Kövessen minket a Facebookon

Itthon

2020-07-14 16:56:00

Gulyás Gergely: manapság lázadás konzervatívnak, normálisnak lenni

“Ez a harc már a végső?” címmel tartott előadást Gulyás Gergely a XXI. Század Intézet Mozgásban – Kultúrharc a XXI. században mai konferenciáján.

A Miniszterelnökséget vezető miniszter Douglas Murray brit konzervatív publicistától a Spectator szerkesztőjének a figyelmeztetését idézte a Csatorna túloldaláról, miszerint az évtizedekkel ezelőtt itt a kontitensen indult kultúrharcban a konzervatívok vesztésre állnak. Murray és mások is arra figyelmeztettek, hogy az egyetemeken elindult “liberális véleményterror előbb-utóbb a campusok falain kívül is megjelenik majd, és szép lassan a mindennapok részévé válik. De hiába mondták, hogy a '68-as nemzedék nem véletlenül leselkedik az oktatásés a nevelés átalakítására, nem véletlenül érez hajlamot a nyelv átírására, és nem véletlenül tekint az egyetemekre egyfajta kísérleti laboratóriumként” - mondta Gulyás Gergely.

Nem véletlen az sem, hogy a globalista, liberális ideológia terjesztését a nemzeti identitás lebontásával és egy olyan kultúripar kiépítésével kezdték, ami az emberek gondolkodását alakítja, ők uralják a könyvkiadók, a mozgóképkultura, a reklámipar legnagyobb területét - tette hozzá. Hosszú ideje a magukat progresszívnek nevező erők mondják meg, mi az, ami elfogadható és mi az, ami nem.

A ‘68-asokról és a BLM-ről 

Gulyás Gergely Pompidou volt francia miniszterelnököt idézte, miszerint “semmi nem maradhat úgy, mint régen”. Valóban, '68 után minden megváltozott - konstatálta Gulyás a konferencián, felidézte, hogy a '68-as generáció ugyanis úgy érezte, csak ők a norma és az erkölcs megtestesítői, ehhez kell igazodni mindenkinek. “Ez az érzés ma sem változott meg. Mára ez úgy változott meg, hogy ők azokat, akik mást gondolnak, meg is bélyegzik" - mondta a miniszter, hozzátéve: már odáig jutottak az utódaik, hogy nemcsak azt bélyegzik meg, aki máshogy gondolkodik, hanem lassan azt is, aki egyszerűen csak hallgat, mert ez is belegyezésnek számít a közéletben.

“A legfrissebb megjelenése ennek az elmebajnak BLM néven megjelent mozgalom (Black Lives Matter), amely erősen rasszista, és nemcsak az államhatalom létjogosultságát kérdőjelezi meg, hanem már azokat is támadja és megbélyegzi, akik az „all lives matter”, azaz „minden élet számít”, és nem a BLM jegyében gondolkodnak a világról - mondta Gulyás Gergely.

A miniszter mindezt úgy írta le, hogy az ő szemükben már nem elég, ha valaki gyűlöli a rasszizmust, hiszen aki fehérnek születik, az eleve bűnrészes minden valaha volt történelmi eseményben. “Félreértés ne essék, a rendőri brutalitáson mindenki felháborodik”, hiszen mi megtapasztaltuk 2006-ban milyen az, amikor a rendőrterror korlátozta a gyülekezési jog alkotmányos gyakorlását. De mindez nem jelentheti azt, hogy eltöröljük a múltat és újraszabjuk a jelent - utalt az internacionaléra.

“Csak lázálmokban lehetett elképzelni...”

Gulyás Gergely szerint a célok nem változtak, ami ma Nyugaton a szellemi térben manifesztálódik, azt korábban “csak lázálmokban lehetett elképzelni” - fogalmazott Gulyás Gergely. Szerinte afelé haladunk, hogy a többség másodrendű állampolgárrá válhat saját hazájában. A miniszter kapitális hibának nevezte, hogy a nyugati konzervatívok nem vették időben komolyan ezeket a tendenciákat. “Ezért fontos, hogy legyenek körei és terei a szabadságnak” - fogalmazott.

"Közép-Európa ma tere a szabadságnak, hiszen nekünk fájdalmas, hogy ilyen irányt vett az a Nyugat és az az Európa, ahová vágytunk, és ami reményt adott a kommunista diktatúra idejében” - mondta, és a Nobel-dijas Kertész Imrét idézte: eszerint a liberális szellem, mely a legjobbat akarta, a posztmodern szellemiségével az értelmiséget a nihilizmusba, a tömeget pedig a tanácstalanságba vezette.

Trump győzelme? “A helyzet nem rózsás “

A BLM-re visszatérve azt mondta, hogy egy jól szervezett, tudatosan szított manipulációnak vagyunk a tanúi, melynek már nem a jogegyenlőség a célja, hanem a nemzeti történelem megkérdőjelezése, elvesztése, a nemzeti identitás, a hagyományok, a közös történelem az erkölcsök teljes megsemmisítése. Nagy kérdésnek nevezte, hogy a 2016-os győzelmét Donald Trump meg tudja-e isméteni. “A helyzet nem rózsás, de vannak nálam optimistábbak is” - jegyezte meg.

