Kövessen minket a Facebookon

Itthon

2020-06-30 20:03:00

Századvég: saját univerzumot építenek a közösségi médiaóriások

A techcégek mintha egy önálló univerzum létrehozására törekednének, privatizált nyilvánossággal, saját valutával és igazságszolgáltatással – erre a következtetésre jutott a Századvég Techdisztópia – Saját univerzumot építenek a közösségi médiaóriások című tanulmánya, amelyet Megadja Gábor, a Századvég Alapítvány vezető kutatója, Palóc André, a Századvég Alapítvány vezető elemzője és Erdős Gergely, a Századvég Alapítvány belpolitikai elemzője jegyez.

A teljes tanulmányt itt, rövid összefoglalóját itt lehet elérni.

A tanulmány emlékeztet a tech-óriások és Trump elnök között az utóbbi időszakban kialakult összetűzésekre, amelyből az elemzők azt a következtetést vonják le, hogy „a nagy techcégek már attól sem riadnak vissza, hogy az amerikai elnököt cenzúrázzák.”

A Századvég emlékeztet rá, hogy 2019 tavaszán a Facebook nagyszabású tisztogatásba kezdett az amerikai jobboldal olyan prominensei körében, mint Laura Loomer, Paul Joseph Watson, Alex Jones és Milo Yiannopoulos, és ugyanekkor tüntették el a Facebookról és az Instagramról Louis Farrakhant, a Nation of Islam hírhedt antiszemita vezetőjét, akit a Századvég „baloldali antiszemitának” nevezett.

„Hálózati csomópontok” kiiktatása

„A Facebook politikai stratégia szempontjából magára nézve helyesen lépett: nem milliókat tiltottak le, hanem csak azokat, akik „hálózati“ csomópontok, és akik jobboldali véleményközösségeket tartanak fönn” – fogalmazott az elemzés, amely szerint a Facebook vezetői „nyilvánvaló politikai akciót hajtottak végre”, hiszen a jobboldali véleményvezérek jelenléte a közösségi platformokon mindkét fél számára gyümölcsöző volt.

A Facebook – emlékeztet a Századvég elemzése – egy olyan „csiki-csuki játékot” használt a felsorolt tartalmak eltüntetésekor, amely során azzal érvelt: „kiadóként” nem köteles minden felhasználó összes tartalmát közzétenni, miközben egy évvel korábban kifejezetten tagadta a cég, hogy felhasználói tartalmak „kiadója” lenne.

A Századvég kutatói emlékeztetnek rá: a Facebook elképesztő növekedése nyomán a washingtoni törvényhozók nyomást gyakoroltak Mark Zuckerbergre, hogy darabolja fel a cégét, és adja el az Instagramot és a WhatsAppot, mivel túl nagy hatalom összpontosul a kezében. Ezzel szemben Zuckerberg arra tett ígéretet, hogy maga hoz létre „trösztellenes felügyeleti szerveket”, ezek egyike lett a Facebook döntéseit felügyelő bizottság, amit a Századvég elemzése „cenzúrabíróságnak” nevez.

A Google eltüntette a PestiSrácok YouTube-csatornáját

Ami a magyar vonatkozásokat illeti, a Századvég kutatói emlékeztetnek rá: 2020 elején kétszer is törölte indoklás nélkül a PestiSrácok YouTube-csatornáját a Google, ami miatt a szerkesztőség tüntetést is szervezett több ezer ember részvételével (az üggyel mi is foglalkoztunk idén februárban). Arról is ír az elemzés, hogy a „2019-es önkormányzati választáson a Facebook napokig nem engedett fizetett hirdetéseket sem elindítani a jobboldali felületek számára, miközben tele volt a felület a baloldal üzeneteivel”.

