Kövessen minket a Facebookon

Itthon

2020-09-10 14:00:00

Palkovics köszöni szépen Freund ebédmeghívását, de előbb a hasznos dolgok 

Nem fogadta el egyelőre az őt keményen bíráló Freund Tamás ebédmeghívását az Akadémia székházába Palkovics László, aki hosszú, kimerítő levélben válaszolta meg: miért változtatta meg a szakmai zsűri javaslatát a kutatói pályázatokról. Az innovációs miniszter - aki levelében Pálinkásra is hivatkozik - közli: a jövőben is így fog eljárni.

Palkovics köszöni szépen Freund ebédmeghívását, de előbb a hasznos dolgok 

Nem először éri a kormányzatot és személy személyesen engem az a vád az Országos Tudományos Kutatási Alapprogramok (OTKA) alapkutatási pályázatok kapcsán, hogy a tudományt, az alapkutatásokat nem tartjuk kellően fontosnak, vagy értékesnek, “pedig elég csupán néhány, a közelmúltban indult kezdeményezést említenem, hogy alátámasszam, ez nem igaz” - így kezdi válaszlevelét Palkovics László, amit az őt keményen bíráló Freund Tamásnak, az Akadémia új elnökének írt.

Freund Tamás a héten írt levelet a miniszternek - amit a Klubrádió hozott nyilvánosságra - és kifejezetten sérelmezte, hogy Palkovics László megváltoztatta a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal szakértői testületek által felállított rangsorát, átírta a szakmai zsűri javaslatát a támogatásra érdemes kutatói pályázatokról. Ennek legkirívóbb eseteként miniszteri döntéssel, egy, a testület által utolsónak rangsorolt pályázat is támogatást kapott. Az OTKA orvosi és biológiai tudományok kollégiumának elnöke azonnal le is mondott.

freund tamás, mta új elnökeFreund Tamás, MTA új elnöke

Az MTA elnöke “példátlannak” nevezte, hogy döntésével Palkovics László vagy az NKFIH elnöke a szakmai kollégium minősítésével szemben ítélt meg pályázati támogatást. Freund Tamás szerint mindezzel a miniszter a rendszer hitelességét veszélyezteti, a magyar és külföldi kutatók szakmai munkáját írta felül “egy tollvonással”. Ezért azt kérte a neki írt levelében, hogy vizsgálják ki az ügyet.

Plusz 22 milliárd, több laboratórium

Az atv.hu-hoz eljutott válaszlevelében Palkovics László mindenekelőtt az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat intézményei számára biztosított 22 milliárd forintos többlet-finanszírozást említi meg. De arra is felhívja Freund Tamás figyelmét, hogy újonnan létrejövő Nemzeti Laboratóriumok rendszere kezdetben mintegy 14 milliárd forint értékben támogatja a nagy, nemzeti kutatási együttműködésekben létrejövő laboratóriumok létrejöttét, de “a későbbiekben számuk bővülése is várható a jelenlegi 18-ról”.

“Ezek azon túl, hogy a hazai kutatás-fejlesztésben alapkutatások tekintetében is az adott tématerületen meghatározóak lesznek, a hazai tudomány számára nemzetközi szinten is egyedülálló kapcsolódási lehetőségeket kínálnak a nemzetközi kutatási térben. A Nemzeti Laboratóriumok, csakúgy, mint az OTKA rendszere is jelentősen építenek a szereplők közötti bizalomra, ami alapvető feltétele bármilyen nemzeti Innovációs, vagy támogató kutatásfinanszírozási rendszer működésének”

- írja a miniszter.

Pálinkás József javaslatára...

Palkovics László a Freund Tamás által kért törvénymódosítás kapcsán - hogy ne lehessen megváltoztatni az NKFI Alap tudományos pályázati rendszerében konszenzussal kialakított rangsorokat -, arra emlékeztet, hogy “még 2014-ben éppen a Magyar Tudományos Akadémia egyik korábbi elnöke, Pálinkás József javaslatára lett az akkori OTKA iroda a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal része. Ez a változás már akkor magában hordozta annak lehetőségét, hogy a mindenkori NKFIH elnök az OTKA kollégiumok döntéseit felülbírálhatja” - írja a miniszter, hozzátéve: a 2019-es jogszabály-módosítás ezen nem változtatott, pusztán az NKFIH jogállásához kapcsolódó jogharmonizáció következménye.

