Kövessen minket a Facebookon

Itthon

2020-07-08 19:37:00

Orbán uniós zászlók előtt tett ma gesztust Merkelnek, de a Néppártnak is

Hosszú ideje csak Brüsszelben lehetett Orbán Viktort uniós zászlók előtt beszélni látni. Ma egy Európa jövőjéről szóló konferencián EU-zászlók sorakoztak mögötte - a miniszterelnök gesztust tett Németország felé, Merkelnek, és a Tusk vezette Néppártnak is.

Uniós zászlók előtt beszélt Orbán Viktor egy mai webkonferencián, amit "Európa cenzúrázatlanul" címmel rendezett a Balog Zoltán által vezetett Polgári Magyarországért Alapítvány, és melyre meghívták Aleksandar Vucic szerb elnököt és Janez Jansa szlovén miniszterelnököt is, a moderátor Francois-Xavier Bellamy, a francia republikánusok EP-delegáció vezetője volt. 

A Facebook-videós előzetesben Balog Zoltán úgy konferálta fel az eseményt, hogy mindenféle politikai korrektség (pc) és tabuk nélkül beszélnek Európa jövőjéről a meghívottak.

Orbán Viktor Európa “visszavonulásával“ nyitott, különböző statisztikákkal igazolva, hogy hanyatlik az európai gyzdaság/versenyképesség és a demográfiai fronton is visszaesés volt az elmúlt évtizedekben. A miniszterelnök elmondta, hogy majdhogynem szakadék húzódik a föderális Európát a zászlajára tűző nyugati politikai mainstream (multikulturalizmus, bevándorláspártiság, család-és nemzetellenesség, a kereszténység számukra irreleváns) illetve Kelet-Európa jövöképe (kereszténység, nemzeti identitás, család, bevándorlásellenesség) között. Ugyanakkor Orbán Viktor most lényegében zárójelbe tette a kulturális marxizmusvádat (erről előtte Jansa beszélt) és a teljes gender problémakört is.

A németeknek, Brüsszelnek ehelyett egy kompromisszumos javaslatot fogalmazott meg, azt ajánlotta fel, hogy a V4-ek, és a térség - Szlovénia, illetve a Nyugat-Balkán, elsősorban nyilván az EU-csatlakozásra váró Szerbia -, kész partner lenni az európai gazdasági újraindításához és a versenyképességhez való visszataláláshoz, - illetve az Európa biztonságát érintő területen is fontos az együttműködés -, mert az emberek mindennapi életét ez érinti a leginkább.

(Az nem derült ki, hogy pontosan mely országok nevében ajánlott együttműködést.)

Kelet-Nyugat: új európai “balance of power”?

Orbán Viktor a “balance of power” felbomlására hivatkozva (előtte Jansa részletesen beszélt a konferencián a Brexit hatásairól) egy új európai erőegyensúlyt vezetett elő - eszerint a britek távozásával, a Brexit után Németország lett Angela Merkellel az élén Európa “erős embere”, a pólusképző, míg a másik oldalra a miniszterelnök nyilván Közép-Európát, a V4-eket, a Jansa-vezette Szlovéniát, illetve Szerbiát sorolta. A COVID első hullámának a sikeres kezelése hivatkozási alap szokott lenni a részéről, de az utóbbi időben többször is elmondta, előállt az a helyzet, hogy a járvány okozta recesszió miatt most elsősorban a nyugat-európai nagy államok, és a déliek vannak bajban, mert míg Olaszországban 9,1, Spanyolországban 8, Franciaországban 7,2, az eurozóna országaiban átlagosan 7,5 százalékos recesszió várható (ennyit jósol az IMF), nálunk 3,1 százalékos lesz csak valószínűleg a visszaesés.

Nem tudni, hogy Orbán Viktor a mai konferenciáról ezzel üzente-e meg Brüsszelnek, Ursula von der Leyennek, az Európai Bizottság elnökének, illetve Charles Michelnek, az Európai Tanács elnökének, hogy kompromisszumkész, és nem feltétlenül áll szándékában akadályt gördíteni az EU következő hét éves költségvetésének az elfogadása elé, vagy adott esetben kész megvétózni azt.

Lezárják-e a 7-es cikkelyes eljárást?

A német soros EU-elnökség július elsején vette kezdetét, és Merkelék egyértelművé tették, hogy támogatják “az EU értékeinek teljes tiszteletben tartását, ezen belül a jogállamiságot mindenhol az unióban”. Mindamellett számos nyugat-európai vezető megfogalmazta előtte többször is - Vera Jourová, Ursula von der Leyen alelnöke is határozottan emellett tört lándzsát -, hogy az EU-s pénzek kifizetését a jogállamisághoz kell kötni. Az EU-tagországok közül Lengyelország és Magyarország esetében folyik jogállamisági eljárás, és míg a lengyeleknél az Európai Bizottsági mechanizmusának a keretében, esetünkben az uniós “atom”, a 7-es cikkelyes eljárás van folyamatban. A német EU elnökség részéről is külön üdvözölték, hogy az unió – a tervek szerint – egy úgynevezett jogállamisági mechanizmus keretében rendszeresen vizsgálni fogja az összes tagállamot.

A miniszterelnöknek nyilván eminens célja, erről korábban Varga Judit igazságügyminiszter is beszélt, hogy az ellenünk folyó 7-es cikkelyes eljárást, megfogalmazása szerint a “boszorkányüldözést” lezárják a német EU-elnökség alatt. Orbán Viktor mostani kompromisszumkészségére magyarázat lehet, hogy a német EU soros elnökség alatt nem szeretné ennek az esélyeit rontani a konfrontációval. (Az uniós “atom”, a 7-es cikkelyes eljárás mellett jónéhány kötelezettségszegési eljárás is folyik ellenünk.)

