Kövessen minket a Facebookon

Itthon

2020-09-28 16:49:00

Szijjártó Péter kőkeményen kiosztotta az Európai Bizottságot

Az soha nem tetszik a nyugat-európai partnereknek, hogy ha leülünk és azt gondolják, hogy most majd kihasználják a ziccert - jól a fejemhez vágják a kritikákat - , és akkor én előveszem a papírt, és azt mondom: “nézd már, nálatok ez pont így van” - Szijjártó Péter kettős mércéről beszél a brüsszeli jogállamisági jelentés kapcsán.

Az eddigi tapasztalataim lesújtóak. Amikor eddig jogállamiság címszó alatt támadták Lengyelországot vagy Magyarországot, akkor azoknak a támadásoknak a jogállamisághoz semmi közük nem volt. Azokat puszta zsarolási eszközként vetették be és hogy ne kelljen zsarolásnak hívni, hogy ne lógjon ki a lóláb, ráhúztak egy ernyőt, amire ráírták jó nagy betűkkel, hogy “jogállamiság” - így reagált Szijjártó Péter az ATV kérdésére, a Zbigniew Rau lengyel külügyminiszterrel tartott sajtótájékoztatóján arra, hogy miért beszélnek kettős mércéről, az Európai Bizottság ugyanis mind a 27 EU-s országról készít jogállamisági jelentést.

De a demokráciához, a jogállamisághoz ennek semmi köze nincs - jelentette ki a külgazdasági és külügyminiszter. 

Szijjártó Péter állítja: eddig sem volt alapja ellenünk a jogállamisági támadásoknak, kritikáknak. “Ezért osztom az igazságügyi miniszter asszony várakozását”, hogy semmi jót nem vár a mostani jelentéstől. Varga Judit pénteken az ATV Egyenes beszédben fogalmazott így.

A külgazdasági és külügyminiszter most a kérdésünkre azt mondta: az eddigi tapasztalataik alapján nem egy tényekre megalapozott dokumentumra, hanem egy politikai kiáltványra kell számítani, “legalábbis eddig jogállamiság címén ilyenekkel találkoztunk” - jegyezte meg.

Lengyel-magyar összehasonlító jogi intézet

A sajtótájékoztatón bejelentették, hogy Magyarország és Lengyelország "a liberális ideológiai véleményelnyomással" szembeni együttes fellépés érdekében közös összehasonlító jogi intézetet hoz létre. Szijjártó Péter azt mondta: a nemzeti érdeket egyértelműen előtérbe helyező, keresztény alapokon politizáló két patrióta kabinet politikája sokszor megemészthetetlen a "nemzetközi liberális fősodor" számára, amely ezért folyamatosan támadja a két országot. A közös jogi intézet "a kellő jogi biztonságot, bázist és tudást fogja felhalmozni a liberális ideológiai véleményelnyomással szemben".

“Ne nézzenek minket hülyének!”

Az ATV kérdésére a külügyminiszter úgy fogalmazott: az összehasonlító jogi intézet célja pontosan az lenne, “hogy ne nézzenek minket hülyének”. Amikor Lengyelországot azért támadták, mert a bírósági rendszerét átalakítja -mondván, hogy ez antidemokratikus -, megnéztük, hogy Spanyolországban van egy pont ugyanolyan szabályozás - mondta Szijjártó Péter, felvetve: ha Spanyolországban valami jó, akkor Lengyelországban miért rossz? És ha Spanyolországban egy szabályozás elfogadható, akkor Lengyelországban miért elfogadhatatlan?

Mint mondta, az Európai Unióban minden tagország esetében ugyanannak a szabálynak kell érvényesülnie. “Ha egy tagországgal szemben el akarnak indítani Brüsszelben egy kötelezettségszegési eljárást, ha egy országgal szemben azt mondják, hogy na, ez a szabályozás rossz, akkor nézzük meg, hogy a másik 26-ban hogy van ugyanannak a kérdésnek a szabályozása” - szorgalmazta a sajtótájékoztatón. “Nehogy az legyen, hogy csak azért, mert valaki közép-európai, csak azért, mert patrióta kormánya van, csak azért, mert a migrációt ellenzi, csak azért, mert keresztény alapon álló politizálást folytat, azért támadják meg!” - hangoztatta a miniszter.

