Kövessen minket a Facebookon

Itthon

2020-07-29 19:30:00

Miről szól az a bizonyos 2018-as javaslat, amit von der Leyen leporolna?

Egy 2018-as javaslatát kellene leporolnia a Bizottságnak az EU-s pénzek védelme érdekében Ursula von der Leyen szerint. Nagy kérdés, hogy lesz-e még az ügyben Orbán Viktornak vétójoga, egyhangúan kell-e majd az új uniós mechanizmus-rendeletet megszavazni az Európai Tanácsban?

Homlokegyenest eltérő végkimenetelt remélnek az ellenzéki oldalon megszólaló EP-képviselők, elemzők, és a fideszes Deutsch Tamás vagy Kovács Zoltán, amikor arról beszélnek, hogy milyen új európai mechanizmus jön ősszel az EU-források ellenőrzésére. Lesz-e “fekete leves” Orbán Viktor és kormánya számára, vagy korántsem kell olyan borúlátónak lenni, ami az uniós források felhasználásának a védelmét illeti, és nem kell tartani az új mechanizmustól, a Bizottság által kidolgozandó “feltételrendszertől”.

Az, hogy Ujhelyi István (MSZP) vagy Dobrev Klára (DK) bukásnak látja, amit Orbán Viktor az EU-csúcson elért, míg a másik oldalon történelmi megállapodásról beszélnek, és hatalmas sikerről, nem meglepő. Viszont teljesen mást mondanak arról is, hogy vízválasztó lesz-e ősszel az az Európai Bizottságtól várt új javaslat az Európai Tanács által megrendelt ”feltételrendszer”, ami - legalábbis Ursula von der Leyen egyik nyilatkozata szerint - az Európai Bizottság 2018-as rendelet-tervezetének a “leporolását“ jelentené.

Az Európai Bizottság elnöke ebben a nyilatkozatában azt is mondta, hogy a jogállamiság tisztelete és az EU-s költségvetés védelme “kéz a kézben járnak”.
Ursula von der Leyen az idézett nyilatkozatában azt mondta: “A Bizottság most lépéseket tesz majd. Elővesszük a 2018-as jogállamisági javaslatunkat, együttműködünk majd a társ-törvényhozókkal azért, hogy ezt a javaslatunkat előrevigyük és ahol szükséges, javítsuk”.

Az, hogy a javítás szigorítást vagy felpuhítást jelentene-e, egyelőre nyitott kérdés. Az Európai Parlament mindenesetre a múlt héten, a rendkívüli ülésen megtagadta a maratoni EU-csúcson született uniós megállapodás szentesítését a 7 éves költségvetésről, a nagy vitákat kiváltó 750 milliárdos Next Generation EU segélyalapról, és a jogállamisági mechanizmusról. Ezzel kezdetét veszi egy sok körös egyeztetés, melynek a végén szinte bizonyosan rábólint az EP az uniós büdzsére, hiszen a járvány miatt bajban lévő országok számára rendkívül fontos a 750 milliárdos helyreállítási alap.

De miről is szól az Európai Bizottság 2018-as rendelet-tervezete, amit von der Leyen szerint most le kell porolni? És hogy fog összekapcsolódni a jogállamiság és az EU- költségvetés, ha egyáltalán? Jegyezzük meg, a 2018 tavaszán, az Európai Bizottság által előterjesztett rendelet-tervezetet egy évvel később, 2019 elején az Európai Parlament több ponton is módosította.

Az Európai Bizottság szóban forgó, von der Leyen által is hivatkozott 2018-as dokumentuma a következő címet viseli: “Javaslat egy rendeletre a tagállamokban a jogállamiság tekintetében fennálló, általánossá vált hiányosságok esetén az Unió költségvetésének védelméről”. A lényege: ha egy tagállam esetében rendszerszinten sérül a jogállamiság, és az EU-pénzügyi érdekeit ezzel sértik, akkor ezzel szemben fel lehessen lépni.

A 2018-as javaslat szerint a szankciók/mechanizmus “struktúrája“ háromlépcsős lenne: a jogállami hiányosságok megállapítása és hogy ezek érintik-e az Európai Unió pénzügyi érdekét a jogállamiság sérelme révén? Amennyiben mind a két feltétel teljesül, az Európai Bizottság intézkedéseket javasolhat az érintett EU-tagállammal szemben, és az EU lakosságának legalább 65 százalékát képviselő, minimum 15 tagállamnak a szavazata kellene a szankciók élesítéséhez.

A jogállamiság sérelme kapcsán a 2018-as rendelet-tervezet a következőket sorolja fel: a bíróság függetlenségének veszélyeztetését, a rendőrség, a hatóságok és más közigazgatási szervek önkényes vagy jogszerűtlen határozatait - ha a rendszer nem korrigálja azokat, illetve az összeférhetetlenség fennállását. Emellett a jogállamiság sérelmét jelenti a javaslatban a jogorvoslati lehetőségek korlátozása, az ítéletek végrehajtásának hiánya, illetve a jogsértések hatékony kivizsgálásának, büntetőeljárás alá vonásának vagy szankcionálásának korlátozása.