Gulyás Gergely figyelmeztetett: Európában is “láthatunk esőfelhőket” itt is sikerült hasonló eszközökkel a társadalmakat átalakítani, “progresszívnek, zöldnek, újbaloldalinak lenni ma a nyugati médiában kizárólagos divat” - mondta a miniszter. a nemzeti identitást könnyen elillanó jólétre és tetszés szerint alakítható “egyéb identitásokra cserélték” - fogalmazott. Mint mondta, nem tartja meglepőnek, hogy a liberálisok üzleti és politikai lehetőséget láttak az illegális migrációban.

Európa szívében

Mint mondta, ma már Európa szívében nem integrációt, hanem egyenesen dezintegrációt látunk a Nyugaton élő bevándorlóközösségekben, hiszen míg az első generációjuk igyekezett beilleszkedni, a második-harmadik nemzedék a legkevésbé sem. A 2015-ös migrációs válságban Gulyás Gergely szerint a nyugat-európai elit a saját lelkiismeret-furdalását akarta kezelni a Willkommenskulturral. Amikor pedig a szociális rendszer már nem bírta a terhelést, és a többségi társadalom is elégedetlen lett, megpróbálták Közép-Európára hárítani a felelősséget a migránskvótával.

A miniszter szerint a legfőbb határvonal ma Európában az, hogy a régiónkban történelmi tapasztalataiból ismerjük a veszélyét a biztonságos, békés, szabad életet veszíthetnük el. Nekünk a jogállam nem üres politikai kategória, hogy megbüntessük azokat, akik nem értenek velünk egyet. “Aki saját bőrén tapasztalta meg a szovjet cenzúra mibenletét, az tudja, mit jelent politikailag korrektnek lenni” - jelentette ki, hoztátéve: a kettő módszereiben különbözik egymástól, de a fő üzenete ugyanaz. A kommunizmusban a leírt szavak, igazságok nem ritkán halálos következménnyel jártak. Manapság ennél finomabbak az eszközök, a helyzet nem ennyire tragikus, de aki Nyugat-Európában ellentmond a liberális mantrának, a maintreamnek, akkor addig zaklatják, amíg a közéleti tevékenységével fel nem hagy - mondta Gulyás Gergely.

Kohl kancellárt idézte 

Aztán Kohl kancellár szavait idézte, miszerint a béke és a szabadság nem nagától értedődő dolgok, amit “már sokan elfelejtettek”.

“Marad számunkra a vigasz, hogy manapság igazi lázadás, ha valaki konzervatív” - jelentette ki Gulyás Gergely. Manapság a normalitás lázadása és a konzervatizmus kéz a kézben jár - tette hozzá. A vasárnapi lengyel elnökválasztás, Duda győzelme kapcsán azt mondta: Közép-Európában még akár szűk többsége is lehet a konzervatívoknak.

Úgy tűnik, hogy Magyarország és Közép-Európa sokkal inkább védett a Nyugaton látott ideológiai konfliktusoktól - mondta végül. “De ne legyünk idealisták: ha nem szervezzük meg magunkat, ha nincsenek aktív, élő konzervatív körök, mi sem vagyunk biztonságban”. Az EU egységét akkor tudjuk megőrizni, ha ezekre a különbségekre mindenki tekintettel van, ha a nyugat-európai társadalmi mérnökösködés nem terjed ki Közép-Európára - fogalmazott. Gulyás Gergely előadása végén az értelmiség és a konferencia fontosságát emelte ki, és azt, hogy a konzervatívok a szellemi és politikai céljaikhoz “többséget is tudjanak szerezni”.

Schmidt Mária: Az amerikai modell bukása

Schmidt Mária történész, a konferenciát szervező XXI. Század Intézet főigazgatója Az amerikai modell bukása című előadásában arról beszélt: Magyarország az európai kultúra "végvára" lett, és már nem akar olyan lenni, mint a Nyugat, melynek viszont már semmi alapja sincs arrogáns felsőbbrendűségére.

Nyugat-Európa az összes kapitalista illúziót megölte. Kelet-Európa elborzad attól, amivé a Nyugat vált. A Nyugat, mint a győztesek általában, azt hiszi, mindent jól csinál és önhitté vált, most pedig tehetetlenül vergődik marxista szélsőbalos elitje szorításában - mondta a történész.

A migrációs krízisben nyilvánvalóvá vált a Kelet- és Nyugat-Európa közti ellentét - mutatott rá Schmidt Mária az MTI közleménye szerint.

A Nyugat már nem szabadságpárti, hanem szabadságellenes, nem toleráns, hanem kizárólagosságra tör. Nincs kegyelem, elhurcolnak mindenkit, aki szembeszáll a balliberális elittel. Szükség van a kultúrharcra - hangoztatta Schmidt Mária.

Emlékeztetett arra, hogy Orbán Viktor miniszterelnök már több mint fél évtizede fellázadt a liberális projekt átvétele, a neoliberális gazdaságpolitika és az individualizmus egyeduralma ellen.

 

atv.hu

Ajánlom

További belföldi híreink