A Facebook helyesen érzékelte, hogy tevékenységével szemben komoly bizalmi deficit alakult ki – írja az elemzés, amely emlékeztet arra is, hogy a Századvég Alapítvány Project 28 nevű, az Európai Unió – akkor még – 28 országában, 28000 fő megkérdezésével végzett közvélemény-kutatása 2019-ben más, fontos társadalmi kérdések mellett vizsgálta a Facebook lakossági megítélését is. „Arra a kérdésre, hogy „Mennyire bízik Ön a közösségi médiában?” a válaszadók 54, illetve 34 százaléka válaszolta azt, hogy egyáltalán nem, vagy valamennyire bízik meg a platformban, és csupán 8 százalékuk nyilatkozott úgy, hogy teljesen megbízik a közösségi médiában” – írja a Századvég elemzése.

Ki fordulhat a bizottsághoz?

A Századvég emlékeztet rá: a tartalomfelügyelet változása ellen több tucatnyi konzervatív szervezet és kiadó tiltakozott, mondván: a nemzetközi testület működési elvei és gyakorlata ellentétes az amerikai alkotmány szólásszabadságot biztosító rendelkezéseivel. A testület magyar tagját, Sajó Andrást idézve az elemzés kiemeli, hogy a Facebook által finanszírozott, de a cégtől elvben függetlenül működő testület mozgástere meglehetősen korlátozott lesz: például törölt fiókkal nincs lehetőség panasz benyújtására, a fellebbezés joga pedig nem ruházható át másra. Vagyis: a fiók törlése esetén nincs lehetőség jogorvoslatért az új testülethez fordulni.

Mindennek fényében a Századvég arra a következtetésre jut, hogy az új testület létrejötte „semmi másról nem szól, mint a felelősség kiszervezéséről a Facebook vezetői részéről”. Ennek ellenére úgy vélik: „a testület maga sem áldozat”, hanem „felkészült Soros-féle elit-alakulat”, amely – így a Századvég elemzői – „politikai főpróbáját az idei amerikai elnökválasztáson fogja tartani”.

Úton a saját Facebook-univerzum felé?

„A saját valuta és saját igazságszolgáltató testület létrehozásával a Facebook „ténylegesen elindult azon az úton, hogy saját univerzumot, vagy saját „globális államot“ hozzon létre” – áll az elemzésben, amely így fogalmaz: „A Facebook önmaga digitális felségterületén megvalósítja a totális hatalmat, ahol egy kézben összpontosul a szabályalkotás, a végrehajtás és a bíráskodás is”, és ezzel az eszközrendszerrel a Facebook „már most jobban képes megvédeni saját digitális határait, mint a valódi államok fizikai határaikat”.

A Századvég elemzése külön fejezetet szentel a digitális megfigyelésen alapuló kínai „társadalmi kreditendszernek”, amely – teszik hozzá a kutatók – „gyakorlatilag nyugaton is létezik, csak „darabokban“, azaz nincs egyetlen nagy gigastruktúrába szervezve”, ezért „egyelőre hatékonysága is kisebb és nem képes olyan mértékű ellenőrzésre”, mint a kínai modell, bár a nyugati változatot az elemzés szerint – a kínaival szemben – nem az államok, hanem nagyvállalattok fogják működtetni.

A Századvég elemzése arra a következtetésre jut, hogy „a „big business“ legalább annyi gyanakvásra ad indokot, mint a „big government“: bármelyik képes totális hatalomra törni”. A kutatók szerint „a digitális diktatúra ugyanúgy megvalósítható nyugaton, mint Kínában”, „a totalitarizmushoz vezet „kollektivista“ és „individualista“ út is”.

„Az a tény, hogy a nagy techcégek potens szereplőként léphetnek fel a választott vezetőkkel, köztük az amerikai elnökkel szemben, biztos jele annak, hogy hatalmuk túl nagyra nőtt. A totalitárius kísérletek letörésére akkor is szükség van, ha azt nem egy központi hatalom, hanem magáncégek akarják megvalósítani” – zárul a Századvég elemzése.

A Századvég kutatóinak teljes tanulmányát itt olvashatják.

atv.hu

Ajánlom

További belföldi híreink