Palkovics László a levelében leszögezi: “a jogszabály által biztosított lehetőséget a továbbiakban is fent kívánom tartani”. Ennek legfőbb oka - teszi hozzá a miniszter -, hogy az elmúlt, több mint 30 évben az OTKA döntéseket meghozó mindenkori vezetésnek nem volt érdemi eszköz a kezében arra, hogy a kollégiumi döntéseket objektív kontroll alá vesse. “Ezért a kiváló hírnévnek örvendő OTKA rendszer a mindenkori kutatók, pályázók felett egyben megkérdőjelezhetetlen hatalommal is rendelkezett, a döntések harmadik fél általi felülvizsgálatára nem nyílt valódi lehetőség. A források elosztásának módja érdemi kontroll nélkül zajlott” - konstatálja.

A tudománymetriai rendszerek fejlődésének köszönhetően mostanra ugyanakkor lehetővé vált az, hogy az egyes zsűrik szintjén is láthatóvá váljon, objektív mutatók alapján ki és hogyan teljesít tudományos téren. A sikeresen – azaz jó minőségben, és sokat – publikáló kutatók azok, akik nemzetközi szinten is versenyképessé teszik a hazai tudományt, ami közös célunk.

“Az vitathatatlan, hogy aki jó publikációs mutatókkal rendelkezik, az fog a jövőben is jó eséllyel jól publikálni, hiszen rangos folyóiratokban megjelent cikkek is alátámasztják ezt az állítást. Ahogyan azt is, hogy az OTKA bírálati rendszere csak részben alkalmas arra, hogy a jövőbeli publikációs aktivitást - azaz a majdani kiválóságot - megítélje - szögezi le Palkovics László, hozzátéve: hasonló a helyzet a Lendület pályázók tekintetében is, “hiszen a Lendület kutatók várható publikációs teljesítményét sem tudják pontosan megítélni a bírálók”.

Miért javasolnak támogatásra “gyengén” publikáló kutatókat?

A tudománymetriai rendszer, melyet az NKFIH az idei évtől bevezetett és a kiválóságot objektív szempontok szerint - az MTMT alapján - méri, lehetőséget adott arra, hogy az OTKA rangsorral kapcsolatban az NKFIH megtehesse azt, amire eddig nem volt módja: azaz indoklást kérjen a szakmai grémiumok vezetőinél arról, hogy az objektív mutatók mentén gyengén publikáló kutatókat miért javasolják támogatásra - írja Palkovics László

A miniszter szerint fontos aláhúzni, hogy a „gyengébb kutató” az objektív tudománymetriai rendszer alapján került kiválasztásra, amely rendszer az MTA Könyvtára által üzemeltetett MTMT adatbázis tudományos adattartalma alapjain működik.

 Az indoklásra való felhívás tudományos alapokon nyugszik - szögezi le Palkovics László és felhívja Ferund Tamás figyelmét, hogy jómaga is a „tudomány művelői” közé tartozom, “így a tudományos kutatások értékelésére ebben a minőségemben is lehetőségem van, nem pusztán miniszterként” - jegyzi meg levelében.

320-ból csak 9 döntést bírált felül

Ami pedig az MTA-elnöke által kifogásolt döntéseket illeti, a miniszter azt írja: ezek esetében is “kiemelten fontos volt a számára, hogy az OTKA döntési javaslata csak akkor kerüljön megváltoztatásra, ha sem az objektív, tudománymetriai mutatók, sem pedig a szakmai értékelések együttesen nem kellően meggyőzőek”. Palkovics László szerint a kollégiumok munkáját dicséri, hogy a több, mint 320 döntés esetében mindössze 9 alkalommal bíráltam felül a döntési javaslatot, “azaz a bírálati rendszerben született döntések szinte kivétel nélkül megfelelő, jó színvonalon történtek az objektív mutatókkal összevetve is” - írja Freund Tamásnak.