15 milliárd

Másrészt a közelmúltban eldőlt, hogy Magyarország a von der Leyen által bejelentett összesen 750 milliárd eurós járványügyi mentőcsomagból (Next Generation EU) egy 8,1 milliárd eurós vissza nem térítendő támogatást és egy 0,35 milliárd eurós garancia keretet kapna. Emellett pedig egy 6,9 milliárdos hitelt is, amit viszont csak 2028-2058 között kellene visszafizetni. Ez jelentős összeg, 15 milliárd euró, és úgy tűnik, hogy Orbán Viktor ezt már elfogadhatónak tartja (akkor is, ha ma is arról beszélt, hogy a hitelt még az unokáink is fizetni fogják).

Hogy a ma kimondott szavai érvényre jutnak-e, nem tudni.

Ami az európai “balance of powert” illeti, Macron francia elnök két évvel ezelőtt a német-francia kapcsolatokról azt mondta több orgánumban is, hogy vissza kell térni az "együttműködés szelleméhez", amely Francois Mitterand francia államfő és Helmut Kohl német kancellár kapcsolatát jellemezte, különben szétesés fenyegeti Európát.
Macron 2017 nyarán azt a kérdést vetette fel, hogy Európa megvédi-e az alapértékeit, amelyeket évtizedekig terjesztett az egész világon, “vagy meghátrál az illiberális demokráciák és az autoriter rezsimek erősödése előtt".

Európai szolidaritás

Egyes kelet-európai politikai vezetők cinikusan viszonyulnak szerinte az Európai Unióhoz. Számukra az EU csak arra szolgál, hogy "pénzt osszanak szét, anélkül, hogy tisztelnék értékeit", azonban "Európa nem szupermarket, hanem sorsközösség" - mondta Macron két éve.

Azóta sok víz lefolyt a Dunán.

A mai Orbán-Vucic-Janza webkonferencián Vucic hangsúlyosan szólt az európai szolidaritásról, illetve annak hiányáról: noha Szerbia nem uniós tagország, sérelmezte, hogy márciusban, a koronavírus- járvány alatt lélegeztetőgépekre lett volna szüksége Szerbiának, azonban az EU exporttilalmat rendelt el - így az egészségügyi eszközöket csak a kínaiaktól tudták beszerezni. Vucic a mai konferencián nehezen értelmezhetőnek nevezte, hogy amikor ezt szóvá tette európai vezetőknek, “támadásokat” kapott.

Orbán Viktor esetében ugyanakkor épp uniós vezető politikusok vetik fel rendre a magyar kormány részéről a szolidaritás hiányát - a menekültek, bevándorlók befogadásának a teljes elutasítása miatt. A német szövetségi kormány belügyminisztere, Horst Seehoffer azonban június elején egy interjúban megnyitotta egy új lehetőséget a “renitensek” számára: mint mondta, lehet helye a menedékkérők befogadását más hozzájárulással kiváltó rugalmas szolidaritásnak is az Európai Unió közös menekültügyi rendszerében. A politikus - aki a bajor CSU elnöke volt és Orbán Viktorral kifejezetten jó viszonyt ápolt - arról is beszélt, hogy a júliusban kezdődő német soros EU-elnökség idején előre kell lépni a menekültügyi rendszer reformjában. „Haladni kell végre”, mert „Európa számára sok forog kockán” - mondta a német belügyminiszter, a Berliner Morgenpost-interjújában néhány hete.

Berlini konzultációk

A mai Orbán-beszéd előtt - a múlt héten - Gulyás Gergely kancelláriaminiszter és Novák Katalin államtitkár, a Fidesz külkapcsolatokért is felelős minisztere Berlinben tárgyaltak. A zárt ajtók mögötti konzultációkról semmi nem szivárgott ki, de az szinte biztos, hogy Novák Katalin - akinek oroszlán része volt a mai webkonferencia megszervezésében, a francia Francois-Xavier Bellamy felkérésében - “a néppárti vonalról” is cserélt eszmét.
Orbán Viktor ma gesztust tett Angela Merkel felé személy szerint is, amikor Németországot szerepéről hangsúlyosan szólt, és arról is beszélt, hogy ő már megkísérelte a visszavonulástól eltántorítani a német kancellárt, de nem járt sikerrel.

Üzenet a Néppártnak

Az a Fidesz és Donald Tusk közötti elmérgesedett viszonyt és feszült nyilatkozatokat látva meglepőbb volt, hogy Orbán Viktor nagyon komoly gesztust tett a Néppárt felé - egyrészt az EPP születésnapjára időzítették a konferenciát, másrészt a miniszterelnök a keskeny európai közös mezsgyén keresendő kompromisszumos megoldások zászlóshajójának az Európai Néppártot nevezte meg.

Azok után különösen, hogy Donald Tusk, az Európai Néppárt elnöke a koronavírus-járvány alatt – magához a vírushoz hasonlítva Trump mellett Orbán Viktort is – és jelezte, hogy a krízis után napirendre tűzik a Fidesz helyzetét, mivel több tagpárt hivatalosan is kezdeményezte korábban a Fidesz kizárását, míg a “bölcsek” jelentés készítése nélkül álltak fel. Tusk nem is titkolta a véleményét.

Viszont most - ettől függetlenül -, fideszesek arra hívták fel a figyelmet, hogy Tusk egy Twitter-üzenetben az elsők között gratulált Vucicnak a parlamenti választási győzelméhez néhány hete, holott a szerb ellenzék nagy része a szerbiai demokrácia-deficit miatt bojkottálta a választást, és Vucic ellenében az EU-tól remélt elvi támogatást.

Ajánlom

További belföldi híreink