyás Gergely reagált az újabb “német gyöngyszemre”: fájdalmat akarnak okozni

"Ezután lesz egy további eszközünk, amely nagyon fájdalmas az olyan országok számára, mint Magyarország és Lengyelország" - a német külügyminiszter mondta ezt egy fórumon az uniós jogállamisági mechanizmus bevezetése kapcsán. Erre reagált a Facebookon Gulyás Gergely.

Gulyás Gergely reagált az újabb “német gyöngyszemre”: fájdalmat akarnak okozni

"Újabb gyöngyszem a radikalizálódó Németországból: Maas német külügyminiszter fájdalmat akar okozni Lengyelországnak és Magyarországnak" - kissé meglepő hangütéssel ezt posztolta ma Gulyás Gergely a Facebook oldalán. “Már megint? Az elmúlt évszázadból vannak ilyen élményeink. Jobb lenne mellőzni a birodalmi hangütést” - írja a Miniszterelnökséget vezető miniszter, és hozzáteszi a tegnapi szerencsi választásra célozva: “különösen, amíg az SPD-s külügyminiszter testvérpártja Magyarországon antiszemitákat jelöl a parlamentbe. Szerencsére a magyarok nem vevők erre”.

Gulyás Gergely ezzel arra reagált, hogy a német közszolgálati televízió, az ARD egyik csatornájának az online felülete, a tagesschau.de közöl egy írást az EU következő hétéves 2021-27-es költségvetéséről és a Next Generation segélycsomagról, és a német EU-elnökség mint “pártatlan bíró” felelősségéről az uniós értékek és az uniós források vonatkozásában. S mindenekelőtt a “billió kompromisszum” fontosságáról az ügyben. Az írás kulcsfontosságúnak nevezi, hogy sz uniós alapértékeket sértő tagországok esetében csökkenteni kell-e az EU-forrásokat? Az apropó: az Európai Parlament és az Európai Bizottság ma folytatódó az EU hétéves büdzséjétől szóló tárgyalása.

Ami Heiko Maast illeti: emlékeztetnek, hogy a német külügyminiszter július 1-én megkapta a szimbolikus stafétabotot Gordan Grlic Radman horvát kollégájától a Brandenburgi kapunál - mivel a németek vették át a soros EU-elnökséget. “A szuperhatalmat adó varázspálca még hasznosabb lett volna” - jegyzik meg.

A “pártatlan bíró”?

Idézik Heiko Maast, aki azt mondja : "Remélem, hogy az Európai Parlament ebbe a vitába hozza, amit helyesnek gondol." Talán nem kényelmetlen a képviselők számára nyomást gyakorolni ott, ahol a “pártatlan bíró” keze meg van kötve - mindaddig, amíg a végén megszületik az eredmény.

Az írás emlékeztet, hogy Heiko Maas luxemburgi kollégája, Jean Asselborn mellett ült Berlinben egy könyvbemutatón. Maas az új uniós ( jogállamisági ) mechanizmusról a cikk szerint azt mondta: "Ezután lesz egy további eszközünk, amely nagyon fájdalmas az olyan országok számára, mint Magyarország és Lengyelország". Erre reagált a Facebook posztjában ma Gulyás Gergely.

A cikk a “fukar négyekre” utalva kiemeli, hogy az olyan országok, mint Luxemburg vagy Hollandia, szigorúbb eszközöket szeretnének érvényesíteni, és az Európai Parlament is küzd ezért. Magyarország viszont blokkolhatja a teljes költségvetési csomagot, a jogállamiság mechanizmus miatt. “Vagy ez csak egy blöff?” - vetik fel, konstatálva, hogy ha a “billió kompromisszum” nem jön létre időben az EU költségvetést és a 750 milliárd eurós segélycsomagról, az “csúnya foltot hagyna” a német német elnökségen.

A nyári maratoni emlékezetes EU-csúcson olyan megállapodás született az Európai Tanácsban, ami nem köti össze az EU alapértékek, a jogállamiság tiszteletét az EU-források védelmével-kifizetésével. Ezt akkor Orbán Viktor a lengyel kollégájával, Morawieckivel üdvözölte. Viszont a megállapodás felhatalmazta az Ursula von der Leyen vezette Európai Bizottságot, hogy dolgozzon ki minderről, a jogállamisági “kondicionalitás” mechanizmusát.

A tervezetet a német elnökség kidolgozta, és ez nyugati sajtóelemzések szerint kedvez is Orbán Viktornak - nem konkrét jog(állami) sértéshez kötné ugyanis az EU-s pénzek felfüggesztésével kapcsolatos eljárás megindítását, hanem általában az EU-s büdzsé veszélyeztetéséhez. Viszont a tervezet így is elfogadhatatlan a miniszterelnök számára- elvi kérdés ugyanis a magyar kormány szerint, hogy különböző uniós intézmények “jogállamisági köntösben” bújtatva nem dönthetnek uniós források felfüggesztéséröl.

Az uniós megállapodást az EU következő 7 éves költségvetéséröl - a 750 milliárdos közös segélycsomag miatt - a nemzeti parlamenteknek, így a magyar Országgyűlésnek is ratifikálnia kell.

Orbán Viktor két hete, mielőtt elindult a brüsszeli EU-csúcsra, az MTI-nek azt nyilatkozta, hogy ha a viták megakadályoznák, hogy az elfogadott keretekben megindulhasson a Next Generation uniós segélyalap működése, akkor még mindig ott van az a lehetőség az európai államok előtt, hogy ezt a pénzügyi alapot kormányközi alapon hozzák létre. Azaz, az EU intézményein kívül, kormányközi megállapodással. ( Ha nem az EU veszi fel a hitelt, akkor valószínűleg a nemzetközi pénzpiacok jóval kedvezőtlenebb feltételekkel biztosítanak forrást. Így az uniós milliárdokra szoruló államok kormányainak nagyobb teherrel kellene szembenéznie.)

Az Európai Parlament négy frakciója - köztük az Európai Néppárt - ugyanakkor határozottan a jogállamiság és az EU-pénzek kifizetésének az összekapcsolását sürgeti, elvi nyilatkozatot is aláírtak róla. Azt tudni kell: az EP megvétózhatja a nyári EU-csúcson született megállapodást az uniós büdzséről - és a balliberális oldal most kifejezetten elszánt, az EP német szociáldemokrata alelnöke (Merkel volt igazságügyminisztere), Katarina Barley az elmúlt hetekben durván követelte a jogállamisági mechanizmust, az Orbán-kormányt ostorozva, míg Vera Jourová “beteg demokráciáról” nyilatkozott.

Reakció Heiko Maas német külügyminiszter szavaira Újabb gyöngyszem a radikalizálódó Németországból: Maas német...

Posted by Gulyás Gergely on Monday, 12 October 2020
Ajánlom

További belföldi híreink