A felülbírálat során bekerült kutatók mindegyike pozitív irányban mozdította el a támogatottak körét, azaz jobb tudományos mutatókkal rendelkező kutató került be a támogatottak közé - jelenti ki Palkovics László.

Mint az MTA elnökének írja, az a cél ismét, hogy a korábban is jobban teljesítő kutatók - akiktől a jövőben is várható a tudományos teljesítmény legfontosabb mércéjének, a minőségi publikációknak a létrejötte - kapjanak finanszírozást olyan kutatók helyett, akik gyengén publikálnak. “Hozzáteszem, nem minden esetben került ki a gyengébben teljesítő kutató a támogatottak közül, amennyiben érdemi szakmai érvelést láttam, abban az esetben a gyengébb kutató is finanszírozásra került”.

"Ön is..."

A miniszter a levelében emlékeztet, hogy hasonló elvet alkalmaztak korábban az Élvonal konstrukció logikájának megváltoztatásánál is. “A korábbi, objektív módon kiemelkedőnek minősülő, nemzetközileg megmérettetett kutatók - így Ön is - kaptak finanszírozási lehetőséget, a csak hazai szinten kiválók számára azonban ez a jelentős összeg nem elérhető” - írja levelében, jelezve: helyesnek véli, hogy a nemzetközi siker legyen a hazai tudomány fokmérője a jövőben is.

Az utolsónak rangsorolt pályázatról

A kérdéses, utolsónak rangsorolt pályázattal kapcsolatban levelében Palkovics László azt hangsúlyozza: hét projekt esetében az OTKA kereteken felül, a korábbi Élvonal konstrukció maradványának terhére történt támogatás. Ez a plusz forrás tehát az OTKA döntési területén kívül került “allokálásra”, pusztán technikailag kerül az OTKA pályázataiban kezelésre.

Ugyanakkor az, hogy néhány kutató ügye ezzel kapcsolatban nevesítésre kerülhetett, jól jelzi az OTKA rendszerben aláírt titoktartási nyilatkozatok értékét és kérdőjeleket vet fel az objektivitás és szakmaiság kérdésében. A bizalom és hitelesség az ilyen ügyek kapcsán sérül igazán, főleg, hogy nem egyedi esetről van szó, nyílt titok, hogy a kollégiumi rangsorok rájuk vonatkozó részét a pályázók egy része még a döntés előtt ismeri

- jegyzi meg a miniszter.

Az újonnan bevezetett tudománymetriai rendszer finomhangolása a tudományos közösséggel együttműködésben a jövőben lezajlik. Ennek erős alapot ad az is, hogy a bevezetett tudománymetriai rendszert a bírálók jelentős része találta hasznosnak, így mindenképpen ennek alapján fejlesztjük tovább az OTKA döntéshozatali rendszerét. A kiválóság támogatása közös ügyünk, ebben fontos lépést jelent, hogy a sok évtizedes rutinok és megcsontosodott rendszerek megújításra kerülhetnek. Az alapkutatások finanszírozásának módja is igényli az innovációt - közli Palkovics László.

Ebédmeghívás? Köszöni, de...

Az ebédre való meghívását köszönöm, ugyanakkor hasznosabbnak látnám azt követően, ha az együttműködés érdemi kezdeményezései - akár például a Bolyai pályázatok, akár az EISZ finanszírozása kapcsán - az MTA oldaláról megtörténnének, különösképpen az elmúlt, feszültségekkel terhelt időszak tükrében - válaszolja Palkovics László arra, hogy Freund Tamás a hozzá írt levele végén felvetette: a részletek tisztázása érdekében szívesen vendégül látná egy ebédre az MTA-székházban.

“Bízom benne, hogy a fentiek világossá tették döntésem hátterét és céljainkat a kutatói kiválóság jövőbeli finanszírozását tekintve” - zárta levelét a miniszter.

 

Ajánlom

További belföldi híreink