Kövessen minket a Facebookon

Itthon

2020-09-20 14:00:00

Fél éve van látogatási tilalom a börtönökben – mik lesznek a következmények?

Március óta van teljes látogatási tilalom a börtönökben. Kertész Ágnes 507 napja van bent, ebből körülbelül 200 nap úgy telt el, hogy se a párját, se az édesanyját, se a gyerekét nem láthatta élőben. A Heti Napló riportja.

Számos kutatás igazolja, hogy a fogvatartottaknak miért van hatalmas szüksége a családjaikkal való kapcsolattartásra. Ha huzamosabb ideig nem láthatják egymást, akkor egyrészt elhidegülnek, másrészt nehéz lesz visszailleszkedni a társadalomba, hiszen elveszítik azokat az embereket, akik eddig a kinti életet jelentették számukra.

Kertész Ágnes és párja, István már másfél éve kitartanak egymás mellett, még úgy is, hogy most élőben már több mint fél éve nem láthatták egymást. A kislányával viszont fogalma sincs, mi van, hiszen a járvány előtt Ágnes legalább azt tudta, hogy az édesanyja ha kéthetente is, de találkozhat a lányával, március óta viszont ez megszűnt, így semmit se tudni a kislányról.


A Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága a Heti Napló kérdésére azt írta, hogy a világjárvány idején is kiemelt figyelmet fordítanak az elítéltek családtagjaikkal való kapcsolattartásra. Ennek érdekében minden fogvatartott számára elérhetővé tették a Skype-alapú élő online telefonálási lehetőséget. Ilyen szigorú intézkedéseket egyébként Magyarországon kívül szinte semelyik európai ország nem alkalmaz, ahol pedig hasonló korlátozásokat vezettek be, már feloldották.

Amerikában 30 napra felfüggesztettek minden látogatást (néhány kivétellel még az ügyvédekét is), szállítást, a börtönben dolgozók nem utazhatnak és nem vehetnek részt képzéseken. A korlátozások miatt a börtönök igyekeznek segíteni a kapcsolattartást a hozzátartozókkal, így pl. többet, havonta 300 helyett 500 percet telefonálhatnak a fogvatartottak. Sok helyen biztosítanak ingyenes telefonálást is, mert nagy szükség van a feszültség enyhítésére azoknál, akik börtönben maradnak.

Ausztriában felfüggesztették a látogatók fogadását, de ezzel párhuzamosan kompenzációként bővítették a személyes találkozással nem járó kapcsolattartási lehetőségeket: több telefon- és videóhívást tettek lehetővé, akik nem tudják ezek költségét kifizetni, azoknak az állam fizeti ezt. Illetve A börtönpopuláció csökkentése érdekében olyan módosításokat is bevezettek: ha az elítélt büntetése nem haladja meg a három évet, a börtönbüntetést csak akkor lehet végrehajtani, ha az elkövetőt szexuális bűncselekményt miatt ítélték el, vagy fenyegetést jelent, például egy erőszakos cselekmény miatt.

Franciaországban márciusban 5 ezer olyan rabot engedtek szabadon, akik a büntetésük végén jártak. Megszabták, hogy egy rabot egyszerre csak egy hozzátartozó látogathat.

Olaszországban, amikor márciusban felfüggesztették a látogatásokat, lázadások törtek ki a börtönökben, emiatt 12 rab meghalt. Ezért aztán a kormány elfogadott egy módosítást, amely szélesebb körben teszi lehetővé a házi őrizet alkalmazását, így több ezer rabot engedtek el. Okostelefonokat vásároltak a raboknak, hogy könnyebben tudják tartani a kapcsolatot a családtagjaikkal.

Olaszországban, Franciaországban és Ausztriában, sőt szinte az összes európai országban júniusban, de legkésőbb júliusban újraindították a látogatófogadást.
Magyarországon a legutolsó adatok szerint évente körülbelül 66 ezer ember ellen indul büntetőeljárás, ebből több mint 2200 esetben felmentés születik, és több mint 2 ezer esetben megszüntetik az eljárást. Ez tehát azt jelenti, hogyha valaki előzetesben van, de később lehet, hogy felmentik, mert kiderül, hogy ártatlan, ugyanúgy őt se látogathatják a családtagjai a fogházban. Itthon pedig az fel se merült, hogy bárkit elengedjenek, vagy valamilyen formában csökkentsék a börtönpopulációt.

Solt Ágnes, az Országos Kriminológiai Intézet kutatója és Ivány Borbála, a Helsinki Bizottság jogásza is azt mondja: a skype nagyon jó lehetőség lehetne, ha működne és mindenhol működne. De nem működik. Egyrészt, vannak intézmények, ahol egyáltalán nincs annyi gép, mint amennyire szükség lenne, másrészt vannak családok, ahol az internethozzáférés nem megoldott. Igen ám, akkor ott van a telefon. Csakhogy a börtönből való telefonálás percdíjai horror áron futnak. A telefonálás 75 forintba kerül perceként, és emellé 35 ezer forintos letétet kell adni a mobiltelefonért cserébe.

Ráadásul a magyar börtönök elképesztően túlzsúfoltak. Itthon körülbelül 18 ezer ember van börtönben, ehhez képest a 9 millió lakosú Ausztriában kevesebb, mint fele ennyien. De a majdnem dupla annyi lakosú Hollandiában is csak 10 ezren.


A Magyar Helsinki Bizottság szerint éppen ezért most nagyon fontos lenne, hogy a börtönben való szabadságelvonás valóban csak végső intézkedés legyen. A súlyos, ténylegesen szükséges esetekben alkalmazzák, mint ahogyan teszik ezt egyébként számos más országban is. A szabálysértőket, a pénzbírságot meg nem fizetőket például nem feltétlenül kellene börtönbe zárni, hiszen azzal jelen helyzetben feleslegesen növelnék tovább a börtönök túlzsúfoltságát.

Magyarországon több mint 18 ezer embert tartanak fogva 29 intézményben, ez tehát azt jelenti, hogy most jelenleg 18 ezer ember egyetlen egy családtagját sem láthatta a koronavírus-járvány kirobbanása óta, több mint fél éve. A szakemberek szerint ennek súlyos következményei lehetnek, már csak azért is, mert a rabok egyre zaklatottabbak és feszültebbek, sőt az is elképzelhető, hogy sokkal, de sokkal nehezebben tudnak majd visszailleszkedni a társadalomba, hiszen elveszítették az utolsó kapcsolatukat is a külvilággal.

Ajánlom

További belföldi híreink