Szankcionálni pedig akkor lehetne, ha a jogállami hiányosság "sérti vagy veszélyezteti a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvét vagy az unió pénzügyi érdekeinek védelmét", az uniós költségvetést végrehajtó hatóságok megfelelő működését a közbeszerzési vagy támogatási eljárások keretében, valamint a nyomon követés és ellenőrzés során; illetve sértik a nyomozó- és vádhatóságok megfelelő működését, a hatóságok által hozott intézkedések vagy mulasztások független bíróságok általi hatékony bírósági felülvizsgálatát; a csalók és korruptak hatékony és visszatartó erejű szankcionálását; a jogtalanul kifizetett EU pénzek visszafizettetését, valamint az Európai Csalás Elleni Hivatallal (OLAF) és az Európai Ügyészséggel folytatott hatékony és kellő időben történő együttműködést nyomozásaik vagy büntetőeljárásaik során.

Milyen intézkedéseket javasolhatna eszerint az Európai Bizottság? A jogi kötelezettségvállalás kifizetéseinek vagy teljesítésének felfüggesztését, vagy a jogi kötelezettségvállalás megszüntetését, új jogi kötelezettségvállalások tilalmát, egy vagy több program vagy azok módosítása jóváhagyásának felfüggesztését, a kötelezettségvállalások csökkentését - ideértve a pénzügyi korrekciókat vagy a más kiadási programokhoz történő átcsoportosításokat is. De javasolhatná a Bizottság az előfinanszírozás csökkentését, a kifizetési határidők megszakítását vagy a kifizetések felfüggesztését is.

Ahhoz, hogy ilyen uniós forrásokat érintő szankciókat lehessen alkalmazni, el kellene fogadni ezt a 2018-as rendeletjavaslatot, vagy annak valamilyen módosított verzióját.
E ponton azonban máris sorakoznak a kérdések és ellentmondás is tapasztalható: az egyértelműen kiderül a mostani, maratoni EU-csúcson született megállapodásból, hogy a Bizottság által javasolt szankciókról/büntető intézkedésről - miszerint egy adott EU-tagország esetében felfüggesszék-e az uniós források utalását - az EU Tanácsa minősített többséggel döntene. (Az EU Tanács miniszterekből álló jogalkotó szerv, nem azonos az Európai Tanáccsal, melyben az uniós állam- és kormányfők foglalnak helyet.)
Ezért mondja az ellenzék azt, hogy Orbán Viktor csak “félidős győzelmet” aratott az EU-csúcson, hiszen a jövőben már nem lesz szükség Orbán Viktor “igen” voksára - már nem vétózhat majd - ha az uniós pénzek szabálytalan felhasználása miatt szankciót szab ki az EU Tanácsa. Ahhoz ugyanis már 15 tagország voksa is elég lenne, e szerint a javaslat szerint.

Ezt a fideszesek sem vitatják, viszont ők azt mondják - legalábbis ez derül ki Deutsch Tamás, a Fidesz brüsszeli delegációvezetőjének és Kovács Zoltán, nemzetközi kommunikációért felelős államtitkár nyilatkozataiból -, hogy mielőtt az EU Tanácsa egy-egy konkrét szankcióról szavazna majd, előtte az állam-és kormányfők tanácsának, az Európai Tanácsnak el kellene fogadnia magát az Európai Bizottságnak a rendeletét - mégpedig egyhangú döntéssel.

“Erről az új mechanizmusról az Európai Tanácsban a kormány-és államfőknek teljes egyetértéssel kell majd dönteniük” - jelentette ki a múlt héten Deutsch Tamás. “És amikor ez az új mechanizmus már elfogadtatik a Tanácsban, annak alkalmazásakor - ha bármely EU-tagországot illetően szankcióra tesz javaslatot az Európai Bizottság - már elég lesz minősített többséggel dönteni”.

Ez esetben pedig Orbán Viktor miniszterelnök (vagy bárki más) akár vétót is emelhet az új mechanizmust és a szankciókat tartalmazó rendelet ellen a fideszesek értelmezése szerint.

Az Európai Tanács napirendjét a német soros elnökség, Angela Merkelék határozzák meg. Az nem kérdés, hogy az Európai Tanács foglalkozik majd az új „mechanizmussal”. Az EU csúcson született megállapodás ugyanis nemcsak azt mondja ki, hogy a jogállamiság tisztelete és az EU-pénzek védelmének a fényében “a költségvetés és a Next Generation EU védelmét szolgáló feltételrendszer kerül majd bevezetésre, és ezzel összefüggésben a Bizottság a jogsértések esetére intézkedéseket fog javasolni, amelyeket a Tanács minősített többséggel fogad el”. Hanem azt is: “az Európai Tanács rövidesen vissza fog térni a kérdésre."

Ajánlom

További belföldi híreink