Kövessen minket a Facebookon

Itthon

2020-10-10 14:40:00

Sürgősségi kezelés: átalakulás előtt az egészségügy

Viharos gyorsasággal fogadta el a Parlament az orvosok béremeléséről és a hálapénz szankcionálásáról szóló tervezetet. Történelmi léptékű emelésről van szó ugyan, de még nem világos, hogy pontosan milyen feltételek árán. A Hetek cikke.

Sürgősségi kezelés: átalakulás előtt az egészségügy

A törvény alapján az orvosok bére, ami jelenleg mintegy 250 és 900 ezer forint között mozog, 2021–2023 között három lépcsőben, összesen 120 százalékkal fog nőni. Egyidejűleg jogszabály született arról, hogy 2021. január 1-től a hálapénz ígérete vagy adása, illetve a kérése vagy elfogadása egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető.

A törvény legvitatottabb pontja a közegészségügyben dolgozók foglalkoztatási formájának megváltozása, közalkalmazotti státuszból kizárólagos „egészségügyi szolgáltató jogviszonnyá”. Ennek egyik célja az átláthatóság megteremtése, a köz- és magánegészségügyi ellátás szétválasztása, illetve a vállalkozói forma és a másodállás vállalásának korlátozása, munkáltatói engedélyhez kötése. Másik vonatkozása a dolgozók „vezényelhetősége”, ami miatt sokan a katonasághoz hasonlítják az új rendszert, mivel a dolgozók 1 plusz 1 évre másik kórházba lesznek átvezényelhetők. Régóta probléma a rendkívül egyenetlen területi ellátás, egyes hírek szerint az ilyen átcsoportosítások az intézményrendszer átalakítását is maguk után vonhatják.

A törvény elfogadását követő napon a Magyar Orvosi Kamara (MOK) közleményben tiltakozott annak jelenlegi formája ellen, amely számukra is követhetetlen gyorsasággal született meg. Szerintük az egységes jogviszony gyors bevezetése és a másodállás korlátozása szakterületeket és intézményeket tehet működésképtelenné.

A Hetek egészségügyisekkel való beszélgetései alapján úgy tűnik, valóban ez a két dolog verte ki a szakmában a biztosítékot: a vezényelhetőség és a másodállás korlátozása. A hiányszakmák képviselői – például aneszteziológusok, sürgősségi szakorvosok – egyszerre több helyen vannak bejelentve, de a minimumfeltételeket még így is nehezen biztosítják az intézmények. Ezt válthatja fel a központi vezénylés – azaz az egészségügyi dolgozók kizsákmányolása nem szűnik meg, csak ezentúl nem az orvosok rendelkeznek a munkaidejükkel, hanem a munkaadójuk – vonta le a következtetést az egyik alany.

„A béremeléssel nem minden orvos jár egyformán jól – nyilván kedvezően fog érinteni egy patológust vagy radiológust, ám kevésbé egyértelmű például a kórházi „műtétes” szakmák helyzete. Az orvosoknak most főhet a fejük, hogy mi éri meg nekik jobban. Az új helyzet sokakat vihet át a magánegészségügybe, másrészt sokakat hozhat vissza onnan, már csak amiatt is, mert az új bérezésben főleg a munkaviszony időtartama érvényesül. Kimaradt belőle a teljesítmény és végzettség szerinti differenciálás, azaz kevesebb vagy kevésbé felelősségteljes munkával is sokat lehet az állami oldalon keresni” – mondja egy orvos.

A Rezidensek és Szakorvosok Szakszervezete (RESZASZ) 2017-ben készített egy reprezentatív felmérést, melyből kiderült: a hazai orvosok 96 százaléka szeretne hálapénzmentes egészségügyben dolgozni, és döntő részük nem nyugati béreket, hanem a régiónak megfelelő, Magyarország teljesítőképességével, hivatásuk felelősségével arányos béreket szeretne. A megkérdezettek akkor konkréten 300 ezer, 500 ezer és 700 ezer forintos nettó orvosi alapbéreket javasoltak.

A felmérés kapcsán az is kiderült, hogy becslések szerint az orvosok átlag havi 250-300 órát dolgoznak azért, hogy az általuk elfogadhatónak tartott nettó egy-kétmillió forintos jövedelmet elérjék. Ugyanakkor az orvosok többsége szerint pusztán a béremelés nem oldja meg a hálapénz problémáját, az ellátórendszer komplex átalakítására lenne szükség.

A teljes cikk a Hetek aktuális számában olvasható.

atv.hu

Ajánlom

További belföldi híreink