Felmérték a nagykövetségek

Szijjártó Péter a kérdésünkre, hogy a nagykövetségek valóban felmérik-e, hogy az adott országban milyen jogállamisági sérülést lehet tapasztalni - a Népszava írt erről - azt válaszolta: azért mérette fel, hogy más európai országban ez hogy van, mert elege van abból, hogy egyes nyugat-európai politikusok boksz zsáknak nézik Magyarországot. “Reggel fölkelnek, megrázzák magukat, aztán azt mondják, hogy na, akkor ma is püföljünk egyet. Most már tényleg elegünk van !” - jelentette ki a külügyminiszter. Azt a példát hozta fel, hogy a finnek kifogásolták a magyar sajtószabadság hrlyzetét, a bírósági kérdést is felhozták, és aztán - mint fogalmazott -, “kiderült, hogy náluk még sokkal úgyabban van minden”.

Állítása szerint a finneknél “nagyobb a médiakoncentráció, sokkal nagyobb befolyása van a kormányzatnak a tudományos kutatások kiválasztására is”. A sajtótájékoztatón szorgalmazta: végre lépjünk már túl azon, hogy csak azért, mert valaki később csatlakozott az Európai Unióhoz, csak azért, mert valaki közép-európai, az ilyen nyugat-európai, idézőjeles „jogállamisági” támadásoknak legyen kitéve.

Úgy fogalmazott, érti, hogy a magyar ellenzéki sajtónak az nem tetszik, hogyha megnézik, hogy Nyugat-Európában jogállamisági kérdésekben mi, hol történik. “Ez nyilván az érzékenyítő képzéseknek megvan az eredménye” - fogalmazott. De “hülyének meg ne nézzenek minket!”. Az soha nem tetszik a nyugat-európai partnereknek, hogy amikor leülünk és azt gondolják, hogy majd most kihasználják a ziccert - jól a fejemhez vágják a kritikákat - , én előveszem a papírt, és azt mondom, de hát nézd már, nálatok ez pont így van” - mondta Szijjártó Péter. Zbigniew Rau kérdésünkre az uniós jogállamisági jelentés kapcsán (is) azt hangxúlyozta, hogy feltétlenül szükséges a politikai és a jogi érvek elkülönítése, és ők az utóbbiakra kívánnak építeni.

Bajtársak

A sajtótájékoztatón Szijjártó Péter Lengyelországot Magyarország barátjának nevezte, de mint mondta, “bajtársa és legszorosabb szövetségese is Európában”. A V4-ek ma a legszorosabb, leghatékonyabb és a legeredményesebb szövetség az Európai Unión belül - jelentette ki.

Migációs kvóta: vörös vonal

Szijjártó Péter megerősítette: Lengyelország és Magyarország elutasítja az Európai Bizottság új migrációs paktumát, mivel az egy migrációbarát, a bevándorlást inspiráló dokumentum, amely újabb és újabb migrációs hullámok megindulásának veszélyével fenyeget, valamint - máshogy nevezve, de abban - továbbra is szerepel a kötelező betelepítési kvóta. "Az továbbra is vörös vonal” - jelentette ki. Zbigniew Rau álláspontja szerint az EB új migrációs paktuma a választás lehetőségét vonja el a befogadóországoktól és a migránsoktól is. A terv mélyebb átgondolást és vitát igényel, amelyben védeni fogjuk álláspontjainkat - hangsúlyozta.

A varsói csata

A lengyel külügyminiszter a két ország szoros kapcsolataira utalva példaként említette az idén száz éves varsói csata megnyeréséhez nyújtott magyar segítséget. Ő is azt emelte ki, hogy az idén harminc éves V4-es együttműködés az egyik leghatékonyabb regionális mechanizmus az EU-n belül, gazdaságaik gyorsabban fejlődnek, mint a kontinens nyugati részének országai.

Fehéroroszország, Navalnij

Zbigniew Rau kitért arra is, hogy a V4-ek egyetértenek Fehéroroszországgal kapcsolatban, és tisztában vannak azzal, hogy az ottani társadalom is szeretné megélni alkotmányos jogait és alakítani a saját jövőjét. Ebben segít a V4-országok miniszterelnökei által Lublinban előkészített csomag, amelyet Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő fog bemutatni az Európai Tanács ülésén - mondta a lengyel külügyminiszter. Végül szólt arról is, hogy fehéroroszországi szankciók életbe fognak lépni. A Navalnij-ügyet pedig októberben tárgyalja az uniós külügyminiszterek tanácsa - mondta a lengyel miniszter a sajtótájékoztatón.

Hadházy Ákos: helikopterrel ment ebédelni Szijjártó Péter 
Ajánlom

További belföldi híreink